2009. november 27., 10:412009. november 27., 10:41
A dokumentumból kiderül, a cégjegyzéknél regisztrált 12 210 Hargita megyei vállalkozás közül tényleges tevékenységet mindössze 7430 fejt ki. Ezek a cégek az első fél évben 2,84 milliárd lejes üzleti forgalmat bonyolítottak, ami 8,65 százalékkal marad el a tavalyi év hasonló periódusában regisztrált adathoz viszonyítva. Mintegy viszonyításképp Balási Csaba elmondta, a Hargita megyei cégek összforgalma tulajdonképpen annyit tesz ki, mint egyetlen, 200 alkalmazottat foglalkoztató nyugat-európai cégé.
A kamara elemzéséből arra is fény derül, hogy a megye gazdaságának alapját a kis- és közepes vállalkozások jelentik. A legreprezentatívabb szegmens ezen belül is a mikrovállalkozóké, amelyből 8200-at tartanak nyilván, amelyek egyébként az idei év első hat hónapjában a megye forgalmának a 30 százalékát bonyolították, s az összprofit 38 százalékát is ezek hozták.
Balási azonban arra is kitért, hogy ez a szegmens jelentős mértékben megsínylette a gazdasági válságot, tavalyhoz képest csökkent forgalmuk, és elbocsátásokra is kényszerültek. A Hargita megyei gazdaság állapotát taglaló szövegrészekből arra is fény derül, hogy a megyében élő munkanélküliek száma az idei év első felében 80 százalékkal ugrott meg a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva.
Ugyanakkor a kereskedelmi kamara egy felmérést is készített az elmúlt időszakban a Hargita megyei üzletemberek körében. Balási közlése szerint valamennyien több olyan tényezőre is panaszkodtak, amelyek az első fél év során negatívan befolyásolták tevékenységüket. Ezek közül a hitelezési rendszert, a magas kamatlábakat, az árfolyam alakulását és az inflációt emelték ki a legtöbben.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.