2011. november 14., 06:292011. november 14., 06:29
A testület szakértői úgy számolnak, hogy amennyiben megvalósul a teljes mobilitás e két, 2007-ben csatlakozott tagállam munkavállalóit illetően, az önmagában 0,3 százalékkal emelheti a 27 EU-tagállam GDP-jét, és 0,4 százalékkal a 15 régi tagállam GDP-jét. A 27-ek és a 15-ök körének megkülönböztetése azon alapul, hogy nem sorolják a régiek közé Románia és Bulgária mellett a 2004-ben csatlakozott 10 tagországot, köztük Magyarországot sem.
Azokat a félelmeket, hogy a romániai és bulgáriai munkavállalók mobilitásának megteremtése megnöveli a munkaerő-fogadó országokban a munkanélküliséget és leszorítja a bérszínvonalat, a brüsszeli statisztikai adatok nem igazolják. A számítások szerint a 15 régi EU-tagországban jelenleg átlagosan csupán 0,28 százalékkal alacsonyabb a bérszínvonal annál, mint amekkora a romániai és bulgáriai munkavállalók beengedése nélkül lenne. E két országból főképp Olaszországba és Spanyolországba áramlott a munkaerő. Az előző év végén a többi 25 EU-ország valamelyikében lakó román és bolgár állampolgárok együttes létszáma 2,9 millió volt. Ezzel a többi 25 EU-ország lakosságának 0,6 százalékát tették ki. Spanyolországban 2,2 százalék, Olaszországban 1,8 százalék volt az ott élő román és bolgár állampolgárok összesített számaránya.
Az Európai Bizottság statisztikai adataiból az is kiviláglik, hogy Romániában és Bulgáriában a foglalkoztatottak részaránya a munkaképes korú lakosságon belül átlagosan 63 százalék, ami nem sokkal marad el a többi 25 EU-ország 65 százalékos átlagától. Brüsszel szerint ez is azt támasztja alá, hogy e két ország munkavállalói nem feszítik túl a többi uniós ország munkaerőpiacát.
A munkaerőpiac megnyitásának összességében pozitív hatásáról szóló pénteki tájékoztatásában az Európai Bizottság felidézte Andor László EU-biztosnak egy bécsi tanácskozáson tett kijelentését, miszerint „a munkavállalók Európán belüli szabad mozgásának a korlátozása nem lehet a magas munkanélküliségre adott válasz”. Andor szerint ehelyett ténylegesen az új munkahelyek megteremtésére kell összpontosítani.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.