
Fotó: Thomas Campean
Sikerült elkerülnie az ócskavastelepek előtti gépkocsitorlódást a környezetvédelmi minisztériumnak a roncsautóprogram idén bevezetett módosításaival.
2014. május 27., 16:072014. május 27., 16:07
Amint arról beszámoltunk, a roncsautóprogramként is emlegetett projekt több lényegesen ponton is változott az előző évekhez képest. A nyolcéves – és nem tíz, mint eddig – vagy annál régebbi gépkocsijától megszabadulni vágyó személynek idéntől nem az ócskavastelepen kell kezdenie a folyamatot, hanem annál a márkakereskedésnél, ahonnan az új autót vásárolni szeretné, s ott kapja kézhez a vouchert is, miután a régi járművet kivonták a forgalomból.
Egy másik lényeges újítás, hogy az értékjegyeket nem osztják szét a megyék között aszerint, hogy az adott térségben mennyi régi járművet tartanak nyilván, ehelyett az elektronikus értékjegyeket egyenesen a központi adatbázisból kapják meg a kedvezményezettek, vagyis a szétosztásnál a jelentkezési sorrendet veszik figyelembe.
A környezetvédelmi minisztérium a roncsautóprogramot szabályozó tervezet közvitára bocsátása nyomán arról is döntött, hogy az értékjegyeket nem szakaszokban, hanem egyszerre bocsátják ki. Idén 20 ezer 6500 lejes – immár nem papír alapú, hanem elektronikus – értékjegyet biztosít a környezetvédelmi minisztérium, amelyből 17 ezret magánszemélyek, 3 ezret pedig cégek és közintézmények használhatnak fel.
Elégedettek Sepsiszentgyörgyön
Zökkenőmentesen rajtolt a roncsautóprogram Sepsiszentgyörgyön: előnyt jelent, hogy az értékjegyeket nem osztották le megyékre, így a jelentkezés sorrendjében, az országban bárhol jóváhagyják a régi gépkocsik becserélését – számolt be érdeklődésünkre Pózna Dávid, a városban működő Ariadne ócskavastelep tulajdonosa.
Mint elmondta, idén mostanáig 42 autót vettek át, ez pedig máris sokkal több, mint amennyit a tavaly jegyeztek, hiszen az elmúlt évben mindössze 17 értékjegyet kapott a sepsiszentgyörgyi központ. Az üzletember éppen ezért úgy értékeli, nagy előrelépés, hogy az értékjegyeket nem osztják szét a megyék között aszerint, hogy az adott térségben mennyi régi járművet tartanak nyilván, hanem a központi adatbázisból utalják.
Úgy véli, ez a rendszer sokkal civilizáltabb munkamódszert tesz lehetővé, mint amikor megyékre leosztották az értékjegyeket, és az érintettek már hetekkel korábban leparkolták a kapu előtt a roncsautókat, hogy sorra kerüljenek, beleférjenek a keretbe, mindenki ideges volt, s egyetlen nap alatt, megfeszített munkával osztották ki a vochereket.
Most mindenki addig jelentkezhet, amíg az országos keret tart. Egyébként az értékjegyet idén is átadhatja másnak, aki kivonná forgalomból régi személygépkocsiját, ám nem szeretne újat vásárolni – Kovászna megyében például 1000-1500 lej a piaci ára.
Kolozsvár: nem bocsátkoznak becslésekbe
A 2014-es roncsautóprogram keretében Kolozs megyében eddig 51 autót vittek be a Remat Rt. fémfeldogozó vállalathoz, ezek közül 45-öt Kolozsváron és hatot Szamosújváron adtak le az autótulajdonosok – válaszolta a Krónika kérdésére Traian Ianciu, a cég kolozsvári ügyvezetője.
Hozzátette: ezekből az adatokból egyelőre még nem tudja egyértelműen megmondani, hogy nőtt vagy csökkent a roncsautóprogram iránti érdeklődés. Tavaly egyébként nagyon jó tapasztalataik voltak, számottevő volt az érdeklődés: első körben 40 értékjegyet kaptak, majd később további 400-at, amelyek kivétel nélkül gazdára találtak.
