2011. november 14., 06:292011. november 14., 06:29
A testület szakértői úgy számolnak, hogy amennyiben megvalósul a teljes mobilitás e két, 2007-ben csatlakozott tagállam munkavállalóit illetően, az önmagában 0,3 százalékkal emelheti a 27 EU-tagállam GDP-jét, és 0,4 százalékkal a 15 régi tagállam GDP-jét. A 27-ek és a 15-ök körének megkülönböztetése azon alapul, hogy nem sorolják a régiek közé Románia és Bulgária mellett a 2004-ben csatlakozott 10 tagországot, köztük Magyarországot sem.
Azokat a félelmeket, hogy a romániai és bulgáriai munkavállalók mobilitásának megteremtése megnöveli a munkaerő-fogadó országokban a munkanélküliséget és leszorítja a bérszínvonalat, a brüsszeli statisztikai adatok nem igazolják. A számítások szerint a 15 régi EU-tagországban jelenleg átlagosan csupán 0,28 százalékkal alacsonyabb a bérszínvonal annál, mint amekkora a romániai és bulgáriai munkavállalók beengedése nélkül lenne. E két országból főképp Olaszországba és Spanyolországba áramlott a munkaerő. Az előző év végén a többi 25 EU-ország valamelyikében lakó román és bolgár állampolgárok együttes létszáma 2,9 millió volt. Ezzel a többi 25 EU-ország lakosságának 0,6 százalékát tették ki. Spanyolországban 2,2 százalék, Olaszországban 1,8 százalék volt az ott élő román és bolgár állampolgárok összesített számaránya.
Az Európai Bizottság statisztikai adataiból az is kiviláglik, hogy Romániában és Bulgáriában a foglalkoztatottak részaránya a munkaképes korú lakosságon belül átlagosan 63 százalék, ami nem sokkal marad el a többi 25 EU-ország 65 százalékos átlagától. Brüsszel szerint ez is azt támasztja alá, hogy e két ország munkavállalói nem feszítik túl a többi uniós ország munkaerőpiacát.
A munkaerőpiac megnyitásának összességében pozitív hatásáról szóló pénteki tájékoztatásában az Európai Bizottság felidézte Andor László EU-biztosnak egy bécsi tanácskozáson tett kijelentését, miszerint „a munkavállalók Európán belüli szabad mozgásának a korlátozása nem lehet a magas munkanélküliségre adott válasz”. Andor szerint ehelyett ténylegesen az új munkahelyek megteremtésére kell összpontosítani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok