Harvardi tanulópénz Romániában

Súlyos anyagi és erkölcsi károkat okozott egy román házaspár a világ legtekintélyesebb és leggazdagabb egyetemének, a Harvardnak. A bukaresti nyomozó hatóság feltárta, hogy az amerikai felsőoktatási intézmény érdekeltségébe tartozó hazai magáncég képviselői több ezer hektár erdőt vásároltak fel túlméretezett áron az országban, az eladóktól pedig tetemes csúszópénzt kaptak.

A Harvard 2005-ben látott neki az erdővásárlásnak Romániában részben tudományos kutatás céljából, nem mellékesen pedig gazdasági megfontolásból.

Az itteni árak ugyanis jóval alacsonyabbak a nyugat-európai országokéhoz képest: attól függően, hogy milyen régióban terülnek el, milyen minőségű és fajtájú fák alkotják, mennyi a hektáronkénti famennyiség, az országban kétezer és ötezer euró között mozog az erdő hektáronkénti ára.

Az amerikai egyetem huszonegy megyében összesen 32 ezer hektár erdőre tett szert, ezáltal a legnagyobb magán-erdőbirtokossá vált. Ám mint kiderült, a területek jelentős részéhez felsrófolt áron jutott hozzá. A Harvard a tulajdonában lévő Phemus Corporation befektetési alapon keresztül, a Bukarestben bejegyzett Scolopax Kft. révén bonyolította le a tranzakciókat. A társaság ügyvezetőjét, Dragoş Lipan Secut és feleségét január végén Nagyváradon pénzmosás és csúszópénz elfogadásának gyanúja miatt letartóztatta a korrupcióellenes ügyészség.

A nyomozati anyag szerint a Scolopax képviselője több erdőtulajdonossal megegyezett, hogy a piaci ár többszöröséért vásárolja fel a területeket a Harvard 99,99 százalékos tulajdonában lévő cég számára. Lipan Secu a nyomozati anyag szerint egyetlen nagy kiterjedésű erdős terület felvásárlása nyomán egymillió eurót, egy külföldi luxusnyaralást és egy luxusautót kapott kenőpénzként. Az amerikai egyetem hazai képviselőjét egyébként egykori üzlettársa, Éler Csaba Róbert dobta fel a nyomozó hatóságoknál, amelyek kiterjedt vizsgálatot folytatnak a Scolopax birtokába jutott erdők restitúciója kapcsán is.

Alapos ugyanis a gyanú, hogy a Harvard tulajdonába került erdős területeket korábban hamis papírokkal, állami hivatalnokok, erdészeti illetékesek közreműködésével, törvénytelenül szolgáltatták vissza magánszemélyeknek. Akik rövid időn belül önkormányzati képviselőknek, polgármestereknek eladták az erdőket, amelyek aztán jóval magasabb áron a Scolopax tulajdonába kerültek. Bár az üggyel kapcsolatban a Harvard a sajtónak leszögezte, 2012-ben megszakította kapcsolatát Secuval, a korrupciós botrány kirobbanásával egy időben áruba bocsátotta itteni birtokait.

Románia mintegy hatmillió hektárnyi erdős területének fele egyébként állami tulajdon, a többi magánkézbe került az 1989-es rendszerváltást követően beindult restitúciós folyamat során, amely még mindig nem zárult le. Az állami számvevőszék tavaly nyilvánosságra hozott jelentése szerint a magántulajdonba juttatott erdők tíz százalékát törvénytelen úton, állami intézmények, önkormányzatok kihágásai, valamint korrupció alapján szolgáltatták vissza.

A jelenség érthető módon kedvezett az illegális erdőirtásnak. A Greenpeace korábbi jelentése rámutat: 2000 és 2011 között 208 ezer hektár erdő tűnt el az országban, vagyis óránként háromhektárnyi fás területet irtottak ki, az egy évtized alatt letarolt erdők közel fele pedig természetvédelmi területekhez tartozott.

Miközben egyes vidékeken már helyrehozhatatlan kárt okoztak az erdőirtások, a nemzetközi környezetvédelmi szervezet fényt derített arra is, hogy a tarvágás nem kíméli a szűz erdőségeket sem. Annak ellenére, hogy az Európában fennmaradt 322 ezer hektárnyi érintetlen erdőből 210 ezer Romániában található, ennek a területnek mindössze a 18 százaléka védett övezet.