HIRDETÉS

Gyengül a szupermarketek „szuperere­je”

Rostás Szabolcs 2017. október 26., 22:26 utolsó módosítás: 2017. október 26., 22:32
HIRDETÉS

Felerősödhetnek az áruházláncok hegemóniájának korlátozását célzó romániai kezdeményezések azáltal, hogy immár az Európai Bizottság is hadat üzent a szupermarketeknek. Bukarestben felmerült már a bevásárlóközpon­tok elköltöztetése, hétvégi zárva tartása és nyereségük megadóztatása is.

Fotó: Pixabay.com

Jelentős piaci szigorításokat vezethet be jövőre az Európai Bizottság (EB), miután Brüsszel szerint az áruházláncok visszaélnek erőfölényükkel az élelmiszer-termelőkkel szemben. Phil Hogan, az uniós kormány agrárügyekért felelős ír biztosa nemrég Dublinban arról beszélt: a globalizáció és a tulajdonosi koncentráció együttes hatása oda vezetett, hogy a multinacionális társaságok „szuperhatalommal” bírnak a piacon, ami többek között a termelőkkel szembeni tisztességtelen eljárásokban nyilvánul meg.

Az agrárbiztos szerint gyakori, hogy az áruházláncok sok hónapos késéssel fizetnek a beszállítóknak, az utolsó pillanatban mondanak le megrendelt tételeket, vagy éppen visszamenőleges szerződésmódosításokat kényszerítenek a termelőkre.

HIRDETÉS

A Politico brüsszeli napilap példaként a Tesco esetét idézte Nagy-Britanniából: a hipermarketlánc 2015-ben több mint egy éven át nem fizetett mezőgazdasági termelőknek, mert utólagos árvitába keveredett velük.

Nem tetszik Brüsszelnek a szupermarkettörvény
Kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság (EB) Románia ellen, azt kifogásolva, hogy a tavaly elfogadott jogszabály szerint a nagyobb forgalmú üzletláncoknak helyi termelőktől kell beszerezniük a friss élelmiszerek több mint felét. 

Hogan emiatt ígéretet tett arra, hogy 2018 elejére elkészülnek a konkrét javaslatokkal, amelyek növelhetik a piaci transzparenciát, és erősebb helyzetbe hozhatják a beszállító élelmiszer-szövetkezeteket. Várhatóan betiltják majd az utólagos szerződésmódosításokat, azt, hogy a termelőktől külön hozzájárulást kérjenek a marketingköltségekre vagy éppen a tárolás, az el nem adott élelmiszer megsemmisítésének költségeire hivatkozva.

Szó van arról is, hogy a tagállamok külön nemzeti hatóságokat állíthatnának fel a szupermarketek felügyeletére, amely pénzbüntetést szabhatna ki rájuk.

Az új brüsszeli irányvonal azért érdekes, mert az EB eddig sorozatosan keresztbe tett, amikor Magyarország – például a vasárnapi boltzárral – vagy Románia ellensúlyozni igyekezett az áruházláncok térnyerését.

Az EB például megakadályozta annak a törvénynek a gyakorlatba ültetését, amely több hazai élelmiszer forgalmazására kötelezte volna a romániai hipermarketeket.

A bukaresti parlament által tavaly megszavazott jogszabály arra kötelezné a kétmillió eurónál magasabb éves árbevételt elérő üzletláncokat, hogy helyi termelőktől szerezzék be a friss élelmiszerek legalább 51 százalékát.

Fotó: Mediafax

A helyi termelők által régóta sürgetett intézkedés azonban még nem fejtette ki hatását, mivel Brüsszel az év elején kötelezettségszegési eljárást indított Románia ellen, szerinte ugyanis a rendelkezések sértik az áruk szabad áramlásának uniós alapelvét.

Egy másik, a parlament elé nemrég beterjesztett törvénytervezet a nagyvárosokon kívülre, a gyéren lakott kereskedelmi övezetekbe költöztetné a nagy bevásárlóközpontokat.

Lucian Trufin, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora azt javasolja, hogy a jövőben valamely település élelmiszerpiacától legkevesebb egy kilométeres távolságra létesülhetne szupermarket, hipermarket pedig kizárólag a lakott település szélén működhetne. Ha az előterjesztést elfogadná a törvényhozás, az áruházláncok két év türelmi időt kapnának, hogy a gyéren lakott övezetekbe helyezzék át boltjaikat. A mezőgazdasági minisztérium közölte, támogatja a nagy bevásárlóközpontok tevékenységének korlátozását célzó kezdeményezést.

A magyarországi boltzár mintájára nálunk is kacérkodtak a nagyáruházak vasárnapi teljes, valamint szombati részleges zárva tartásának bevezetésével,

ám ezt sem ültették gyakorlatba, pedig a mezőgazdasági tárca korábbi vezetősége tavaly is érvelt az intézkedés mellett. A kezdeményezők nem titkolják, hogy javaslatuk protekcionista alapokon nyugszik, és olyan európai kutatásokra hivatkoznak, amelyek szerint a multinacionális társaságoknál létesülő minden egyes új munkahely öt másik megszűnését vonja maga után a reálgazdaságban.

Fotó: Both Ildikó

Nemrég terítékre került a multinacionális társaságok tisztességtelen adózási gyakorlatának felszámolása is: parlamenti képviselők egy csoportja olyan törvénytervezetet dolgozott ki, amelynek lényege, hogy a cégeknek ott kell a megtermelt profit után adózniuk, ahol az keletkezett.

Hivatalos adatok szerint ötezer, Romániában (is) üzleti forgalmat lebonyolító társaság 2015-ben 48 milliárd eurós nyereségre tett szert, ám nem fizetett adót nálunk a profitja után.

Miközben az adóhatóság (ANAF) nemrég kimutatta, hogy az elmúlt öt évben egymilliárd eurót menekítettek ki az országból különböző multinacionális cégek, Remus Borza független parlamenti képviselő tegnap úgy vélekedett: ha a társaságok abban az országban adóznának, ahol megtermelik a nyereségüket, évente négymilliárd euró folyna be a román államkasszába.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS