A nadrág Háromszék legfontosabb exportcikke, a Kovászna megyei vállalkozások ugyanakkor többet importálnak az Európai Unión kívüli országokból, mint amennyit eladnak ezeknek – derül ki a megyei vámhivatal elmúlt évi adataiból.
2015. január 07., 15:192015. január 07., 15:19
A székelyföldi megye cégei a nem EU-s országok közül egyébként Kínával és Törökországgal vannak legélénkebb kereskedelmi kapcsolatban.
Teodor Scridon, a vámhivatal vezetője az Agerpres hírügynökségnek elmondta, az elmúlt év január és november közötti időszakában összesen 3396 vámnyilatkozatot dolgoztak fel, ezek közül valamivel több, mint 1600 vonatkozott importra, összesen 178 millió lej értékben, és 1700 exportra, azonban ezek értéke mindössze egyharmada volt a behozatalnak, 82 millió lejnyi vámköteles árut vittek ki a megyéből.
Az egy évvel korábbi adatokhoz képest a kivitel mintegy harmadával csökkent, az import azonban szinte ugyanilyen mértékben növekedett. A vámon keresztül Kínából elektronikai cikkeket, építkezési elemeket, autóalkatrészeket, játékokat, műanyag zsákokat és szálakat, elektromos pompákat, Törökországból szintén háztartási és ipari cikkeket, pamutszövetet és készruhát, autógumit hoztak be.
A háromszéki cégek vásároltak még a Moldovai Köztársaságból, Thaiföldről, Indiából, Hongkongból és Tajvanból. A legfontosabb exportcikk továbbra is a nadrág és a készruha maradt, ebből a legtöbbet az Amerikai Egyesült Államokba, Jordániába és Oroszországba adtak el a nadrággyárak.
Ezen kívül a Moldovai Köztársaságban értékesítettek dobozt, hullámkartont, varrócérnát, játékokat és autógumit, Törökországba, Kínába, Koreába, Indiába, Indonéziába, Ausztráliába, Szaúd-Arábiába, az Egyesült Arab Emirátusokba és Svájcba fűrészárut, Kanadába puzzle-t, Izraelbe pedig felfújható játékokat vittek. A Kovászna megyei vámhivatalon keresztül mintegy 27 millió lejt fizettek be a cégek az államkasszába.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!