
2011. november 03., 09:182011. november 03., 09:18
A francia sajtó értesülése szerint Sarkozy úgy véli: nincs miről tovább tárgyalni, a görögök egyetlen fillért sem kapnak, ameddig nem fogadják el a Nemzetközi Valutaalap által megkövetelt szerkezetátalakítási tervet. Este az IMF is jelezte, hogy a referendumig nem utal pénzt Athénnak. A francia pénzügyminisztérium számítása szerint a görögöknek decemberig elfogy minden pénzük. A Le Monde szerint ezért az európai vezetők azt szerették volna, hogy Papandreunak spanyol kollégájához, José Luis Zapateróhoz hasonlóan legyen bátorsága inkább előre hozott választásokat kiírni a megszorító intézkedések bevezetése előtt. Ha viszont ragaszkodik a referendumhoz, akkor gyorsítsa fel a menetrendet. Harisz Kacanídisz görög belügyminiszter egyébként tegnap jelezte: a tervezettnél akár már egy hónappal korábban, decemberben is megtarthatják a népszavazást az EU-mentőcsomagról.
Sarkozy Angela Merkel német kancellárral, az Európai Unió, továbbá az Európai Tanács, valamint az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap vezetőivel együtt rendkívüli tanácskozást tartott a franciaországi Cannes-ban a G20-ak csütörtök–pénteki csúcstalálkozója előtt. A lapzártánkkor még zajló megbeszélésen a felek arról akarták meggyőzni Papandreut, hogy a szerintük egyetlen „valódi kérdést” tegye fel a népszavazáson az eurózónába való tartozásról, amely a nem válaszok többsége esetén a mentőcsomag elvetéséhez vezetne. Francia diplomáciai források szerint ugyanis a helyzet egy héttel ezelőtt megváltozott. Most már nem lehet azt mondani, hogy Európa nem képes megoldani az egyik tagállam problémáját, hanem arról van szó, hogy egy ország elutasítja a segítséget. „Nem akadályozhatjuk meg a görögöket az öngyilkosságban. Jobb, ha ők teszik meg, mintha Angela Merkel” – idézett egy francia illetékest a Le Monde. A cannes-i külön megbeszélés másik fő tétje a France Info szerint Európa hitelességének megmentése a világ nagyhatalmai előtt. Az Egyesült Államok azért gyakorolt nyomást Európára a megoldás érdekében, mert az egész világgazdaságot fenyegeti az adósságválság.
A német bankszövetség egyébként tegnap bejelentette, hogy a tervezett görögországi népszavazás előtt semmiképp nem hajtják végre a múlt heti EU-csúcson elhatározott adósságleírást. Mint beszámoltunk, az érintett pénzintézetek az EU-csúcson belementek abba, hogy elengedik a görög államadósság 50 százalékát. Pascal Lamy, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) francia elnöke eközben tegnap úgy vélekedett, van esély arra, hogy a pénzügyi mentőcsomagról tartandó görög népszavazáson az igenek győzzenek. „Azt mondják a görög ismerőseim, hogy győzhet a referendum. A görögök feltehetően képesek lesznek értékelni, hogy vagy ez van, vagy valami még rosszabb” – vélekedett a szocialista politikus.
A WTO elnöke szerint Görögország kilépése az eurózónából „fájdalmasabb” lenne a görögöknek, mint az egymást követő megszorítócsomagok, amelyektől a negyedik éve recesszióban lévő ország lakossága szenved. Lamy ugyanakkor „természetesnek” tartja hogy egy nép népszavazáson dönt a jövőjéről. Szerinte a hitelezőknek sem áll érdekében egy olyan meggyengült kormánnyal tárgyalni, amely bármikor megbukhat. Az eurózóna öszszeomlásának lehetősége a WTO-elnök szerint „nem zárható ki teljesen”.
| Nem a mostani lenne az első alkalom, hogy Görögország pénzügyi katasztrófát okoz, és ezt a görög nép is szentesíti: 1932-ben az athéni kormány beszüntette a külső adósság visszafizetését, amit az ország polgárai a témában kiírt népszavazáson meg is erősítettek. Az ország ennek nyomán csődbe ment, a fizetésképtelenségből pedig rekordhosszúságú ideig, 1964-ig nem tudott kikecmeregni. A sors iróniája, hogy a népszavazást kiíró Eleftheriosz Venizelosz miniszterelnök a csőd miatt munkahely nélkül maradt polgárok felháborodása nyomán még ugyanabban az évben elveszítette a választásokat. Az 1829-ben függetlenné vált Görögországban amúgy afféle hagyomány az államcsőd „intézménye”: 1826-ban, 1843-ban, 1860-ban és 1894-ben is fizetésképtelenné vált. Sőt erre a helyzetre is érvényes a „már a régi görögök is” kezdetű közhely, egyes krónikák ugyanis egy olyan, i. e. 4. századi esetről is tudósítanak, amikor tizenhárom városállam az akkor a hellén világ egyik legnagyobb bankjaként működő déloszi Apollón-templomtól vett fel kölcsönt, amelyet aztán soha az életben nem tudott törleszteni. Egyes elemzők szerint mindezek nyomán Görögország függetlenné válása óta számított modern kori történelmének csaknem felét, 90 esztendőt töltött csődállapotban. B. L. |
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.