Nyolc évet kell dolgoznia egy hazai nagyvállalat alkalmazottjának, hogy annyi pénzt keressen, mint a vezérigazgató egy hónap alatt – a statisztikák szerint Európán belül Romániában a legnagyobb a különbség a beosztottak és a cégvezető bére között.
2014. szeptember 18., 13:432014. szeptember 18., 13:43
Mişu Negriţoiu, akit nemrég neveztek ki a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) élére, eddig az ING Bank Románia vezérigazgatójaként tevékenykedett, vagyonbevallása szerint pedig tavaly 2,3 millió lejt (514 ezer eurót) keresett az ország hetedik legnagyobb bankjának vezetőjeként. Ez havonta 43 ezer eurós jövedelmet jelent.
Összehasonlításképpen az ING Bank nem vezető beosztású alkalmazottainak átlagos havi bére körülbelül 900 euró az Országos Statisztikai Intézet (INS) tájékoztatása szerint. Eszerint egy középszintű alkalmazott négy év alatt keresi meg a vezérigazgató egyhavi bérét, míg egy frissen lediplomázott beosztottnak tizenkét évet kell dolgoznia ugyanezért.
Az európai munkáltatókat tömörítő szövetség (FEE) és az Eurostat – az EU hivatalos statisztikai hivatala – közös felmérése szerint egy átlagbért kapó romániai alkalmazott 12 nap alatt keresi meg cége igazgatójának órabérét, míg a legkevesebbet kereső beosztottnak ugyanezért az összegért 29 napot kell dolgoznia.
A legnagyobb bérkülönbséggel rendelkező európai országok sorát így Románia vezeti, az országot Ukrajna, Oroszország és Spanyolország követi. Bulgáriában már sokkal jobb a helyzet: egy átlagbért kereső alkalmazott hét nap, míg a legkisebb fizetést kapó beosztott tizenegy nap alatt szolgál rá arra az összegre, amit egy vezérigazgató egy óra alatt keres meg.
Az aránytalanság Norvégiában a legkisebb mértékű: a főnök órabéréért egy alkalmazottnak mindössze két napot kell tevékenykednie.
Dragoş Damian, a legnagyobb romániai gyógyszergyártó cég, a Terapia-Ranbaxy vezérigazgatója rámutatott: nem az a probléma, hogy Romániában túl sokat keresnek a vezető beosztású személyek, hanem túlságosan alacsony az alkalmazottak fizetése.
„A legnagyobb arányú bérkülönbséggel rendelkező országokban rendkívül alacsony az átlagbér és a termelékenység, ugyanakkor magas a feketemunka és az adócsalás mértéke” – hívta fel a figyelmet Damian. Hozzátette: Romániában emellett gondot okoz az is, hogy a gimnáziumot, szakiskolát vagy egyetemet végzett fiatalok megfelelő felkészültség nélkül lépnek ki a munkaerőpiacra, emiatt a cégeknek a szakmai képzésükbe is be kell fektetniük, így kisebb béreket biztosítanak.
A nagyarányú bérkülönbségek már régóta problémát jelentenek az Amerikai Egyesült Államokban – számolt be a Businessmagazin.ro üzleti hírportál. Míg az 1970-es években egy vezérigazgató 36-szorosát kereste egy átlagbért kereső alkalmazott fizetésének, 1993-ra ez az arány 131-szeresre emelkedett. Ennek nyomán a kormányzati hatóságok jövedelmük nyilvánosságra hozására kötelezték a vállalatvezetőket, azt remélve, hogy ennek következtében az igazgatók szerényebbek lesznek.
Az intézkedés ezzel szemben a vezető beosztásúaknak járó fizetések még nagyobb növekedését eredményezte, a vállalatvezetők ugyanis elkezdtek egymással versengeni – magyarázta Radu Manolescu, a K.M. Trust & Partners tanácsadó cég menedzsere. Mindez ahhoz vezetett, hogy a bérkülönbség mértéke mára elérte a 369-szeres arányt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!