Három évtizedes lemaradást hozna be Románia – Bizalmatlansági indítványt válthat ki a helyreállítási terv

„A terv megvalósításához Romániának beruházókra van szüksége, elsősorban hazai cégekre. Emiatt kell pozitívan hozzáállni az egészhez, hogy a PNRR-ben szereplő teljes összeget le fogjuk hívni, fel fogjuk használni, és mindez Románia fejlődéséhez vezet” – nyomatékosította a kormányfő.

Beszélt ugyanakkor arról is, hogy a terv két komponense – a reformra és a beruházásokra vonatkozó rész – összekapcsolódik.

– mondta Cîţu.

A kormányfő kihangsúlyozta, hogy minden beruházást, amely a terv keretében történik, 2026-ra meg kell valósítani. „Ha nem valósítjuk meg őket, elveszítjük a pénzt” – figyelmeztetett. Rámutatott, hogy a PNRR-ben szereplő projektek második fontos része a „zöld komponens”, vagyis a környezetszennyezés csökkentése, valamint a digitalizáció.

Az egyes ágazatokra előirányzott keretösszegek felsorolásakor a kormányfő megerősítette:

„Ebben a kormányzati ciklusban át fogunk kelni az autópályával a Kárpátokon” – ígérte Cîţu.

Az ellenzék
bizalmatlan maradt

A PNRR parlamenti bemutatásán a kormánypártok képviselői és szenátorai nem szólaltak fel, ami az ellenzéki szónokok szerint azt bizonyítja: a Cîțu-kabinet még őket sem avatta be abba, hogy el akarja téríteni, a politikai klientúrának akarja átjátszani a Románia rendelkezésére álló pénzt.

„Ma nem mutatták be a parlament előtt az országos helyreállítási tervet. Az egyedüli dolog, amit a PNRR-ről tudunk az, hogy nem Románia fejlődését szolgálja, hanem a megszorító intézkedések tervét vetíti előre. A romániaiak érdekében, a PSD válaszképpen június 14-én benyújtja a bizalmatlansági indítványt a kormány PNRR kapcsán vallott kudarca miatt” – szögezte le a PSD vezetője.

A PSD azt is a Cîțu-kormány szemére vetette, hogy nem juttat helyreállítási forrásokat az öntözőberendezések és a földgázhálózat fejlesztésére. Az ezekre előirányzott támogatásokat azonban valójában az Európai Bizottság utasította el környezetvédelmi szempontokra, a zöld energiaforrások előnyben részesítésére hivatkozva. Beszélt egyúttal arról is, hogy szerinte előbb-utóbb újra feltűnik a képben a Nemzetközi Valutaalap (IMF).

– hangoztatta Marcel Ciolacu.

Érett tervek kellenek

„A nagyberuházásokról és a reformokról kell szólnia az országos helyreállítási tervnek” – szögezte le szerdán a parlamenti vitát követően a Krónika megkeresésére Miklós Zoltán RMDSZ-es képviselő, az alsóház pénzügyi és költségvetési bizottságának tagja. Emlékeztetett,

„Nagyon fontos, hogy az idő rövid: 2026-ig le kell zárni a projekteket, a kifizetéseket végre kell hajtani. Nincs idő arra, hogy most találjunk ki projekteket, most kezdjünk el megvalósíthatósági tanulmányokat készíteni. Érett állapotban levő, kész tervekre van szükség, másként nincs lehetőség arra, hogy ezeket a pénzeket határidőig lehívjuk” – húzta alá a szakpolitikus.

Véleménye szerint a helyreállítási tervben fokozottan kell figyelni a környezetvédelemre és a digitalizációra, az összeg több mint felét erre kell szánni, tehát a projektek többségének kell hogy legyen zöld és digitalizációt előremozdító eleme. Rámutatott, a szerdai beszámolón az körvonalazódott, hogy vízgazdálkodásra 2 milliárd eurót, erdőgazdálkodásra több mint 1 milliárd eurót, hulladékgazdálkodásra 1 milliárdot, közlekedési infrastruktúrára 7, 6 milliárd eurót, kórházakra 2,4 milliárd eurót, oktatási intézményekre 3,6 milliárd eurót szán a kormány.

„Kell a hitel
a felzárkózáshoz”

Felvetésünkre, hogy miközben számos európai uniós tagállam – köztük Magyarország – máris jelezte, hogy nem kíván élni a program keretében elérhető hitellel, Románia „hozzányúl” ezekhez a pénzekhez is, Miklós Zoltán a kormányfőhöz hasonlóan leszögezte, szükség van a teljes összegre, mind a 29,2 milliárd euróra ahhoz, hogy Románia behozza a lemaradást a többi tagországhoz képest elsősorban az infrastruktúra terén korszerűsítenie kell az úthálózatot, a kórházakat, az iskolákat. A másik érv a közgazdász szerint, ami a hitel mellett szól, hogy

Meglátása szerint Romániának amúgy is kölcsönt kellene felvennie, hogy felzárkózzon, ezért érdemes kihasználnia a kedvezőbb hitelfeltételeket.

A pénzügyi források felhasználásával lehetőség lesz olyan reformokat megvalósítani, amelyekre nagy szükség van, viszont eddig nem volt erre lehetőség. A miniszterelnök a parlament előtt megnevezte, hogy három területen tervez a kormány reformokat: az állami vállalatok, a közigazgatás és a nyugdíjrendszer terén. Az országos helyreállítási tervet jövő héten iktatja a kormány.