
El sem kezdődött az észak-erdélyi autópálya Bors és Berettyószéplak közötti szakaszának építése, és máris botrány övezi azt.
2015. október 09., 15:322015. október 09., 15:32
Elsősorban amiatt, hogy a munkálatokat már el kellett volna kezdenie a versenytárgyalásból győztesként kikerült konzorciumnak. Ezt a huzavonát elégelte meg csütörtökön a Romániai Munkáltatók Országos Szövetsége (UNPR) és a Bihar megyei munkáltatói egyesület, és bejelentette, kérni fogják Iulian Matache közlekedésügyi minisztertől és Victor Ponta kormányfőtől az Országos Közúti- és Autópálya-kezelő Társaság (CNADNR) vezetőségének a menesztését, miután késik a Berettyószéplak–Bors-sztrádaszakasz munkálatainak újrakezdése.
A szakhatóság közleményében viszont leszögezte, a késlekedés oka, hogy nézeteltérés alakult ki a Bors–Berettyószéplak-sztráda építésével megbízott társult cégek között, illetve nézeteltérés van a CNADNR és a konzorcium között az előleget illetően is.
„A társulás gondjai még annak ellenére sem rendeződtek, hogy a CNADNR számtalanszor kérte a munkáltatót, hogy mutasson fel egy olyan megoldást, amelyre valamennyi résztvevő rábólintott. Az autópálya-társaság jogi igazgatóságának az az álláspontja a kérdésben, hogy amennyiben megszűnik a viszony a társult felek között, amelyik pillanatban ez kiderül, meg kell szüntetni a közbeszerzési szerződés kivitelezését is” – mutat rá közleményében a CNADNR.
Eközben az építő cég 15 százalékos előleget kért, amit azonban az autópálya-társaság nem fizetett ki. A szakhatóság leszögezi, hogy a 2004/264-es kormányhatározat értelmében a szerződést az államkasszából finanszírozzák, a CNADNR jogi igazgatósága szerint pedig hasonló esetekben a törvény előírásait kell alkalmazni, nem a szerződés előírásait. Az építőcég egyébként annak ellenére az előleghez köti azonban a munkálatok elkezdését, hogy a versenytárgyaláson bebizonyította, hogy legkevesebb 164 millió lej értékű hitelvonal áll a rendelkezésére – ekkora összeg szükség négy hónapnyi munkálat elvégzéséhez, és ennek meglétét kérték a tenderfüzetben is.
A társulás ugyanakkor olyan tervezési ötletekkel is előrukkolt, amelyek nem felelnek meg a tenderfüzet előírásainak, míg a CNADNR az Utak és Hidak Regionális Igazgatósága közvetítésével szerződtetett egy céget, amely a dokumentációval és a környezetvédelmi engedély megszerzésével foglalkozik. Narcis Neaga, az autópálya-társaság vezérigazgatója azt mondja, becslései szerint az Országos Környezetvédelmi Ügynökség december folyamán ki fogja adni a szükséges környezetvédelmi engedélyt.
Amint arról korábban beszámoltunk, az észak-erdélyi autópálya Bors és Berettyószéplak közötti hatvan kilométeres szakaszának kivitelezési munkálataival a Corsan Rt. – Corviam Construccion Rt., Consinit Kft., Road Consulting & Design Solution Kft. – Via Design Kft. román–spanyol konzorciumot bízták meg májusban. A szerződés értéke áfa nélkül 701 millió lej. A szerződés gyakorlatba ültetésének időtartama 54 hónap – ebből a munkálatok megkezdése után 24 hónap a tervezés és a kivitelezés, a munkálatokra vállalt jótállás pedig 30 hónap.
A szerződés július 3-án lépett hatályba, így 2017 júliusára kell végezni a munkálatokkal. Narcis Neaga a szerződés aláírásakor úgy nyilatkozott, hogy a versenytárgyalás során egy közepes ár jött ki, mintegy 2,6 millió euró kilométerenként a 4,33 millió euróhoz képest, amit az autópálya-építéssel eredetileg megbízott amerikai Bechtel vállalatnak kellett volna fizetnie.
Mint ismeretes, a Brassó és Bors között tervezett, 415 kilométer hosszú észak-erdélyi autópálya megépítésére 2003-ban írt alá megállapodást a román kormány az amerikai Bechtel társasággal, de miután csak 52 kilométer épült meg Gyalu és Aranyosgyéres között, a felek közös megegyezéssel felbontották a szerződést. A román hatóságok újabb versenytárgyalásokat írtak ki több szakaszra.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!