Marosvásárhely: még egyszer megpróbálták
„Se jót, se rosszat nem tudok mondani a minisztérium legújabb rendelkezéséről” – kommentálta a helyzetet egy Marosvásárhely melletti ócskavas-begyűjtő – neve elhallgatását kérő – vezetője. Mint mondta, az elmúlt években számukra sokkal nagyobb gondot okozott a használtgépkocsi-leadási program, mint amennyi hasznot hoztak a bezúzásra szánt autók.
„Vagy túl nagy sorok gyűltek fel a bejárat előtt, és akkor közlekedésrendészetiek zaklattak, vagy nem volt elegendő voucher, és akkor a gépkocsi-tulajdonosok háborogtak” – tette hozzá. Az üzletember továbbá elmondta, az év elején úgy döntött, amennyiben egy tisztességesebb és végrehajthatóbb szabályzatot dolgoz ki az új környezetvédelmi miniszter, vállalkozásával az idén is benevez a programb –, meg is tette, ám amennyiben most is akadozva fog működni a használt autók begyűjtése, többé az életben nem fogad államilag támogatott roncsautókat.
Székelyudvarhely: haldoklik a projekt
A jelenlegi szabályok szerint működő roncsautóprogram végét jósolják eközben a projektben részt vevő székelyudvarhelyi autókereskedők: az elektronikus értékjegyek felhasználhatóságának nehézségei, illetve pénzhiány következtében elenyésző számú régi autót adnak le tulajdonosaik, hiába a bizonyos fokig megengedő szabályozás.
„Évről-évre kevesebb magánszemély vásárol új autót Romániában” – idézte a statisztikákat Borka Balás Attila, az Euro-Car Trading Kft. gépjármű-kereskedés ügyvezető igazgatója, hozzáfűzve, véleménye szerint idén utoljára szervezik meg ebben a formában a roncsprogramot.
Mint elmondta, számítottak arra, hogy a szabályok változása a program hatékonyságának további csökkenéséhez vezet, az értékjegy ugyanis egy középkategóriás új autó árából körülbelül tíz százalékos árengedményt jelent, az összeg kilencven százalékát pedig sok személy nem tudja előteremteni. Így tehát az autókereskedők nem számítanak különösebb fellendülésre az új gépjárművek eladása terén, annak ellenére, hogy az ország autóparkjának körülbelül felét tízévesnél régebbi személyautók alkotják.
Bertalan Andor, az Autogroup Simó Kft. eladási igazgatója is azt mondja: közel sem számítanak annyi érdeklődőre, mint az előző években. Ennek ellenére úgy vélte, az új szabályok átláthatóbbá tették a roncsprogramot, ráadásul az intézkedések megszüntették azokat a veszekedéseket, amelyek a korábbi, alacsony számú,papír alapú voucher fölött zajlottak.
A roncsprogram során leadni kívánt autókat szintén elfogadó Demaco Kft. igazgatója, Major Miklós szerint a program akkor volt sikeres, amikor három, a mostaninál kisebb értékű vouchert használhattak fel a tulajdonosok. Amikor az emberek egy része eladta az értékjegyét, akkor is többen cserélték le járművüket, mostanra azonban országszerte kevés az érdeklődő.
Idén mindeddig közel félszázan adták volna le kocsijukat náluk, ám szinte mindannyian meghátráltak, amikor meghallották, hogy új autót kellene venniük helyette. „Nem kell új autó az embereknek” – fejtette ki tapasztalatait, hozzáfűzve, leginkább a pénzre volna szükségük, ugyanis aki még a tízévesnél öregebb gépjárművét is nehezen tudta fenntartani, nem fog hatezer eurót fizetni egy újért. Sokan ócskavasként is beadnák a régi járműveket, ám úgy közel sem kapnának annyi pénzt érte, mint amennyit a roncsjegy ért.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
szóljon hozzá!