Nyolc év alatt keresi meg egy alkalmazott a vezérigazgató havi bérét

Mişu Negriţoiu, akit nemrég neveztek ki a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) élére, eddig az ING Bank Románia vezérigazgatójaként tevékenykedett, vagyonbevallása szerint pedig tavaly 2,3 millió lejt (514 ezer eurót) keresett az ország hetedik legnagyobb bankjának vezetőjeként. Ez havonta 43 ezer eurós jövedelmet jelent.

Összehasonlításképpen az ING Bank nem vezető beosztású alkalmazottainak átlagos havi bére körülbelül 900 euró az Országos Statisztikai Intézet (INS) tájékoztatása szerint. Eszerint egy középszintű alkalmazott négy év alatt keresi meg a vezérigazgató egyhavi bérét, míg egy frissen lediplomázott beosztottnak tizenkét évet kell dolgoznia ugyanezért.

Az európai munkáltatókat tömörítő szövetség (FEE) és az Eurostat – az EU hivatalos statisztikai hivatala – közös felmérése szerint egy átlagbért kapó romániai alkalmazott 12 nap alatt keresi meg cége igazgatójának órabérét, míg a legkevesebbet kereső beosztottnak ugyanezért az összegért 29 napot kell dolgoznia.

A legnagyobb bérkülönbséggel rendelkező európai országok sorát így Románia vezeti, az országot Ukrajna, Oroszország és Spanyolország követi. Bulgáriában már sokkal jobb a helyzet: egy átlagbért kereső alkalmazott hét nap, míg a legkisebb fizetést kapó beosztott tizenegy nap alatt szolgál rá arra az összegre, amit egy vezérigazgató egy óra alatt keres meg.

Az aránytalanság Norvégiában a legkisebb mértékű: a főnök órabéréért egy alkalmazottnak mindössze két napot kell tevékenykednie.

Dragoş Damian, a legnagyobb romániai gyógyszergyártó cég, a Terapia-Ranbaxy vezérigazgatója rámutatott: nem az a probléma, hogy Romániában túl sokat keresnek a vezető beosztású személyek, hanem túlságosan alacsony az alkalmazottak fizetése.

„A legnagyobb arányú bérkülönbséggel rendelkező országokban rendkívül alacsony az átlagbér és a termelékenység, ugyanakkor magas a feketemunka és az adócsalás mértéke” – hívta fel a figyelmet Damian. Hozzátette: Romániában emellett gondot okoz az is, hogy a gimnáziumot, szakiskolát vagy egyetemet végzett fiatalok megfelelő felkészültség nélkül lépnek ki a munkaerőpiacra, emiatt a cégeknek a szakmai képzésükbe is be kell fektetniük, így kisebb béreket biztosítanak.

A nagyarányú bérkülönbségek már régóta problémát jelentenek az Amerikai Egyesült Államokban – számolt be a Businessmagazin.ro üzleti hírportál. Míg az 1970-es években egy vezérigazgató 36-szorosát kereste egy átlagbért kereső alkalmazott fizetésének, 1993-ra ez az arány 131-szeresre emelkedett. Ennek nyomán a kormányzati hatóságok jövedelmük nyilvánosságra hozására kötelezték a vállalatvezetőket, azt remélve, hogy ennek következtében az igazgatók szerényebbek lesznek.

Az intézkedés ezzel szemben a vezető beosztásúaknak járó fizetések még nagyobb növekedését eredményezte, a vállalatvezetők ugyanis elkezdtek egymással versengeni – magyarázta Radu Manolescu, a K.M. Trust & Partners tanácsadó cég menedzsere. Mindez ahhoz vezetett, hogy a bérkülönbség mértéke mára elérte a 369-szeres arányt.