
Kihirdette kedden Traian Băsescu a csődtörvényre vonatkozó jogszabályt, miután az alkotmánybíróság pénteken ismételten felhívta az államfő figyelmet arra, hogy a dokumentum nem mond ellent az alaptörvénynek.
2014. június 25., 15:132014. június 25., 15:13
A taláros testület már május közepén megállapította, hogy az új csődtörvény nem alkotmányellenes: a dokumentum felülvizsgálatára a nemzeti liberális párti (PNL) honatyák kifogásai miatt volt szükség, akik áprilisban támadták meg az alkotmánybíróságon a jogszabályt.
Az ellenzéki politikusok úgy értékelték, hogy a jogszabály ellentmond több alkotmányos elvnek, többek között a tulajdonhoz, illetve az igazságszolgáltatáshoz való szabad és akadálytalan hozzáférés jogának, valamint az alaptörvény és a hatályos törvények betartása kötelezettségének is.
Noha az alkotmánybíróság már májusban rábólintott a csődtörvényre, Traian Băsescu több mint egy hónapig halogatta a jogszabály kihirdetését, amely már csak az államfői jóváhagyásra várt ahhoz, hogy hatályba léphessen. Ennek nyomán múlt héten Victor Ponta miniszterelnök felszólította Augustin Zegreant, a taláros testület elnökét, hogy ismételten küldje el az államelnöknek a jogszabályról hozott ítélet indoklását.
A kormányfő „súlyos felelőtlenségnek” nevezte a törvény kihirdetésének halogatását: Ponta úgy fogalmazott, hogy „komoly ellenérdekek” akadályozzák a csődtörvény hatályba lépését, amelyre pedig nagy szüksége lenne a gazdasági szférának.
A csődtörvény arról rendelkezik, hogy a jogi személyek milyen feltételek és eljárás révén kérhetik fizetésképtelenné nyilvánításukat. A kormány abból az alapállásból indult ki kidolgozásakor, hogy sok vállalkozó visszaél a régi csődtörvény rendelkezéseivel, és a fizetésképtelenné nyilvánítás eljárása mögé bújva elkerülték az adófizetést, illetve számos hitelezőt károsítottak meg. Az új jogszabály ez utóbbiaknak biztosít nagyobb védelmet.
Ponta korábban arról is beszélt, hogy az új jogszabály nyomán az országos adóhatóság (ANAF) mintegy 40 milliárd lejes elmaradást hajthat be a csődbe jutott adófizetőktől.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
szóljon hozzá!