2010. február 18., 09:062010. február 18., 09:06
A Transgolddá átkeresztelt társaság csődbe ment, aktíváit többfordulós licit útján a brit Oxus Gold és a kazah Kazach Gold társaság vásárolta meg 16 millió lejért. A két társaság által létrehozott Romaltyn Mining cégből azonban kiszállt a brit fél, így az 100 százalékban a Kazach Gold tulajdonába jutott.
A gazdasági válság hatására azonban a kazahok is túladtak a nagybányai szerzeményen, melynek új tulajdonosa immár a legnagyobb orosz aranykitermelő vállalat, a Polyus Gold társaság lett. Ennek tulajdonosa Mihail Prohorov, az Onexim csoport 44 éves főrészvényese, akinek vagyonát a Forbes magazin tavaly 9,5 milliárd, a Finansz című orosz folyóirat pedig a napokban 17,85 milliárd dollárra becsülte. Oroszország második leggazdagabb emberét Vlagyimir Putyin miniszterelnök gazdasági holdudvarához tartozóként tartják számon.
Az új tulajdonos 100 millió eurós beruházással szeretné mielőbb elkezdeni a ciántechnológiát alkalmazó nagybányai aranykiválasztást. Az újraindításra vonatkozó kérés dokumentációja az illetékes környezetvédelmi hatóság elbírálására vár. Călin Crişan, a Máramaros Megyei Környezetvédelmi Felügyelőség vezetője a România Liberának ecsetelte, nem elképzelhetetlen, hogy az orosz befektetők megkapják az aranykitermelési engedélyt, ehhez azonban meg kell felelniük az Európai Unió követelményeinek.
| Szecskay András, az egykori Aurul ellen indított perben a magyar államot képviselő ügyvéd tegnap a Krónikát arról tájékoztatta, hogy a budapesti Fővárosi Bíróság tavaly megszüntette a nagybányai vállalat elleni kártérítési pert, így Magyarország nem részesül anyagi kártérítésben a ciánkatasztrófa ügyében. A budapesti jogi szakértő elmondta: mivel a román résztulajdonban működő Aurul jogutódja, a Transgold Rt. ellen évekkel ezelőtt indított felszámolási eljárás megtörtént, a nagybányai cég jogutód nélkül megszűnt, így már nincs alperes. Szecskay András lapunknak elmondta: mivel a magyar államnak nincs ki ellen pereskednie, a Fővárosi Bíróság lezárta a pert. A magyar állam a környezeti katasztrófa által okozott pusztítás miatt 28,6 milliárd forintot és annak kamatait követelte a nagybányai cégtől, amelynek felelősségét 2006-ban állapította meg a bíróság, és közbenső ítéletben biztonsági intézkedésekre is kötelezte. Rostás Szabolcs |
Utóbbiak szerint az ülepítő medencébe jutó víz ciántartalma nem haladhatja meg a tíz milligrammot literenként. Borbély László környezetvédelmi miniszter tegnap a Krónika kérdésére elmondta, ez olyan fontos kérdés, amit semmiképpen nem lehet félvállról kezelni. Hozzátette, az ő asztalára eddig nem került olyan dokumentum, amelyik a nagybányai cég újraindítására vonatkozna, a cég képviselői nem jelentkeztek a minisztériumban azért, hogy tárgyaljanak az újraindításról. Megjegyezte, ő maga csak a nagybányai ciánszennyezés tízéves évfordulójára próbált tájékozódni a Romaltyn Mining társaság helyzetéről.
Azt a tájékoztatást kapta, hogy a cég 2007-ben nem jutott környezetvédelmi engedélyhez működése újrakezdéséhez. 2010-ig kapott haladékot, hogy számos környezetvédelmi beruházást elvégezzen. „Ha ezeket a beruházásokat elvégzi, lehetett volna beszélni arról, hogy újraindíthatja a tevékenységet vagy nem. Úgy tudom azonban, hogy ezek a beruházások nem történtek meg maradéktalanul” – állapította meg a miniszter, hozzátéve: egyelőre csak részleges információkkal rendelkezik, ma kap teljes tájékoztatást az engedélyezés helyzetéről. Közölte, az ügyben semmiképp nem politikai, hanem szakmai döntést hoznak majd az illetékes hatóságok.
Hangsúlyozta azon meggyőződését, hogy a verespataki aranybánya ügyében sem lehet politikai döntésnek tekinteni, hogy az engedélyezési folyamat felülvizsgálata bekerült a kormányprogramba. „Verespatak esetében az engedélyezési folyamat leállt, és addig nem megyünk tovább, amíg nincs új városrendezési engedély” – tette hozzá a miniszter.
A România Liberă Alexandru Benea gazdasági szakértőt is megszólaltatta, aki elmondta, az orosz befektetőnek a nagybányai aranyérc kibányászásán és feldolgozásán túlmutató tervei is lehetnek. Romániában ugyanis több orosz vagy ukrán cég rendezkedett be arra, hogy meglovagolja az uniós normákat. Az Európai Unió ugyanis rendkívül alacsony behozatali vámot számít a behozott nyersanyagra, hogy ezzel segítse a területén működő feldolgozókonszernek tevékenységét, az Unió területén előállított termékek viszont már vámmentesen forgalmazhatók az egész Unióban.
Ezt a lehetőséget aknázta ki a resicabányai vasipari üzemet megvásároló orosz TMK vagy az aranyosgyéresi sodronyipari gyárat felvásároló Meckel. Alexandru Benea elképzelhetőnek tartotta, hogy Mihail Prohorov az oroszországi bányáiban felszínre hozott aranyércet is Nagybányán kívánja feldolgozni. Nem tartotta valószínűnek ennek a forgatókönyvnek a megvalósulását Borbély László miniszter. Kérdésünkre elmondta, nem ismeri pontosan az aranyfeldolgozás technológiáját, de tudomása szerint a nemesfém ciános kinyerése magából a kibányászott ércből történik, és nagymenynyiségű ércet pedig aligha lenne nyereséges nagy távolságokra szállítani. A România Liberă arra is figyelmeztet, hogy míg a verespataki aranybánya ellen összehangoltan léptek fel a romániai civil szervezetek, Nagybányán a legnagyobb csendben készülhetnek a befektetők a bányanyitásra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Látogatottsági adatok