Hirdetés

Görög népszavazás: beszigorít az EU

Akarnak-e a görögök az eurózónában maradni? – Nicolas Sarkozy francia államfő szerint ez az egyetlen kérdés, amelyet a Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök által az ország megsegítését célzó pénzügyi mentőcsomag kapcsán szorgalmazott népszavazáson érdemes feltenni.

Krónika

2011. november 03., 09:182011. november 03., 09:18

A francia sajtó értesülése szerint Sarkozy úgy véli: nincs miről tovább tárgyalni, a görögök egyetlen fillért sem kapnak, ameddig nem fogadják el a Nemzetközi Valutaalap által megkövetelt szerkezetátalakítási tervet. Este az IMF is jelezte, hogy a referendumig nem utal pénzt Athénnak. A francia pénzügyminisztérium számítása szerint a görögöknek decemberig elfogy minden pénzük. A Le Monde szerint ezért az európai vezetők azt szerették volna, hogy Papandreunak spanyol kollégájához, José Luis Zapateróhoz hasonlóan legyen bátorsága inkább előre hozott választásokat kiírni a megszorító intézkedések bevezetése előtt. Ha viszont ragaszkodik a referendumhoz, akkor gyorsítsa fel a menetrendet. Harisz Kacanídisz görög belügyminiszter egyébként tegnap jelezte: a tervezettnél akár már egy hónappal korábban, decemberben is megtarthatják a népszavazást az EU-mentőcsomagról.

Sarkozy Angela Merkel német kancellárral, az Európai Unió, továbbá az Európai Tanács, valamint az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap vezetőivel együtt rendkívüli tanácskozást tartott a franciaországi Cannes-ban a G20-ak csütörtök–pénteki csúcstalálkozója előtt. A lapzártánkkor még zajló megbeszélésen a felek arról akarták meggyőzni Papandreut, hogy a szerintük egyetlen „valódi kérdést” tegye fel a népszavazáson az eurózónába való tartozásról, amely a nem válaszok többsége esetén a mentőcsomag elvetéséhez vezetne. Francia diplomáciai források szerint ugyanis a helyzet egy héttel ezelőtt megváltozott. Most már nem lehet azt mondani, hogy Európa nem képes megoldani az egyik tagállam problémáját, hanem arról van szó, hogy egy ország elutasítja a segítséget. „Nem akadályozhatjuk meg a görögöket az öngyilkosságban. Jobb, ha ők teszik meg, mintha Angela Merkel” – idézett egy francia illetékest a Le Monde. A cannes-i külön megbeszélés másik fő tétje a France Info szerint Európa hitelességének megmentése a világ nagyhatalmai előtt. Az Egyesült Államok azért gyakorolt nyomást Európára a megoldás érdekében, mert az egész világgazdaságot fenyegeti az adósságválság.

A német bankszövetség egyébként tegnap bejelentette, hogy a tervezett görögországi népszavazás előtt  semmiképp nem hajtják végre a múlt heti EU-csúcson elhatározott adósságleírást. Mint beszámoltunk, az érintett pénzintézetek az EU-csúcson belementek abba, hogy elengedik a görög államadósság 50 százalékát. Pascal Lamy, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) francia elnöke eközben tegnap úgy vélekedett, van esély arra, hogy a pénzügyi mentőcsomagról tartandó görög népszavazáson az igenek győzzenek. „Azt mondják a görög ismerőseim, hogy győzhet a referendum. A görögök feltehetően képesek lesznek értékelni, hogy vagy ez van, vagy valami még rosszabb” – vélekedett a szocialista politikus.

A WTO elnöke szerint Görögország kilépése az eurózónából „fájdalmasabb” lenne a görögöknek, mint az egymást követő megszorítócsomagok, amelyektől a negyedik éve recesszióban lévő ország lakossága szenved. Lamy ugyanakkor „természetesnek” tartja hogy egy nép népszavazáson dönt a jövőjéről. Szerinte a hitelezőknek sem áll érdekében egy olyan meggyengült kormánnyal tárgyalni, amely bármikor megbukhat. Az eurózóna öszszeomlásának lehetősége a WTO-elnök szerint „nem zárható ki teljesen”.
 

