Halaszthatják törlesztőrészletüket a hitelesek, de nem járnak jól vele

A természetes személyek akkor igényelhetik a hiteltörlesztés felfüggesztését, ha kérelmükhöz saját felelősségre adott nyilatkozatot mellékelnek arról, hogy átlagos havi kiadásaik legalább 25 százalékkal nőttek a tavalyi év azonos időszakához képest – ismertette a kormányzati intézkedés lényegét az MTI.

A törlesztés felfüggesztésének időszakában esedékes kamatokat tőkésítik és szétosztják a törlesztés fennmaradó időszakára, tehát a későbbi törlesztőrészletek nagyobbak lesznek az eredetieknél. Kivételt a fiatalok otthonteremtését támogató, Első otthon nevű kedvezményes jelzáloghitel-program képez, amelynél a moratórium idejére jutó kamatokból (további kamatterhek nélkül) külön törlesztőrészletet képeznek, ennek 60 egyenlő részletben történő visszafizetésére pedig a pénzügyminisztérium kiterjeszti az állami hitelgaranciát.

A Finzoom.ro pénzügyi portál kiszámolta, hogy a törlesztés halasztása mellett döntő hitelesek a haladék lejárta után 90-től 500 lejig terjedő összeggel többet lesznek kénytelenek fizetni a pénzintézetnek, amelytől a kölcsönt felvették. A törlesztőrészlet abban az esetben is növekedni fog, ha a kamatok változatlanok maradnak. Egy 250 ezer lejes, 30 éves futamidejű hitelt törlesztő természetes személy havi törlesztőrészlete például jelenleg 1 784 lejre rúg. Ha a bankközi hitelkamatláb a mostani szinten marad – a ROBOR-t szerdán 6,28 százalékról 6,41 százalékra emelte a Román Nemzeti Bank (BNR) –, 9 hónap elteltével a törlesztőrészlet 92 lejjel emelkedik, 1 876 lejre. Ha viszont a ROBOR 8 százalékra ugrik, akkor a havi törlesztőrészlet 2 180 lejre nő, ami 396 lejel lenne több, mint a halasztás előtt. A bankközi hitelkamatláb további emelkedése egyébként borítékolható, hiszen a most 6,41 százalékos ROBOR az év elején még 3,02 százalékos volt.

Ha a ROBOR ennél is nagyobb mértékben nőne, és két számjegyű emelkedést produkálna, több mint 500 lejjel nőne a havi részlet.