
Fotó: 123RF
Sürgősségi rendelettel teszi lehetővé a banki hitelek törlesztésének ideiglenes felfüggesztését a román kormány a magas infláció miatt bajba jutott magánszemélyek és vállalkozások számára – jelentette be Nicolae Ciucă miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
2022. június 29., 15:012022. június 29., 15:01
2022. június 29., 15:142022. június 29., 15:14
Az intézkedés a Támogatás Romániának elnevezésű, 17,3 milliárd lej keretösszegű szociális és gazdaságösztönző csomagnak a része, amelyről még áprilisban állapodtak meg a bukaresti kormánypártok. A koronavírus-járvány idején 2020 tavaszán meghirdetett hiteltörlesztési moratóriumhoz hasonlóan most egytől legfeljebb kilenc hónapos időszakra igényelhető a törlesztés felfüggesztése.
A természetes személyek akkor igényelhetik a hiteltörlesztés felfüggesztését, ha kérelmükhöz saját felelősségre adott nyilatkozatot mellékelnek arról, hogy átlagos havi kiadásaik legalább 25 százalékkal nőttek a tavalyi év azonos időszakához képest – ismertette a kormányzati intézkedés lényegét az MTI.
A törlesztés felfüggesztésének időszakában esedékes kamatokat tőkésítik és szétosztják a törlesztés fennmaradó időszakára, tehát a későbbi törlesztőrészletek nagyobbak lesznek az eredetieknél. Kivételt a fiatalok otthonteremtését támogató, Első otthon nevű kedvezményes jelzáloghitel-program képez, amelynél a moratórium idejére jutó kamatokból (további kamatterhek nélkül) külön törlesztőrészletet képeznek, ennek 60 egyenlő részletben történő visszafizetésére pedig a pénzügyminisztérium kiterjeszti az állami hitelgaranciát.
A Finzoom.ro pénzügyi portál kiszámolta, hogy a törlesztés halasztása mellett döntő hitelesek a haladék lejárta után 90-től 500 lejig terjedő összeggel többet lesznek kénytelenek fizetni a pénzintézetnek, amelytől a kölcsönt felvették. A törlesztőrészlet abban az esetben is növekedni fog, ha a kamatok változatlanok maradnak. Egy 250 ezer lejes, 30 éves futamidejű hitelt törlesztő természetes személy havi törlesztőrészlete például jelenleg 1 784 lejre rúg. Ha a bankközi hitelkamatláb a mostani szinten marad – a ROBOR-t szerdán 6,28 százalékról 6,41 százalékra emelte a Román Nemzeti Bank (BNR) –, 9 hónap elteltével a törlesztőrészlet 92 lejjel emelkedik, 1 876 lejre. Ha viszont a ROBOR 8 százalékra ugrik, akkor a havi törlesztőrészlet 2 180 lejre nő, ami 396 lejel lenne több, mint a halasztás előtt. A bankközi hitelkamatláb további emelkedése egyébként borítékolható, hiszen a most 6,41 százalékos ROBOR az év elején még 3,02 százalékos volt.
Ha a ROBOR ennél is nagyobb mértékben nőne, és két számjegyű emelkedést produkálna, több mint 500 lejjel nőne a havi részlet.
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
szóljon hozzá!