Görög államcsőd: történelmi hagyomány

Nem a mostani lenne az első alkalom, hogy Görögország pénzügyi katasztrófát okoz, és ezt a görög nép is szentesíti: 1932-ben az athéni kormány beszüntette a külső adósság visszafizetését, amit az ország polgárai a témában kiírt népszavazáson meg is erősítettek. Az ország ennek nyomán csődbe ment, a fizetésképtelenségből pedig rekordhosszúságú ideig, 1964-ig nem tudott kikecmeregni. A sors iróniája, hogy a népszavazást kiíró Eleftheriosz Venizelosz miniszterelnök a csőd miatt munkahely nélkül maradt polgárok felháborodása nyomán még ugyanabban az évben elveszítette a választásokat.

Az 1829-ben függetlenné vált Görögországban amúgy afféle hagyomány az államcsőd „intézménye”: 1826-ban, 1843-ban, 1860-ban és 1894-ben is fizetésképtelenné vált. Sőt erre a helyzetre is érvényes a „már a régi görögök is” kezdetű közhely, egyes krónikák ugyanis egy olyan, i. e. 4. századi esetről is tudósítanak, amikor tizenhárom városállam az akkor a hellén világ egyik legnagyobb bankjaként működő déloszi Apollón-templomtól vett fel kölcsönt, amelyet aztán soha az életben nem tudott törleszteni. Egyes elemzők szerint mindezek nyomán Görögország függetlenné válása óta számított modern kori történelmének csaknem felét, 90 esztendőt töltött csődállapotban.

B. L.


 

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 30., péntek

Kiderült, hol tart a hatalmas bevétellel kecsegtető gázkitermelés előkészítése a Neptun Deep lelőhelyen

A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.

Kiderült, hol tart a hatalmas bevétellel kecsegtető gázkitermelés előkészítése a Neptun Deep lelőhelyen
Hirdetés
2026. október 30., péntek

Romániában drágult a legnagyobb mértékben az áram. Nem csoda, hogy itt fáj a legjobban a villanyszámla

Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.

Romániában drágult a legnagyobb mértékben az áram. Nem csoda, hogy itt fáj a legjobban a villanyszámla
2026. október 30., péntek

Lesz pénz a nyugdíjakra? A munkaügyi miniszter elmondta, kell-e aggódni

A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.

Lesz pénz a nyugdíjakra? A munkaügyi miniszter elmondta, kell-e aggódni
2026. október 29., csütörtök

Kolozsváron csillagászati ár, Zilahon is egyre drágább – Mennyibe kerülnek a lakások Erdély nagyobb városaiban?

Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.

Kolozsváron csillagászati ár, Zilahon is egyre drágább – Mennyibe kerülnek a lakások Erdély nagyobb városaiban?
Hirdetés
2026. október 29., csütörtök

Eladták a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt

A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.

Eladták a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt
2026. október 29., csütörtök

Elkezdődtek a ROBOR-perek: bíróságon támadják a bankok a rájuk rótt rekordbírságokat

A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.

Elkezdődtek a ROBOR-perek: bíróságon támadják a bankok a rájuk rótt rekordbírságokat
2026. október 29., csütörtök

Marad a veszélyhelyzet és a drágább áram, a cernavodai erőmű decemberig nem indulhat újra

Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.

Marad a veszélyhelyzet és a drágább áram, a cernavodai erőmű decemberig nem indulhat újra
Hirdetés
2026. október 27., kedd

Nem luxus, csak tisztességes megélhetés: közel 12 ezer lejre lenne szüksége havonta egy négytagú családnak

Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.

Nem luxus, csak tisztességes megélhetés: közel 12 ezer lejre lenne szüksége havonta egy négytagú családnak
2026. október 27., kedd

Kevesebb pazarlás, több beruházás? Felvázolta prioritásait a pénzügyminiszter

Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Kevesebb pazarlás, több beruházás? Felvázolta prioritásait a pénzügyminiszter
2026. október 26., hétfő

Üzemanyagárak: a féken tartaná lábát a kormány

Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.

Üzemanyagárak: a féken tartaná lábát a kormány
Hirdetés
Hirdetés