A nadrág Háromszék legfontosabb exportcikke, a Kovászna megyei vállalkozások ugyanakkor többet importálnak az Európai Unión kívüli országokból, mint amennyit eladnak ezeknek – derül ki a megyei vámhivatal elmúlt évi adataiból.
2015. január 07., 15:192015. január 07., 15:19
A székelyföldi megye cégei a nem EU-s országok közül egyébként Kínával és Törökországgal vannak legélénkebb kereskedelmi kapcsolatban.
Teodor Scridon, a vámhivatal vezetője az Agerpres hírügynökségnek elmondta, az elmúlt év január és november közötti időszakában összesen 3396 vámnyilatkozatot dolgoztak fel, ezek közül valamivel több, mint 1600 vonatkozott importra, összesen 178 millió lej értékben, és 1700 exportra, azonban ezek értéke mindössze egyharmada volt a behozatalnak, 82 millió lejnyi vámköteles árut vittek ki a megyéből.
Az egy évvel korábbi adatokhoz képest a kivitel mintegy harmadával csökkent, az import azonban szinte ugyanilyen mértékben növekedett. A vámon keresztül Kínából elektronikai cikkeket, építkezési elemeket, autóalkatrészeket, játékokat, műanyag zsákokat és szálakat, elektromos pompákat, Törökországból szintén háztartási és ipari cikkeket, pamutszövetet és készruhát, autógumit hoztak be.
A háromszéki cégek vásároltak még a Moldovai Köztársaságból, Thaiföldről, Indiából, Hongkongból és Tajvanból. A legfontosabb exportcikk továbbra is a nadrág és a készruha maradt, ebből a legtöbbet az Amerikai Egyesült Államokba, Jordániába és Oroszországba adtak el a nadrággyárak.
Ezen kívül a Moldovai Köztársaságban értékesítettek dobozt, hullámkartont, varrócérnát, játékokat és autógumit, Törökországba, Kínába, Koreába, Indiába, Indonéziába, Ausztráliába, Szaúd-Arábiába, az Egyesült Arab Emirátusokba és Svájcba fűrészárut, Kanadába puzzle-t, Izraelbe pedig felfújható játékokat vittek. A Kovászna megyei vámhivatalon keresztül mintegy 27 millió lejt fizettek be a cégek az államkasszába.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!