Fotó: Pixabay.com
Az idei év első tíz hónapjában 27,493 milliárd euró volt a külkereskedelmi mérleg hiánya, 275,7 millió euróval (1 százalékkal) nagyobb, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.
2025. december 10., 12:182025. december 10., 12:18
2025. december 10., 13:172025. december 10., 13:17
A friss adatok szerint január 1. és október 31. között a FOB-export (free on board – költségmentesen a hajóra rakva az elhajózási kikötőben) volumene 81,054 milliárd euró volt, a CIF-importé (cost insurance and freight – költség, biztosítás és fuvardíj fizetve) pedig 108,547 milliárd euró.
Az EU-n belüli export volumene a vizsgált időszakban 58,051 milliárd euró volt, az importé pedig 78,399 milliárd euró. Ez az export összvolumenének 71,6 százalékát, illetve az import 72,2 százalékát tette ki.
A nem uniós országokkal való külkereskedelem a következőképpen alakult: 23,002 milliárd euró (az összvolumen 28,4 százaléka) volt az export, 30,147 milliárd euró (27,8 százalék) pedig az import volumene.
Az Agerpres hírügynökség által ismertetett adatsorok szerint
ami 3,005 milliárd eurós kereskedelmi hiányt eredményezett. Tavaly októberhez képest azonban az import 2,4 százalékkal csökkent, az export pedig 5,1 százalékkal nőtt.
Az idei év első kilenc hónapjában 24,5 milliárd euró volt a külkereskedelmi mérleg hiánya, 4,3 százalékkal, azaz több mint egymilliárd euróval nagyobb, mint 2024 azonos időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A történelmi rekord után kissé magához tért hétfőn a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3306 lej/eurós referencia-árfolyamot állapított meg a pénteki 5,3447-es történelmi csúcs után.
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Ilie Bolojan szerint a gazdasági eredmények és a vállalások betartása lehetővé tették, hogy a Standard & Poor's (S&P) változatlanul hagyja Románia hitelminősítését.
Szeptember végétől Romániában nem elég ráírni egy termékre, hogy „öko”, „zöld” vagy „környezetbarát”: a kereskedőnek bizonyítania kell, amit állít.
Megerősítette változatlan negatív kilátással Románia hosszú és rövid futamidejű, devizában és hazai valutában denominált szuverén adósságkötelezettségeinek „BBB mínusz/A-3” szintű besorolását a Standard & Poor's.
Soha nem volt még ilyen gyenge a lej az egységes európai fizetőeszközhöz képest: pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3447 lej/euróban állapította meg a referenciaárfolyamot, vagyis új történelmi rekord született.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!