Csak a terasszal nem sokra mennek. A vendéglátók képviselői szerint 75 százalékkal kevesebb forgalmat bonyolítanak, mint tavaly ilyenkor
Fotó: Rostás Szabolcs
Hidegzuhanyként érte a vendéglátásban érdekelt vállalkozókat, hogy a kormány mától nem léptet életbe újabb lazításokat, a korlátozások fenntartása ugyanis jelentős anyagi veszteségeket generál. A vállalkozók egy része abban bízik, hogy két hét múlva mégis megnyithatják a beltéri egységeket, mások arról számoltak be, ha a korlátozások hosszú ideig érvényben maradnak, talán végleg lakat kerül a vendéglőjükre.
Még több vendéglátóipari vállalkozás sodródhat a csőd szélére azt követően, hogy a bukaresti kormány úgy döntött, nem lépteti életbe a korábban július elsejére kilátásba helyezett lazításokat. Emiatt nem nyithatnak meg a vendéglők, bárok, kávézók beltéri helyiségei, mint ahogy a szállodák benti vendéglői, medencéi sem fogadhatnak vendégeket.
Azt, hogy mekkora a baj, Daniel Mischie, a Romániai Vendéglők Egyesületének (HORA) elnöke illusztrálta kedden a Profit.ro gazdasági portál megkeresésére. Az általa közöltek szerint csekély segítséget jelentett az ágazatban vállalkozóknak, hogy egy hónappal ezelőtt legalább a teraszaikat megnyithatták,
A szakember szerint az országban létező mintegy 35 ezer vendéglőből 5000 a koronavírus-járvány áldozata lesz, és nem fog újranyitni.
A wellness-szállodákat az érintette a leginkább fájdalmasan, hogy továbbra sem engedélyezik a beltéri medencék használatát – jelentette ki kedden a Krónika megkeresésére Godra Árpád, a szovátai Ensana Health Spa Resort (volt Danubius) értékesítési igazgatója. Hozzátette: az éttermi tiltás fenntartása nem befolyásolja annyira a működésüket, mert arra van alternatív megoldás, a teraszokon való kiszolgálással sikerül áthidalni.
– fejtette ki az igazgató. Emlékeztetett, hogy a június közepén kiadott miniszteri rendelet a szabadtéri strandok, medencék használatát szabályozza, a beltéri medencéket, uszodákat csak a sportolók vehetik igénybe. Az Ensana úgy nyitott meg a három szállodája közül kettőt, hogy újra várja a vendégeket a Medve-tó, amelynek használata alanyi jogon jár a szállóvendégeknek. Ugyanakkor
Viszont arra számítottak, hogy július 1-jétől megnyithatják a kétszintes, nyolcmedencés beltéri vizes központot, a vendégek egy része is ebben a reményben foglalt. Jelenleg mindenkivel egyenként felveszik a kapcsolatot, és megérdeklődik, hogy ilyen körülmények között fenntartja vagy felmondja a júliusi foglalását. Ez azért is fontos, mert a vizes bázis a szálloda egyik legfontosabb vonzerejének számít – szögezte le Godra Árpád.
Az étkeztetés kapcsán kérdésünkre elmondta:
Ugyanakkor nemcsak térben, hanem időben is felosztották az étkeztetést, két-két órás egységekre osztották a reggelinél és a vacsoránál is a vendégeket.
Fotó: Pixabay
A júliusi forgalom a szobakapacitáshoz képest negyedével csökken, és nincs esély arra, hogy a hátrányt a hónap közepétől „ledolgozzák”, mert átlag húsz nappal az érkezés előtt történnek a foglalások. Godra Árpád arra is kitért, hogy ez a járvány előtt átlag 32 nap volt, most húszra csökkent. A kijárási tilalom alatt az elmúlt évi foglalások 7 százalékát mondták vissza, ami nem tűnik soknak, de azt nem lehet felmérni, hogy ez alatt a két és fél hónap alatt még hányan foglaltak volna – részletezte az igazgató. Rámutatott, az év végén tudják megvonni a mérleget.
– összegzett Godra Árpád. Példaként említette, hogy az újranyitás előtt mind a 170 alkalmazottjuknak elvégeztetették a PCR-tesztet, azóta is minden óvintézkedést betartanak.
