2007. szeptember 14., 00:002007. szeptember 14., 00:00
Ludovic Orban szállítási miniszter úgy nyilatkozott: a 2009-ben induló munkálatokat nyugati minta alapján, koncessziós szerződés keretében öt szakaszra bontva, öt különböző kivitelezővel végeztetnék el. A szállítási tárca a koncessziós építési móddal kapcsolatban korábban a spanyolországi, portugáliai és olaszországi tapasztalatokat vizsgálta meg. A bemutatott három nyomvonal közül a végső változatot még idén októberben kiválasztják.
Az első variáns szerint a sztráda Marosvásárhely déli részéről kiindulva Szováta–Gyergyószentmiklós–Békás–Piatra Neamţ–Roman–Târgu Frumos–Iaşi–Sculeni nyomvonalon haladna. A második lehetőség szerint az út Marosvásárhely északi feléből Moldva felé a Neamţi megyei Oslobeni és a Iaşi megyei Mirosloveşti–
Paşcani–Târgu Frumos érintésével haladna a határ felé. A harmadik változatot a szakértők Marosvásárhely–Szászrégen–Maroshévíz–Târgu Neamţ–Paşcani–Târgu Frumos–Iaşi–Sculeni vonalon képzelték el.
Mindez annak az általános elképzelésnek a része, miszerint a román közlekedési tárca új európai folyosó megrajzolását szorgalmazza. Az autópálya egy Marosvásárhelyt és Iaşi-t összekötő székelyföldi szakaszt is magában foglalna, ezáltal biztosítaná a magyar többségű romániai régió közvetlen beilleszkedését az uniós közlekedési infrastruktúrába. Tánczos Barna, a minisztérium államtitkára korábban elmondta: a tárcánál szeretné meghonosítani azt a szemléletet, hogy nem elszórtan, részleteiben kell meghirdetni a különféle autópálya-szakaszok megépítését, hanem azt az európai stratégiai elképzelések részévé kell tenni. Románia számára létfontosságú egy olyan autópálya megépítése, amely az országot nyugat–kelet irányban szelné át, összekötné az országot Moldovával, és Ukrajna felé folytatódna. Ez Székelyföld fejlődése szempontjából is nagy jelentőségű lenne.
A jelenleg tervezett két európai folyosó ugyanis nem fogja át megfelelő mértékben az országot – véli Tánczos Barna, emlékeztetve, hogy a 4. számú korridor Dél-Erdélyen keresztül haladna (Temesvár–Nagyszeben-Piteşti–Bukarest), a 9-es pedig Iaşi-on keresztül folytatódna déli irányban Bukarest, majd Bulgária felé. Ez a két útvonal V alakban, Románia szélén haladna át, az ország északkeleti része pedig „fehér folt” maradna.
Hírösszefoglaló
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.