2010. február 18., 09:062010. február 18., 09:06
A Transgolddá átkeresztelt társaság csődbe ment, aktíváit többfordulós licit útján a brit Oxus Gold és a kazah Kazach Gold társaság vásárolta meg 16 millió lejért. A két társaság által létrehozott Romaltyn Mining cégből azonban kiszállt a brit fél, így az 100 százalékban a Kazach Gold tulajdonába jutott.
A gazdasági válság hatására azonban a kazahok is túladtak a nagybányai szerzeményen, melynek új tulajdonosa immár a legnagyobb orosz aranykitermelő vállalat, a Polyus Gold társaság lett. Ennek tulajdonosa Mihail Prohorov, az Onexim csoport 44 éves főrészvényese, akinek vagyonát a Forbes magazin tavaly 9,5 milliárd, a Finansz című orosz folyóirat pedig a napokban 17,85 milliárd dollárra becsülte. Oroszország második leggazdagabb emberét Vlagyimir Putyin miniszterelnök gazdasági holdudvarához tartozóként tartják számon.
Az új tulajdonos 100 millió eurós beruházással szeretné mielőbb elkezdeni a ciántechnológiát alkalmazó nagybányai aranykiválasztást. Az újraindításra vonatkozó kérés dokumentációja az illetékes környezetvédelmi hatóság elbírálására vár. Călin Crişan, a Máramaros Megyei Környezetvédelmi Felügyelőség vezetője a România Liberának ecsetelte, nem elképzelhetetlen, hogy az orosz befektetők megkapják az aranykitermelési engedélyt, ehhez azonban meg kell felelniük az Európai Unió követelményeinek.
| Szecskay András, az egykori Aurul ellen indított perben a magyar államot képviselő ügyvéd tegnap a Krónikát arról tájékoztatta, hogy a budapesti Fővárosi Bíróság tavaly megszüntette a nagybányai vállalat elleni kártérítési pert, így Magyarország nem részesül anyagi kártérítésben a ciánkatasztrófa ügyében. A budapesti jogi szakértő elmondta: mivel a román résztulajdonban működő Aurul jogutódja, a Transgold Rt. ellen évekkel ezelőtt indított felszámolási eljárás megtörtént, a nagybányai cég jogutód nélkül megszűnt, így már nincs alperes. Szecskay András lapunknak elmondta: mivel a magyar államnak nincs ki ellen pereskednie, a Fővárosi Bíróság lezárta a pert. A magyar állam a környezeti katasztrófa által okozott pusztítás miatt 28,6 milliárd forintot és annak kamatait követelte a nagybányai cégtől, amelynek felelősségét 2006-ban állapította meg a bíróság, és közbenső ítéletben biztonsági intézkedésekre is kötelezte. Rostás Szabolcs |
Utóbbiak szerint az ülepítő medencébe jutó víz ciántartalma nem haladhatja meg a tíz milligrammot literenként. Borbély László környezetvédelmi miniszter tegnap a Krónika kérdésére elmondta, ez olyan fontos kérdés, amit semmiképpen nem lehet félvállról kezelni. Hozzátette, az ő asztalára eddig nem került olyan dokumentum, amelyik a nagybányai cég újraindítására vonatkozna, a cég képviselői nem jelentkeztek a minisztériumban azért, hogy tárgyaljanak az újraindításról. Megjegyezte, ő maga csak a nagybányai ciánszennyezés tízéves évfordulójára próbált tájékozódni a Romaltyn Mining társaság helyzetéről.
Azt a tájékoztatást kapta, hogy a cég 2007-ben nem jutott környezetvédelmi engedélyhez működése újrakezdéséhez. 2010-ig kapott haladékot, hogy számos környezetvédelmi beruházást elvégezzen. „Ha ezeket a beruházásokat elvégzi, lehetett volna beszélni arról, hogy újraindíthatja a tevékenységet vagy nem. Úgy tudom azonban, hogy ezek a beruházások nem történtek meg maradéktalanul” – állapította meg a miniszter, hozzátéve: egyelőre csak részleges információkkal rendelkezik, ma kap teljes tájékoztatást az engedélyezés helyzetéről. Közölte, az ügyben semmiképp nem politikai, hanem szakmai döntést hoznak majd az illetékes hatóságok.
Hangsúlyozta azon meggyőződését, hogy a verespataki aranybánya ügyében sem lehet politikai döntésnek tekinteni, hogy az engedélyezési folyamat felülvizsgálata bekerült a kormányprogramba. „Verespatak esetében az engedélyezési folyamat leállt, és addig nem megyünk tovább, amíg nincs új városrendezési engedély” – tette hozzá a miniszter.
A România Liberă Alexandru Benea gazdasági szakértőt is megszólaltatta, aki elmondta, az orosz befektetőnek a nagybányai aranyérc kibányászásán és feldolgozásán túlmutató tervei is lehetnek. Romániában ugyanis több orosz vagy ukrán cég rendezkedett be arra, hogy meglovagolja az uniós normákat. Az Európai Unió ugyanis rendkívül alacsony behozatali vámot számít a behozott nyersanyagra, hogy ezzel segítse a területén működő feldolgozókonszernek tevékenységét, az Unió területén előállított termékek viszont már vámmentesen forgalmazhatók az egész Unióban.
Ezt a lehetőséget aknázta ki a resicabányai vasipari üzemet megvásároló orosz TMK vagy az aranyosgyéresi sodronyipari gyárat felvásároló Meckel. Alexandru Benea elképzelhetőnek tartotta, hogy Mihail Prohorov az oroszországi bányáiban felszínre hozott aranyércet is Nagybányán kívánja feldolgozni. Nem tartotta valószínűnek ennek a forgatókönyvnek a megvalósulását Borbély László miniszter. Kérdésünkre elmondta, nem ismeri pontosan az aranyfeldolgozás technológiáját, de tudomása szerint a nemesfém ciános kinyerése magából a kibányászott ércből történik, és nagymenynyiségű ércet pedig aligha lenne nyereséges nagy távolságokra szállítani. A România Liberă arra is figyelmeztet, hogy míg a verespataki aranybánya ellen összehangoltan léptek fel a romániai civil szervezetek, Nagybányán a legnagyobb csendben készülhetnek a befektetők a bányanyitásra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok