
Fotó: Biró István
Az élelmiszer-ipari szövetségek szerint a hipermarketek visszaélnek piaci helyzetükkel az árképzés területén. „Arra kérjük a versenytanácsot, indítson vizsgálatot, és foglaljon állást a kérdésben. A kiróható bírságok akár az elõzõ éves forgalom tíz százalékát is elérhetik. Mi viszont nem szeretnénk, ha megbüntetnék a szupermarketeket, csak azt akarjuk, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz, és ne éljenek vissza az erejükkel. Azt szeretnénk ugyanakkor, hogy a vizsgálat eredménye legyen bizalmas, mivel máris fennáll a veszélye, hogy akciónk nyomán egyes termelõket feketelistára tesznek\" – fejtette ki Ovidiu Gheorghe, a szõlészek és borászok országos szervezetének elnöke. A sütõipari vállalkozások nevében Aurel Popescu Rompan-elnök kifejtette: a versenytanácsnak a nagyáruházak által alkalmazott árrést és egyéb díjakat kéne ellenõriznie. „A hivatalos árrésen felül alkalmazott díjak összege termelõnként akár a tízezer eurót is elérheti\" – mutatott rá Popescu. A termelõi szervezetek ezért etikai kódex kidolgozását javasolják, amely elejét vehetné, hogy a szupermarketek erõfölényükkel visszaélve kedvezõtlen szerzõdéseket kényszerítsenek rá a beszállítókra. „A szerzõdésekben foglaltak miatt a termelõk lassan már kizárólag csak a nagyáruházaknak szállíthatnak, így a nyereség rendkívül alacsony. Mivel nincs kilátás a termelõk bevételeinek növekedésére, ennek folyományaként nincs esély arra, hogy növekedjék a mezõgazdaságban és az élelmiszeriparban tevékenykedõ munkavállalók száma\" – áll a termelõi szövetségek közös nyilatkozatában. A szervezetek elsõsorban azt kifogásolják, hogy a szupermarketek diszkriminatív és a szabad versenyt korlátozó eszközöket alkalmaznak a beszállítókkal szemben. Többek között szerzõdéses úton kényszerítik õket arra, hogy amennyiben más, kisebb üzleteknek is szállítanak, ne alkalmazzanak az általuk fizetettnél kisebb árakat. Ezek a piaci árak mesterséges növekedését és a kistermelõk eltûnését eredményezik, mivel nem képesek szállítani a nagyáruházak által megkövetelt mennyiséget. Arra is rámutatnak, hogy a polcokon megjelenõ termékek árképzésének átláthatatlansága miatt a fogyasztók nem tudják, mekkora a valós árrés. A „rejtett díjak\" alkalmazásával mesterségesen felduzzasztják az árakat, ezáltal a nyereségük akár 60 százalékos is lehet, miközben a termelõk és a fogyasztók veszítenek az üzleten. A szervezetek egyúttal szeretnék betiltatni, hogy a városok központjában és a lakónegyedekben szupermarketek épüljenek, mivel ez véleményük szerint forgalmi dugók kialakulásához, a zöldterületek és a játszóterek eltûnéséhez, valamint a telekárak növekedéséhez vezet. Egyúttal úgy vélik, meg kell vizsgálni, valójában milyen elõnyt jelent a helyi közösségek számára a hipermarketek megépülése, mivel „egyes új munkahelyek megjelenése a régebbiek eltûnéséhez vezethet\".
B. L.
Brüsszel is vizsgálódik
A nagyáruházak visszaéléseit már uniós szinten is vizsgálják, miután az Európai Parlament (EP) képviselõi kellõ számú aláírást gyûjtöttek össze a témában. Amennyiben a szupermarketek tevékenysége sérti az uniós kereskedelmi törvényeket, az Európai Bizottság közösségi szinten szabályozza az áruházláncok jogait és kötelességeit. A kezdeményezés indoklásául azt hozták fel, hogy úgy tûnik, a szupermarketek egész Európában kiszorítják a piacról a kiskereskedõket, és nyomott átvételi áraikkal megnehezítik a termelõk, beszállítók helyzetét. Sok helyen saját munkavállalóik is arról panaszkodnak, hogy jogaikat megnyirbálják. Az üzletek mesterségesen nyomott árakat tartva visszaélnek a beszállítók helyzetével, megtévesztõ reklámjaikkal és üzleti praktikáikkal pedig a fogyasztókkal szemben nem tisztességesek – vélik a kezdeményezõk. Dominanciára törõ tevékenységük hosszabb távon a választékot és a fogyasztók választási lehetõségeit korlátozza az EP-tagok szerint. Ráadásul számos példa mutatja, sokszor a vásárlók jogai sérülnek a lejárt szavatosságú, rossz termékekkel.
Különbségek a termelõi és a bolti ár között (Forrás: Antena 3)
Termék Termelõi ár Hipermarket-ár
Tej 1,1 lej/liter 4,5-4,6 lej/liter
Tojás 0,29 lej/db 0,60 lej/db
Grillcsirke 6,10 lej/kg 9,00 lej/kg
Sertésszalámi 12,48 lej/kg 17,59 lej/kg
Bor 5 lej/palack 9,5 lej/palack
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.