Az uniós program a magánbefektetések ösztönzésével kívánja újraindítani a gazdaságot
Fotó: Pixabay
Romániának 19,6 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatás és 13,4 milliárd eurós hitel juthat az Európai Unió 750 milliárd eurós költségvetéséből. Winkler Gyula európai parlamenti képviselő azonban a Krónika megkeresésére arra irányította rá a figyelmet, hogy a nekik járó pénzösszegekhez nem automatikusan jutnak hozzá a tagállamok, hanem pályázniuk kell, ezért felszólította Ludovic Orban miniszterelnököt, hogy kormányával mielőbb dolgozzák ki a stratégiát a rendelkezésre álló pénzösszegek lehívására.
2020. május 29., 16:312020. május 29., 16:31
2020. május 29., 16:402020. május 29., 16:40
Vissza nem térítendő támogatásokból és hitelből áll össze az Európai Unió 750 milliárd eurós mentőcsomagja, amelynek célja a koronavírus-járvány okozta példátlan gazdasági és társadalmi károk utáni helyreállítás. Az intézkedéscsomagot Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke mutatta be Brüsszelben, az Európai Parlament egynapos, rendkívüli plenáris ülésén szerdán.
Mint részletezte, az Unió 2021 utáni hétéves pénzügyi keretéről, valamint az uniós bizottság gazdasági újjáépítési programjának ismertetésekor elmondta:
Elmondta, hogy ezzel az összeggel az Unió hétéves pénzügyi kerete 2021–2027-ben 1850 milliárd euróra emelkedne, a 750 milliárd eurót az EU a pénzügyi piacokról szerezné be hosszú, 2028 és 2058 közé eső lejáratra.
Hangsúlyozta, a gazdaság megmentéséhez példátlan mértékű beruházásokat kell finanszírozni. A program révén a tagállamok könnyebben férnek majd hozzá ezekhez a pénzügyi lehetőségekhez.
Az uniós bizottság által közzétett tervezetben javasolt összeg hozzáadódik az uniós kormányokat tömörítő Európai Tanács által már korábban elfogadott, 540 milliárdos csomaghoz, amellyel együtt 1290 milliárd eurós mentőcsomag jöhet létre a gazdaság élénkítésére.
Az új generációs programból származó támogatás valamennyi tagállam számára elérhető lesz, de a krízis által leginkább érintett területekre összpontosul. A program a magánbefektetések ösztönzésével kívánja újraindítani az uniós gazdaságot. Pénzügyi támogatást fog nyújtani a beruházásokhoz és az olyan reformokhoz, mint a zöld- és a digitális átállás, valamint a nemzeti gazdaságok ellenálló képességének javítása.
Az Európai Bizottság szerdán előterjesztett javaslatának elfogadásához azonban mind a 27 EU-tagállam jóváhagyására szükség van, amelyek véleménye igen eltérő az ügyben. A tervezet alapján Románia például 19,626 milliárd eurót kaphat az Európai Uniótól a gazdaság újraindítására. Mindössze hat tagállam kap amúgy ennél nagyobb összeget: Olaszország 81,8 milliárd, Spanyolország 77,32 milliárd, Franciaország 38,77 milliárd, Lengyelország 37,69 milliárd, Németország 28,8 milliárd és Görögország 22,56 milliárd eurót. A legkisebb összeget a tervek szerint a következő országok kapják: Dánia 2,15, Belgium 5,48, Hollandia 6,75, Ausztria 4,04, Finnország 3,46 és Svédország 4,69 milliárd eurót. Magyarországnak az alapból 8,1 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 6,9 milliárd euró hitel állna rendelkezésére.
Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő csütörtökön a Krónika megkeresésére rámutatott, a 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő csomaghoz a forrásokat kölcsönökből fedezné az Európai Bizottság, hétéves költségvetési garanciával megy ki a nemzetközi pénzügyi piacokra hitelért. A gazdasági szakpolitikus szerint az Uniónak előnyös hitelfelvételi lehetőségei vannak, hiszen a 27 tagállam gazdasága, a hétéves EU-s költségvetés olyan szilárd garancia, amit bárhol a világon elismernek.
– szögezte le Winkler Gyula.
Kitért egyúttal arra is, hogy rengeteg részlet nem ismert még, de a tervezet mindenképpen az európai szolidaritást képviseli a „takarékosokkal” – vagyis Hollandiával, Dániával, Ausztriával, valamint Svédországgal – szemben.
Mint Winkler is emlékeztetett, az EB tervezete Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár javaslatán alapul.
„Ezeket a pénzeket nem osztogatják, nem küldik Románia kormányának számlájára. Országos stratégiát, pályázatokat kell kidolgozni a lehívásra” – szögezte le a szakpolitikus. Rámutatott, a tervezet szerint Románia 33 milliárd eurót hívhat le, ebből 19,6 milliárd eurót vissza nem térítendő támogatásként, 13,4 milliárd eurót hitelként vehet fel.
Románia a vissza nem térítendő 19,6 milliárd euróval gyakorlatilag megkétszerezheti a kohéziós alapját, viszont Winkler szerint a „bökkenő” ott van, hogy ezt hatékonyan le is kell hívni. Felidézte, Románia, amióta belépett az Unióba, vagyis 13 esztendeje, még soha nem volt képes maradéktalanul lehívni az uniós alapokat, az előző, 2013-ig tartó ciklusban például közel 2 milliárd eurót veszített el ezért az ország.
Az EP-képviselő meglátása szerint éppen ezért
. „Ha jövő év elejéig nem sikerül tető alá hozni egy, különben eddig előzmény nélküli támogatási alapra a konstrukciót, azonnal bemutatni projekteket, előfordulhat, hogy egyetlen eurócentet sem kap az ország” – kongatta meg a vészharangot Winkler Gyula. Felhívta a figyelmet, a mentőcsomagból leghamarabb jövő év elején látnak pénzt a tagországok, hiszen ez egy teljesen új eszköz, nem szerepel az európai szerződésekben, amikor megvan a végleges döntés, a nemzeti parlamenteknek is jóvá kell hagyniuk.
„A ratifikációs időszak két év az alapszerződések szerint, ám ha van politikai akarat, ezt fel lehet és fel kell pörgetni, hiszen erre a pénzre nem két év múlva van szükség, hanem minél hamarabb” – fogalmazta meg Winkler, aki szerint a következőkben éles, durva vita várható, hiszen nem engedhetik meg, hogy a mentőcsomagra hivatkozva az uniós költségvetésben veszítsenek a tagországok, például kevesebb támogatás jusson a kohéziós célokra vagy a közös agrárpolitikára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás