2009. december 04., 10:382009. december 04., 10:38
A nemzetközi hitelminősítő kimutatása szerint a nem teljesítő kinnlevőségek rátája a teljes rendszerszintű kihelyezési portfólióhoz mérve Lettországban például már megközelíti a 15 százalékot, de Litvániában és Romániában is jóval 10 százalék felett van, jóllehet, a két balti országban még tavaly is 5 százalék alatt volt ez az arány, és Romániában is messze járt a 10 százaléktól.
Magyarországon ugyanakkor a nem teljesítő kinnlevőségek aránya valamelyes növekedéssel most is még valamivel 5 százalék alatt van. Az anyag szerint az eszközminőség még reálisabb megítélését tenné lehetővé, ha az átstrukturált kinnlevőség-állományról is képet lehetne alkotni, erről azonban nincsenek folyamatosan hozzáférhető adatok. Egyes piacokon, egyéni banki szinteken azonban a Fitch értesülései szerint az átalakított szerkezetű tartozások aránya elérheti a teljes kinnlevőségi portfólió 20 százalékát is.
A devizaalapú hitelek kihelyezésének gyakorlatáról a Fitch Ratings megállapítja: jóllehet a devizahitelesek törlesztési terheit növelő meredek árfolyammozgásokat részben ellensúlyozta a devizahitelek csökkenő kamata, ez az állapot hosszabb távon nem lesz tartható, tekintettel arra, hogy várhatóan emelkedni fognak a hitelfolyósításokhoz használt devizák kamatai is.
A recesszió általános makrokörnyezeti hatásairól az elemzésben az áll, hogy a globális pénzügyi válság a feltörekvő európai térséget érintette messze a legsúlyosabb mértékben az egész világon.
A Fitch Ratings felidézi, hogy nemrégiben 4,6 százalékról 6,1 százalékra rontotta a kelet-európai gazdasági visszaesés mértékére adott, 2009 egészére szóló előrejelzését, tekintettel a vártnál is meredekebb idei első félévi zuhanásra. A jövő évi térségi átlagos gazdasági növekedésre adott prognózist ugyanakkor 1,5 százalékról 2,6 százalékra javították a Fitch londoni elemzői, a várakozásnál mélyebb idei recesszió utáni visszalendülésre és a kedvezőbbé váló globális környezetre hivatkozva.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok