2012. január 10., 09:262012. január 10., 09:26
„Hatmilliárd eurót kívánunk lehívni a kohéziós és a mezőgazdasági alapokból az ország korszerűsítése érdekében. Emellett, mivel gazdasági szempontból problémás időszakban vagyunk, és azt is látjuk, mit történik Európában, a közberuházások nagymértékű támogatásáról döntöttünk, erre 38,1 milliárd lejt szánunk. A cél az, hogy be lehessen fejezni a korábban elkezdett projekteket, amelyek több munkahelyet is jelentenek majd” – mondta a miniszterelnök.
Boc hozzátette, hogy a kormány további uniós pénzeket is szán fejlesztésre, a prioritást a panelházak hőszigetelése jelenti. Azt is elmondta, hogy a kabinet idén is fenntartja az üzleti szféra támogatását célzó intézkedéseket, így a befektetőket és a kis- és középvállalkozásokat is támogatja állami garanciák és különböző programok révén, hogy biztosítsa a hitelforrásokhoz való hozzáférés és a munkahelyteremtés lehetőségét.
A kormányfő közölte, a 2012-es évben is folytatódik a lakásvásárlás támogatását célzó Első otthon program, és a vállalkozók számára bevezetett Kogălniceanu-kártya is érvényben marad. Kifejtette, össze kívánják hangolni a fiskális politikát a jegybank monetáris politikájával annak érdekében, hogy megkönnyítsék a cégek hitelhez jutását. Emil Boc azt is elmondta, hogy a kormány idén még nagyobb erőfeszítéseket tesz az adócsalás visszaszorítása érdekében, ezzel kívánják ugyanis növelni az állami költségvetés bevételeit.
A kormányfő arról is beszélt, hogy a kabinet az állami vállalatok átszervezését is fontos feladatnak tekinti. Ezt vagy privatizáció, vagy a magánszférából érkező menedzsment révén kívánja megvalósítani, ez ugyanis szerinte lehetőséget biztosít arra, hogy az érintett vállalatok kikerüljenek a politikum befolyása alól. A cégek által felhalmozott veszteségek visszaszerzéséről kifejtette: minden egyes igazgató törvény előtt felel majd mindazért, amit eddig tett. Boc kijelentette: a kormány emellett a fiskális reform megvalósítása és a költségvetési hiánycél tartása mellett is elkötelezett, emellett 2,1 százalékos éves gazdasági növekedést szeretne elérni.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.