2009. december 04., 10:382009. december 04., 10:38
A nemzetközi hitelminősítő kimutatása szerint a nem teljesítő kinnlevőségek rátája a teljes rendszerszintű kihelyezési portfólióhoz mérve Lettországban például már megközelíti a 15 százalékot, de Litvániában és Romániában is jóval 10 százalék felett van, jóllehet, a két balti országban még tavaly is 5 százalék alatt volt ez az arány, és Romániában is messze járt a 10 százaléktól.
Magyarországon ugyanakkor a nem teljesítő kinnlevőségek aránya valamelyes növekedéssel most is még valamivel 5 százalék alatt van. Az anyag szerint az eszközminőség még reálisabb megítélését tenné lehetővé, ha az átstrukturált kinnlevőség-állományról is képet lehetne alkotni, erről azonban nincsenek folyamatosan hozzáférhető adatok. Egyes piacokon, egyéni banki szinteken azonban a Fitch értesülései szerint az átalakított szerkezetű tartozások aránya elérheti a teljes kinnlevőségi portfólió 20 százalékát is.
A devizaalapú hitelek kihelyezésének gyakorlatáról a Fitch Ratings megállapítja: jóllehet a devizahitelesek törlesztési terheit növelő meredek árfolyammozgásokat részben ellensúlyozta a devizahitelek csökkenő kamata, ez az állapot hosszabb távon nem lesz tartható, tekintettel arra, hogy várhatóan emelkedni fognak a hitelfolyósításokhoz használt devizák kamatai is.
A recesszió általános makrokörnyezeti hatásairól az elemzésben az áll, hogy a globális pénzügyi válság a feltörekvő európai térséget érintette messze a legsúlyosabb mértékben az egész világon.
A Fitch Ratings felidézi, hogy nemrégiben 4,6 százalékról 6,1 százalékra rontotta a kelet-európai gazdasági visszaesés mértékére adott, 2009 egészére szóló előrejelzését, tekintettel a vártnál is meredekebb idei első félévi zuhanásra. A jövő évi térségi átlagos gazdasági növekedésre adott prognózist ugyanakkor 1,5 százalékról 2,6 százalékra javították a Fitch londoni elemzői, a várakozásnál mélyebb idei recesszió utáni visszalendülésre és a kedvezőbbé váló globális környezetre hivatkozva.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.
Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
Látogatottsági adatok