Kihirdette kedden Traian Băsescu a csődtörvényre vonatkozó jogszabályt, miután az alkotmánybíróság pénteken ismételten felhívta az államfő figyelmet arra, hogy a dokumentum nem mond ellent az alaptörvénynek.
2014. június 25., 15:132014. június 25., 15:13
A taláros testület már május közepén megállapította, hogy az új csődtörvény nem alkotmányellenes: a dokumentum felülvizsgálatára a nemzeti liberális párti (PNL) honatyák kifogásai miatt volt szükség, akik áprilisban támadták meg az alkotmánybíróságon a jogszabályt.
Az ellenzéki politikusok úgy értékelték, hogy a jogszabály ellentmond több alkotmányos elvnek, többek között a tulajdonhoz, illetve az igazságszolgáltatáshoz való szabad és akadálytalan hozzáférés jogának, valamint az alaptörvény és a hatályos törvények betartása kötelezettségének is.
Noha az alkotmánybíróság már májusban rábólintott a csődtörvényre, Traian Băsescu több mint egy hónapig halogatta a jogszabály kihirdetését, amely már csak az államfői jóváhagyásra várt ahhoz, hogy hatályba léphessen. Ennek nyomán múlt héten Victor Ponta miniszterelnök felszólította Augustin Zegreant, a taláros testület elnökét, hogy ismételten küldje el az államelnöknek a jogszabályról hozott ítélet indoklását.
A kormányfő „súlyos felelőtlenségnek” nevezte a törvény kihirdetésének halogatását: Ponta úgy fogalmazott, hogy „komoly ellenérdekek” akadályozzák a csődtörvény hatályba lépését, amelyre pedig nagy szüksége lenne a gazdasági szférának.
A csődtörvény arról rendelkezik, hogy a jogi személyek milyen feltételek és eljárás révén kérhetik fizetésképtelenné nyilvánításukat. A kormány abból az alapállásból indult ki kidolgozásakor, hogy sok vállalkozó visszaél a régi csődtörvény rendelkezéseivel, és a fizetésképtelenné nyilvánítás eljárása mögé bújva elkerülték az adófizetést, illetve számos hitelezőt károsítottak meg. Az új jogszabály ez utóbbiaknak biztosít nagyobb védelmet.
Ponta korábban arról is beszélt, hogy az új jogszabály nyomán az országos adóhatóság (ANAF) mintegy 40 milliárd lejes elmaradást hajthat be a csődbe jutott adófizetőktől.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!