Marad a terasz és a remény – fogalmazta meg eközben a megkeresésünkre Kovács Zsolt, a kolozsvári Mikó étterem tulajdonosa. Bár a vendéglő Facebook-oldalán kedden még az volt az utolsó bejegyzés, hogy március közepén meghatározatlan időre bezártak, jelezte,
„Csak azért nyitottuk meg a teraszt, hogy megtartsuk az állandó vendégeinket, és hogy ne veszítsük el az alkalmazottainkat” – mutatott rá a vállalkozó. Hozzátette, a munkatársai 30 százalékát tudta visszahívni a kényszerszabadságról, ez is fontos volt, mert fennáll annak a veszélye, hogy ha a bér 75 százalékát kapják, időközben máshova szerződnek. „Takaréklángon működünk, és bízunk benne, hogy július közepén megnyithatjuk az éttermet, nem húzzák tovább a korlátozásokat” – szögezte le Kovács Zsolt.
Fotó: Rostás Szabolcs
„Ha a korlátozásokat még fenntartják, kénytelenek leszünk elgondolkodni a folytatáson” – válaszolta borúlátóan kérdésünkre Kovács Gábor, a sepsiszentgyörgyi Kastély étterem, a Palota rendezvényterem és a Gado bisztró tulajdonosa. Mint részletezte, a teraszok működtetésével nem tudják biztosítani az alkalmazottak fizetését. Már eddig is megváltak két munkavállalótól, a csúcs-
szezonban foglalkoztatott idénymunkásokra nem tartanak igényt, de a többi munkatárs bérét sem tudják „kitermelni”.
– összegezte a vállalkozó. Kifejtette, a belvárosban működő bisztróban nagy lenne a forgalom, hatalmas az igény a szolgáltatások iránt, de nincs elég hely arra, hogy mindenkit leültessenek, tehát ez esetben is korlátozott a bevételi forrás.
A rendezvények elmaradása további hatalmas érvágás a vállalkozásnak. Kovács Gábor szerint érthető, hogy nem lehet 100–200 fős esküvőket szervezni, viszont logikátlan, hogy a 30 fős családi rendezvények lebonyolítására sincs lehetőség. „Egy kicsengetés, keresztelő alkalmával csak a tágabb család ül össze, akik amúgy is rendszeresen találkoznak, tehát ez nem jelentene veszélyforrást” – emelte ki a vállalkozó. Meglátása szerint lenne megoldás, hiszen szabályozni lehetne, hogy ezeken a rendezvényeken nem vehetnek részt más megyéből vagy éppen külföldről érkezők.
– fakadt ki a székelyföldi vállalkozó.
Fotó: Pixabay
„Egy hónapja nyitottuk meg a teraszunkat, amely sajnos nem a legnagyobb, ugyanis a korlátozások miatt 8 asztal fér be, az eddigi 13-14 helyett. Mivel az székek számánál is van korlátozás így a teraszon körülbelül fele annyi ülőhely van, mint tavaly nyáron” – illusztrálta a lazítások elhalasztása nyomán is fennmaradó helyzetet Pósa Tibor, a rendezvényeket és bulikat is szervező nagyváradi Gekko Pub menedzsere.
Rámutatott ugyanakkor, hogy miután főleg klubként és diákkocsmaként működtetik a helyet, a teraszt nem érné meg nekik nyitva tartani. „Viszont nem tehetjük meg, hogy egyáltalán nem generálunk bevételt, ugyanis lakbért kell fizetni, és minden bevétel jól jön. Egy hónap után elmondhatjuk, hogy tavaly júniushoz képest négyszeres a visszaesés a bevételben” – összegezte a pillanatnyi állást a menedzser. Tapasztalatai szerint amúgy azokon vendéglátóhelyeken, ahol az éjszakai életre és bulikra fókuszáltak, nagyon nagy a visszaesés, viszont van egy pár olyan vendéglátóipari egység Nagyváradon, amely tudta növelni a terasz kapacitását, így talán a bevételét is a tavalyihoz képest.
A lakóautók lehetnek a járvány győztesei
Megváltoztatta a koronavírus-járvány az utazási szokásokat, a nyaralni indulók körében pedig egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a lakóautók. A Zf.ro gazdasági hírportál szerint egyértelműen kijelenthető, hogy az előző évekhez képest többen bérelnek ilyen járműveket. „Az emberek inkább lakóautóval indulnak útra, mintsem hotelekben szállnának meg. Szinte valamennyi kliensünk új, akik még soha nem utaztak lakóautókkal” – nyilatkozta a portálnak Andrei Drăgan Răduleţ, a lakóautók bérelésével foglalkozó nagyszebeni Rulotescu cég illetékese. Jelezte egyúttal: nálunk már idén nyáron nincs bérelhető lakóautó, és üzleti forgalma jelentős növekedésére számít. Egy négy-öt fős lakóautó bérlése amúgy napi 100 euró.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!