Három év alatt elkészül a brassói repülőtér?

A megyeszékhely részesedése a projektben 51 százalékos lesz, amennyiben erre e havi rendes ülésén a helyi önkormányzati képviselő-testület is rábólint.

„Elkezdtük a tárgyalásokat az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bankkal (EBRD), és hajlandóságot mutattak a finanszírozásra olyan körülmények között, hogy igen alacsony az eladósodottsági szintünk, szemben a tetemes tartozásokat felhalmozó megyei tanáccsal” – hangsúlyozta az elöljáró, aki szerint a város számára létfontosságú projektet nem tudja a megyei közgyűlés egymaga tető alá hozni, ahogyan eddig próbálták, hanem a várossal közösen kell cselekedniük.

Mariana Câju, a megyei önkormányzat ügyvivő elnöke azt mondja, több mint 30 millió euróra lenne szükség a légikikötő megépítésére, ezzel az összeggel pedig nem rendelkeznek, és kölcsönt sem tudnak igényelni. „Ezért társulunk a brassói közgyűléssel. Mi a 24,7 millió euró értékben elvégzett munkálatokkal és egy, tavaly felvett, ám azóta el nem költött 3,5 millió eurós hitellel szállunk be” – részletezte a társulás feltételeit a megyei közgyűlés ügyvivő elnöke. Adrian Gabor, a megyei önkormányzat alelnöke pedig ilyen körülmények között abban bízik, hogy három év múlva már működőképes lesz a vidombáki reptér.

Mint ismeretes, a munkálatok jelen pillanatban finanszírozás híján teljesen leálltak. Ugyanakkor az is fennakadást okozott, hogy még mindig nem módosították a 2015/297-es törvényt, ami alapján a reptér 200 hektáros területe a brassói burgonya- és cukorrépa-kutató országos intézet kezeléséből átkerül a megyei tanácshoz. A parlament ugyan tavaly megszavazta ezt a jogszabályt, ám a terület kataszteri számai tévesen kerültek be a dokumentumba, ezért új tervezetre van szükség, hogy az elírásokat javítsák.

„Sok adatot összekevertek, így a területet nem tudjuk átvenni. Két hónapig jártuk a különböző minisztériumokat, abban bízva, hogy kormányhatározattal megoldható a módosítás, ám kiderült, mégis újra át kell vinni a parlamenten. Előkészítjük a dokumentációt, és arra kérjük a Brassó megyei honatyákat, hogy sürgessék annak elfogadását” – magyarázta korábban Adrian Gabor.

Amint arról több ízben is írtunk, még csak egy kifutópálya és a kerítés készült el. További 20 millió euróra lenne szükség a terminál megépítésére, egymillióba kerül az irányítótorony, és még két-három millió euró a kivilágítás. Ugyanakkor még ezzel sem lenne teljesen befejezve a projekt, hiszen még sok felszerelésre lenne szükség a működtetéséhez.

A Brassó megyei RMDSZ-es politikusok azonban korábban a Krónika megkeresésére azt mondták, hogy országos szinten nincs politikai akarat a brassói nemzetközi reptér megépítésére, holott nemcsak a megyének, hanem az egész Székelyföldnek érdeke a légikikötő beindítása. Többen viszont a reptér szükségességét is megkérdőjelezik, arra hivatkozva, hogy aránylag kis távolságra működik a bukaresti, a nagyszebeni és a marosvásárhelyi nemzetközi repülőtér. Az otopeni-i után az ország második legnagyobb repülőterének a megépítésére és üzemeltetésére – mint ismeretes – már 2007-ben kiírták a versenytárgyalást, azóta több ízben politikai csatározások tárgya volt.