Az Európai Bizottság (EB) a pozitívumok ellenére „általánosságban véve” gyengén kezelte a 2008-as pénzügyi válságot: a tagállamok eltérő bánásmódban részesültek, a minőségellenőrzés korlátozott körű volt, a végrehajtást nem követték megfelelően nyomon, és a dokumentáció terén is hiányosságok adódtak – írta kedden közzétett jelentésében az Európai Számvevőszék (ECA).
2016. január 26., 19:352016. január 26., 19:35
2016. január 26., 21:332016. január 26., 21:33
A helyzetértékelés szerint a brüsszeli testület nem volt felkészülve az első pénzügyi segítségnyújtási kérelmekre a válság során, mert figyelmen kívül hagyta a korábbi figyelmeztető jeleket. A számvevőszék ugyanakkor megállapította, hogy az EB tapasztalat hiányában is sikerrel irányította a reformokat eredményező programokat.
A számvevők azt vizsgálták, hogy a bizottság miként irányította öt tagállam – Magyarország, Lettország, Románia, Írország és Portugália – esetében a pénzügyi segítségnyújtást. Megállapítást nyert, hogy a szervezet sikeresen vállalt fel új irányítási feladatokat, ami az időbeli korlátokat tekintve önmagában is eredménynek minősül. A válság továbbgyűrűzésével az EB egyre nagyobb szakértelemre tett szert, és az érintett tagállamokban az érdekelt felek széles körét vonta be a folyamatba – mutattak rá a dokumentumban.
A jelentés készítői számos pozitív eredményt soroltak fel, amelyek azt támasztják alá, hogy a programok alapvetően teljesítették a célkitűzéseiket. A hiánycélok többnyire teljesültek, a strukturális hiányok eltérő mértékben bár, de javultak, a tagországok a programokban szereplő legtöbb feltételt teljesítették, és sikeresen indították el a reformokat – közölték.
A hiányosságok közül kiemelték, hogy a válságkezelés során hasonló helyzetben lévő országokkal szemben gyakran eltérő bánásmódot alkalmaztak. Egyes programokban a segítségnyújtás feltételei enyhébbek voltak, ami könnyebben teljesíthetővé tette azokat. Az előírt strukturális reformok nem minden esetben voltak arányosak a fennálló problémákkal, illetve azok nagyban eltérő megközelítést követtek.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy a végrehajtás nem megfelelő nyomon követése miatt a bizottság nem tudta minden esetben teljes bizonyossággal megállapítani, hogy a tagállamok valóban teljesítették-e a célokat. „A válság hatásai még ma is érezhetők, és a válaszként hozott hitelprogramok azóta több milliárd eurósra nőttek, ezért alapvető fontosságú, hogy tanuljunk az elkövetett hibákból” – közölte Baudilio Tomé Muguruza, a jelentésért felelős számvevőszéki tag.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!