Hirdetés

Görög népszavazás: beszigorít az EU

Akarnak-e a görögök az eurózónában maradni? – Nicolas Sarkozy francia államfő szerint ez az egyetlen kérdés, amelyet a Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök által az ország megsegítését célzó pénzügyi mentőcsomag kapcsán szorgalmazott népszavazáson érdemes feltenni.

Krónika

2011. november 03., 09:182011. november 03., 09:18

A francia sajtó értesülése szerint Sarkozy úgy véli: nincs miről tovább tárgyalni, a görögök egyetlen fillért sem kapnak, ameddig nem fogadják el a Nemzetközi Valutaalap által megkövetelt szerkezetátalakítási tervet. Este az IMF is jelezte, hogy a referendumig nem utal pénzt Athénnak. A francia pénzügyminisztérium számítása szerint a görögöknek decemberig elfogy minden pénzük. A Le Monde szerint ezért az európai vezetők azt szerették volna, hogy Papandreunak spanyol kollégájához, José Luis Zapateróhoz hasonlóan legyen bátorsága inkább előre hozott választásokat kiírni a megszorító intézkedések bevezetése előtt. Ha viszont ragaszkodik a referendumhoz, akkor gyorsítsa fel a menetrendet. Harisz Kacanídisz görög belügyminiszter egyébként tegnap jelezte: a tervezettnél akár már egy hónappal korábban, decemberben is megtarthatják a népszavazást az EU-mentőcsomagról.

Sarkozy Angela Merkel német kancellárral, az Európai Unió, továbbá az Európai Tanács, valamint az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap vezetőivel együtt rendkívüli tanácskozást tartott a franciaországi Cannes-ban a G20-ak csütörtök–pénteki csúcstalálkozója előtt. A lapzártánkkor még zajló megbeszélésen a felek arról akarták meggyőzni Papandreut, hogy a szerintük egyetlen „valódi kérdést” tegye fel a népszavazáson az eurózónába való tartozásról, amely a nem válaszok többsége esetén a mentőcsomag elvetéséhez vezetne. Francia diplomáciai források szerint ugyanis a helyzet egy héttel ezelőtt megváltozott. Most már nem lehet azt mondani, hogy Európa nem képes megoldani az egyik tagállam problémáját, hanem arról van szó, hogy egy ország elutasítja a segítséget. „Nem akadályozhatjuk meg a görögöket az öngyilkosságban. Jobb, ha ők teszik meg, mintha Angela Merkel” – idézett egy francia illetékest a Le Monde. A cannes-i külön megbeszélés másik fő tétje a France Info szerint Európa hitelességének megmentése a világ nagyhatalmai előtt. Az Egyesült Államok azért gyakorolt nyomást Európára a megoldás érdekében, mert az egész világgazdaságot fenyegeti az adósságválság.

A német bankszövetség egyébként tegnap bejelentette, hogy a tervezett görögországi népszavazás előtt  semmiképp nem hajtják végre a múlt heti EU-csúcson elhatározott adósságleírást. Mint beszámoltunk, az érintett pénzintézetek az EU-csúcson belementek abba, hogy elengedik a görög államadósság 50 százalékát. Pascal Lamy, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) francia elnöke eközben tegnap úgy vélekedett, van esély arra, hogy a pénzügyi mentőcsomagról tartandó görög népszavazáson az igenek győzzenek. „Azt mondják a görög ismerőseim, hogy győzhet a referendum. A görögök feltehetően képesek lesznek értékelni, hogy vagy ez van, vagy valami még rosszabb” – vélekedett a szocialista politikus.

A WTO elnöke szerint Görögország kilépése az eurózónából „fájdalmasabb” lenne a görögöknek, mint az egymást követő megszorítócsomagok, amelyektől a negyedik éve recesszióban lévő ország lakossága szenved. Lamy ugyanakkor „természetesnek” tartja hogy egy nép népszavazáson dönt a jövőjéről. Szerinte a hitelezőknek sem áll érdekében egy olyan meggyengült kormánnyal tárgyalni, amely bármikor megbukhat. Az eurózóna öszszeomlásának lehetősége a WTO-elnök szerint „nem zárható ki teljesen”.
 

