Gyérítésből szerzik az alapanyagot

Egy Brassó határában feldolgozóüzemet építõ osztrák cég a múlt héten ajánlatot tett a székelyföldi erdõtulajdonosoknak: az egészséges rönkökhöz viszonyítva féláron hajlandó felvásárolni minden 5 és 20 centiméter közötti átmérõjû, gyérítésre ítélt fát. Míg a feldolgozók a 26 és 45 centiméter átmérõjû rönkök köbméteréért 20 lejt kínálnak, az osztrák beruházó hajlandó 10-11 lejt fizetni a vékony törzsû fákért. A tervek szerint a Kronospan Románia Kft. OSB-lemez-gyára a jövõ év februárjában nyitná meg kapuit. Ez lesz az ország elsõ farostlemez gyára, amely az Amerikai Egyesült Államokból származó egyedi technológiával dolgozza fel a jegenye-, a luc- és az erdei fenyõt. Az elsõsorban építkezésben használt OSB (Oriented Strand Board) nyers fordításban irányított szálelrendezésû lapot jelent. A fenyõfából készülõ lapok esetében a gyártó olyan eljárást alkalmaz, mely a lehetõ leggazdaságosabban használja fel a fát, védve a környezetet és megelõzve a pazarló kitermelést.
Kurt Otrin, a cég beszerzési igazgatója lapunknak elmondta, kezdetben évente 800 ezer köbméter fenyõfát szeretnének feldolgozni. Vasúti teherkocsikra átszámítva ez a mennyiség csaknem 23 ezer vagonnyi rönknek felel meg. A külföldi beruházó a kitermeléshez logisztikai segítséget nyújtana, és kész felvállalni a szállítási költségeket.
„Romániában eddig senkit nem érdekeltek az elsõ gyérítésbõl származó vékony törzsû fák. Ezért az erdészeti szabályzatok ellenére a legtöbb helyen nem is kínlódtak a kitermelésükkel, ami viszont utólag jelentõs károkat okozott az erdõ egészséges részének” – nyilatkozta lapunknak Kurt Otrin, aki hozzátette: cége az Ausztriában, valamint a többi uniós államban rég meghonosodott fenntartható erdõgazdálkodás híve. A vállalkozó állítását az erdész szakemberek is alátámasztják, akik szerint nem kell attól tartani, hogy az új piaci lehetõség felgyorsítaná az erdõirtást. „A fiatal fenyõerdõk gyérítése épp olyan fontos és elhanyagolhatatlan feladat, mint például a búza learatása. Ahhoz, hogy egészségesen fejlõdjön, az erdõt állandóan tisztítani kellene. Sajnos az utóbbi fél évszázadban erre nagyon kevés helyen került sor. A legtöbb erdõgazda éppen azért nem végzi el a kötelezõ ritkítást, mert az ebbõl származó faanyag eladhatatlan. Ez pedig negatívan befolyásolja az erdõ további fejlõdését” – fejtette ki a Krónikának Csuszner Ferenc dedrádszéplaki erdõmérnök. Hozzátette, a vékony törzsû fenyõk még a fatolvajok számára sem bizonyulnak vonzónak. Az esetek túlnyomó részében a tüzelõanyagnak is gyengének bizonyuló fákat a tolvajok akkor is otthagyják az erdõben, ha valaki már elõttük kivágta õket. A kézdivásárhelyi magánerdészet vezetõje, Péterfy László elmondta, az alsó-háromszékiek legfeljebb szõlõkarónak használják a vékony törzsû fenyõfát. A gyérítésre ítélt állomány életét azonban a nehéz hozzáférhetõség is hosszabbítja. Vannak olyan erdõgazdák, akik azt állítják, hogy szívesen elvégeznék a szakszerû ritkítást, de a nehezen vagy erõgépekkel egyáltalán nem megközelíthetõ domboldalakról legfeljebb lovakkal húzhatják el a kivágott fákat. Ahhoz, hogy olcsón anyaghoz jusson, a Kronospan nem csak a rönkök elszállítását vállalja magára, de a know-how átadásával a kitermelésben is kész segítséget nyújtani. A cég szakemberei a múlt héten a Kovászna melletti Tündérvölgyben mutatták be  a szinte helyben is megforduló kis hernyótalpas gépet, a Forcat 2000-ret. A hidraulikus emelõkarral és utánfutóval felszerelt, közel 35 ezer euróba kerülõ fakitermelõ kistraktor a legnehezebb terepre is képes eljutni. A jelen lévõ erdészek és erdõmérnökök szerint az országban még nem használt gép öt lónak és ugyanannyi napszámosnak a munkáját képes elvégezni. „Mindez akár erdeink megmentését is jelentheti, mert a szakszerû gyérítést is segíti, és egyben jövedelmezõnek is ígérkezik” – vélekedett Péterfy László.