Betársul Brassó város önkormányzata a Brassó megyei közgyűlés mellé a szomszédos Vidombákon épülő nemzetközi repülőtér építési munkálatainak finanszírozásába – jelentette be George Scripcaru, a Cenk alatti város polgármestere.
2016. május 07., 12:302016. május 07., 12:30
A megyeszékhely részesedése a projektben 51 százalékos lesz, amennyiben erre e havi rendes ülésén a helyi önkormányzati képviselő-testület is rábólint.
„Elkezdtük a tárgyalásokat az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bankkal (EBRD), és hajlandóságot mutattak a finanszírozásra olyan körülmények között, hogy igen alacsony az eladósodottsági szintünk, szemben a tetemes tartozásokat felhalmozó megyei tanáccsal” – hangsúlyozta az elöljáró, aki szerint a város számára létfontosságú projektet nem tudja a megyei közgyűlés egymaga tető alá hozni, ahogyan eddig próbálták, hanem a várossal közösen kell cselekedniük.
Mariana Câju, a megyei önkormányzat ügyvivő elnöke azt mondja, több mint 30 millió euróra lenne szükség a légikikötő megépítésére, ezzel az összeggel pedig nem rendelkeznek, és kölcsönt sem tudnak igényelni. „Ezért társulunk a brassói közgyűléssel. Mi a 24,7 millió euró értékben elvégzett munkálatokkal és egy, tavaly felvett, ám azóta el nem költött 3,5 millió eurós hitellel szállunk be” – részletezte a társulás feltételeit a megyei közgyűlés ügyvivő elnöke. Adrian Gabor, a megyei önkormányzat alelnöke pedig ilyen körülmények között abban bízik, hogy három év múlva már működőképes lesz a vidombáki reptér.
Mint ismeretes, a munkálatok jelen pillanatban finanszírozás híján teljesen leálltak. Ugyanakkor az is fennakadást okozott, hogy még mindig nem módosították a 2015/297-es törvényt, ami alapján a reptér 200 hektáros területe a brassói burgonya- és cukorrépa-kutató országos intézet kezeléséből átkerül a megyei tanácshoz. A parlament ugyan tavaly megszavazta ezt a jogszabályt, ám a terület kataszteri számai tévesen kerültek be a dokumentumba, ezért új tervezetre van szükség, hogy az elírásokat javítsák.
„Sok adatot összekevertek, így a területet nem tudjuk átvenni. Két hónapig jártuk a különböző minisztériumokat, abban bízva, hogy kormányhatározattal megoldható a módosítás, ám kiderült, mégis újra át kell vinni a parlamenten. Előkészítjük a dokumentációt, és arra kérjük a Brassó megyei honatyákat, hogy sürgessék annak elfogadását” – magyarázta korábban Adrian Gabor.
Amint arról több ízben is írtunk, még csak egy kifutópálya és a kerítés készült el. További 20 millió euróra lenne szükség a terminál megépítésére, egymillióba kerül az irányítótorony, és még két-három millió euró a kivilágítás. Ugyanakkor még ezzel sem lenne teljesen befejezve a projekt, hiszen még sok felszerelésre lenne szükség a működtetéséhez.
A Brassó megyei RMDSZ-es politikusok azonban korábban a Krónika megkeresésére azt mondták, hogy országos szinten nincs politikai akarat a brassói nemzetközi reptér megépítésére, holott nemcsak a megyének, hanem az egész Székelyföldnek érdeke a légikikötő beindítása. Többen viszont a reptér szükségességét is megkérdőjelezik, arra hivatkozva, hogy aránylag kis távolságra működik a bukaresti, a nagyszebeni és a marosvásárhelyi nemzetközi repülőtér. Az otopeni-i után az ország második legnagyobb repülőterének a megépítésére és üzemeltetésére – mint ismeretes – már 2007-ben kiírták a versenytárgyalást, azóta több ízben politikai csatározások tárgya volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!