Görög államcsőd: történelmi hagyomány

Nem a mostani lenne az első alkalom, hogy Görögország pénzügyi katasztrófát okoz, és ezt a görög nép is szentesíti: 1932-ben az athéni kormány beszüntette a külső adósság visszafizetését, amit az ország polgárai a témában kiírt népszavazáson meg is erősítettek. Az ország ennek nyomán csődbe ment, a fizetésképtelenségből pedig rekordhosszúságú ideig, 1964-ig nem tudott kikecmeregni. A sors iróniája, hogy a népszavazást kiíró Eleftheriosz Venizelosz miniszterelnök a csőd miatt munkahely nélkül maradt polgárok felháborodása nyomán még ugyanabban az évben elveszítette a választásokat.

Az 1829-ben függetlenné vált Görögországban amúgy afféle hagyomány az államcsőd „intézménye”: 1826-ban, 1843-ban, 1860-ban és 1894-ben is fizetésképtelenné vált. Sőt erre a helyzetre is érvényes a „már a régi görögök is” kezdetű közhely, egyes krónikák ugyanis egy olyan, i. e. 4. századi esetről is tudósítanak, amikor tizenhárom városállam az akkor a hellén világ egyik legnagyobb bankjaként működő déloszi Apollón-templomtól vett fel kölcsönt, amelyet aztán soha az életben nem tudott törleszteni. Egyes elemzők szerint mindezek nyomán Görögország függetlenné válása óta számított modern kori történelmének csaknem felét, 90 esztendőt töltött csődállapotban.

B. L.


 

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 22., szombat

Szakszervezetek: egy megbuktatott kormány nem jogosult a bérrendszer jövőjéről dönteni

Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.

Szakszervezetek: egy megbuktatott kormány nem jogosult a bérrendszer jövőjéről dönteni
Hirdetés
2026. augusztus 22., szombat

Nem olcsó mulatság az esküvő, a lakosság több mint fele anyagi okok miatt utasít el meghívást

Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.

Nem olcsó mulatság az esküvő, a lakosság több mint fele anyagi okok miatt utasít el meghívást
2026. augusztus 21., péntek

Kisebb referenciaértéket hoz a bértörvény legújabb tervezete – Mutatjuk a kiszivárgott változásokat

Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.

Kisebb referenciaértéket hoz a bértörvény legújabb tervezete – Mutatjuk a kiszivárgott változásokat
2026. augusztus 21., péntek

Államtitkár: nőhet az áram ára, még nem tudni, mikor lehet újraindítani az atomerőművet

A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.

Államtitkár: nőhet az áram ára, még nem tudni, mikor lehet újraindítani az atomerőművet
Hirdetés
2026. augusztus 21., péntek

Ha üzemanyag-drágulás, akkor Románia a bajnok – Mennyivel nőttek az árak tavaly óta?

Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.

Ha üzemanyag-drágulás, akkor Románia a bajnok – Mennyivel nőttek az árak tavaly óta?
2026. augusztus 21., péntek

Újabb vállalat vonul ki Erdélyből: „a lépés az ügyfelek megváltozott igényeit tükrözi”

Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.

Újabb vállalat vonul ki Erdélyből: „a lépés az ügyfelek megváltozott igényeit tükrözi”
2026. augusztus 20., csütörtök

Energiától dagadó fejlesztésekkel dicsekszik a Transelectrica

Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.

Energiától dagadó fejlesztésekkel dicsekszik a Transelectrica
Hirdetés
2026. augusztus 20., csütörtök

Édesebb az otthon? Egyre kevesebben akarnak külföldön dolgozni

Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.

Édesebb az otthon? Egyre kevesebben akarnak külföldön dolgozni
2026. augusztus 20., csütörtök

Támogatást kaphatnak a burgonyatermesztők, mutatjuk a részleteket

Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.

Támogatást kaphatnak a burgonyatermesztők, mutatjuk a részleteket
2026. augusztus 20., csütörtök

Közalkalmazotti bértörvény: brüsszeli javaslatok mentén zajlik tovább a munka

Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.

Közalkalmazotti bértörvény: brüsszeli javaslatok mentén zajlik tovább a munka
Hirdetés
Hirdetés