Fotó: Biró István
Az élelmiszer-ipari szövetségek szerint a hipermarketek visszaélnek piaci helyzetükkel az árképzés területén. „Arra kérjük a versenytanácsot, indítson vizsgálatot, és foglaljon állást a kérdésben. A kiróható bírságok akár az elõzõ éves forgalom tíz százalékát is elérhetik. Mi viszont nem szeretnénk, ha megbüntetnék a szupermarketeket, csak azt akarjuk, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz, és ne éljenek vissza az erejükkel. Azt szeretnénk ugyanakkor, hogy a vizsgálat eredménye legyen bizalmas, mivel máris fennáll a veszélye, hogy akciónk nyomán egyes termelõket feketelistára tesznek\" – fejtette ki Ovidiu Gheorghe, a szõlészek és borászok országos szervezetének elnöke. A sütõipari vállalkozások nevében Aurel Popescu Rompan-elnök kifejtette: a versenytanácsnak a nagyáruházak által alkalmazott árrést és egyéb díjakat kéne ellenõriznie. „A hivatalos árrésen felül alkalmazott díjak összege termelõnként akár a tízezer eurót is elérheti\" – mutatott rá Popescu. A termelõi szervezetek ezért etikai kódex kidolgozását javasolják, amely elejét vehetné, hogy a szupermarketek erõfölényükkel visszaélve kedvezõtlen szerzõdéseket kényszerítsenek rá a beszállítókra. „A szerzõdésekben foglaltak miatt a termelõk lassan már kizárólag csak a nagyáruházaknak szállíthatnak, így a nyereség rendkívül alacsony. Mivel nincs kilátás a termelõk bevételeinek növekedésére, ennek folyományaként nincs esély arra, hogy növekedjék a mezõgazdaságban és az élelmiszeriparban tevékenykedõ munkavállalók száma\" – áll a termelõi szövetségek közös nyilatkozatában. A szervezetek elsõsorban azt kifogásolják, hogy a szupermarketek diszkriminatív és a szabad versenyt korlátozó eszközöket alkalmaznak a beszállítókkal szemben. Többek között szerzõdéses úton kényszerítik õket arra, hogy amennyiben más, kisebb üzleteknek is szállítanak, ne alkalmazzanak az általuk fizetettnél kisebb árakat. Ezek a piaci árak mesterséges növekedését és a kistermelõk eltûnését eredményezik, mivel nem képesek szállítani a nagyáruházak által megkövetelt mennyiséget. Arra is rámutatnak, hogy a polcokon megjelenõ termékek árképzésének átláthatatlansága miatt a fogyasztók nem tudják, mekkora a valós árrés. A „rejtett díjak\" alkalmazásával mesterségesen felduzzasztják az árakat, ezáltal a nyereségük akár 60 százalékos is lehet, miközben a termelõk és a fogyasztók veszítenek az üzleten. A szervezetek egyúttal szeretnék betiltatni, hogy a városok központjában és a lakónegyedekben szupermarketek épüljenek, mivel ez véleményük szerint forgalmi dugók kialakulásához, a zöldterületek és a játszóterek eltûnéséhez, valamint a telekárak növekedéséhez vezet. Egyúttal úgy vélik, meg kell vizsgálni, valójában milyen elõnyt jelent a helyi közösségek számára a hipermarketek megépülése, mivel „egyes új munkahelyek megjelenése a régebbiek eltûnéséhez vezethet\".
B. L.
Brüsszel is vizsgálódik
A nagyáruházak visszaéléseit már uniós szinten is vizsgálják, miután az Európai Parlament (EP) képviselõi kellõ számú aláírást gyûjtöttek össze a témában. Amennyiben a szupermarketek tevékenysége sérti az uniós kereskedelmi törvényeket, az Európai Bizottság közösségi szinten szabályozza az áruházláncok jogait és kötelességeit. A kezdeményezés indoklásául azt hozták fel, hogy úgy tûnik, a szupermarketek egész Európában kiszorítják a piacról a kiskereskedõket, és nyomott átvételi áraikkal megnehezítik a termelõk, beszállítók helyzetét. Sok helyen saját munkavállalóik is arról panaszkodnak, hogy jogaikat megnyirbálják. Az üzletek mesterségesen nyomott árakat tartva visszaélnek a beszállítók helyzetével, megtévesztõ reklámjaikkal és üzleti praktikáikkal pedig a fogyasztókkal szemben nem tisztességesek – vélik a kezdeményezõk. Dominanciára törõ tevékenységük hosszabb távon a választékot és a fogyasztók választási lehetõségeit korlátozza az EP-tagok szerint. Ráadásul számos példa mutatja, sokszor a vásárlók jogai sérülnek a lejárt szavatosságú, rossz termékekkel.
Különbségek a termelõi és a bolti ár között (Forrás: Antena 3)
Termék Termelõi ár Hipermarket-ár
Tej 1,1 lej/liter 4,5-4,6 lej/liter
Tojás 0,29 lej/db 0,60 lej/db
Grillcsirke 6,10 lej/kg 9,00 lej/kg
Sertésszalámi 12,48 lej/kg 17,59 lej/kg
Bor 5 lej/palack 9,5 lej/palack
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
Látogatottsági adatok