Nyolc évet kell dolgoznia egy hazai nagyvállalat alkalmazottjának, hogy annyi pénzt keressen, mint a vezérigazgató egy hónap alatt – a statisztikák szerint Európán belül Romániában a legnagyobb a különbség a beosztottak és a cégvezető bére között.
2014. szeptember 18., 13:432014. szeptember 18., 13:43
Mişu Negriţoiu, akit nemrég neveztek ki a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) élére, eddig az ING Bank Románia vezérigazgatójaként tevékenykedett, vagyonbevallása szerint pedig tavaly 2,3 millió lejt (514 ezer eurót) keresett az ország hetedik legnagyobb bankjának vezetőjeként. Ez havonta 43 ezer eurós jövedelmet jelent.
Összehasonlításképpen az ING Bank nem vezető beosztású alkalmazottainak átlagos havi bére körülbelül 900 euró az Országos Statisztikai Intézet (INS) tájékoztatása szerint. Eszerint egy középszintű alkalmazott négy év alatt keresi meg a vezérigazgató egyhavi bérét, míg egy frissen lediplomázott beosztottnak tizenkét évet kell dolgoznia ugyanezért.
Az európai munkáltatókat tömörítő szövetség (FEE) és az Eurostat – az EU hivatalos statisztikai hivatala – közös felmérése szerint egy átlagbért kapó romániai alkalmazott 12 nap alatt keresi meg cége igazgatójának órabérét, míg a legkevesebbet kereső beosztottnak ugyanezért az összegért 29 napot kell dolgoznia.
A legnagyobb bérkülönbséggel rendelkező európai országok sorát így Románia vezeti, az országot Ukrajna, Oroszország és Spanyolország követi. Bulgáriában már sokkal jobb a helyzet: egy átlagbért kereső alkalmazott hét nap, míg a legkisebb fizetést kapó beosztott tizenegy nap alatt szolgál rá arra az összegre, amit egy vezérigazgató egy óra alatt keres meg.
Az aránytalanság Norvégiában a legkisebb mértékű: a főnök órabéréért egy alkalmazottnak mindössze két napot kell tevékenykednie.
Dragoş Damian, a legnagyobb romániai gyógyszergyártó cég, a Terapia-Ranbaxy vezérigazgatója rámutatott: nem az a probléma, hogy Romániában túl sokat keresnek a vezető beosztású személyek, hanem túlságosan alacsony az alkalmazottak fizetése.
„A legnagyobb arányú bérkülönbséggel rendelkező országokban rendkívül alacsony az átlagbér és a termelékenység, ugyanakkor magas a feketemunka és az adócsalás mértéke” – hívta fel a figyelmet Damian. Hozzátette: Romániában emellett gondot okoz az is, hogy a gimnáziumot, szakiskolát vagy egyetemet végzett fiatalok megfelelő felkészültség nélkül lépnek ki a munkaerőpiacra, emiatt a cégeknek a szakmai képzésükbe is be kell fektetniük, így kisebb béreket biztosítanak.
A nagyarányú bérkülönbségek már régóta problémát jelentenek az Amerikai Egyesült Államokban – számolt be a Businessmagazin.ro üzleti hírportál. Míg az 1970-es években egy vezérigazgató 36-szorosát kereste egy átlagbért kereső alkalmazott fizetésének, 1993-ra ez az arány 131-szeresre emelkedett. Ennek nyomán a kormányzati hatóságok jövedelmük nyilvánosságra hozására kötelezték a vállalatvezetőket, azt remélve, hogy ennek következtében az igazgatók szerényebbek lesznek.
Az intézkedés ezzel szemben a vezető beosztásúaknak járó fizetések még nagyobb növekedését eredményezte, a vállalatvezetők ugyanis elkezdtek egymással versengeni – magyarázta Radu Manolescu, a K.M. Trust & Partners tanácsadó cég menedzsere. Mindez ahhoz vezetett, hogy a bérkülönbség mértéke mára elérte a 369-szeres arányt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!