
Ilyen körülmények között pedig már oda jutottunk, hogy annak a családnak, akinek a havi fix hiteltörlesztő részletét 250 euróban állapították meg, annak az év elejéhez képest most mintegy 60 lejjel többet kell fizetnie. Május elején, a Ponta-kormány beiktatása előtt ez az összeg még 40 lej volt.
A szakemberek eközben arra hívják fel a figyelmet, hogy a mostani gyors lejtmenetet megelőzően is hónapról hónapra nőtt a nem törlesztők száma, júniusra elérte a 16,28 százalékot a tavalyi év hatodik hónapjában mért 13,35 százalékhoz viszonyítva.
Idén többet romlott a hitelportfólió, mint tavaly egész évben – fejtette ki a Krónika megkeresésére Diósi László, az OTP Románia vezérigazgatója. Mint részletezte, ez rossz hatással van a bankszektorra, a pénzintézetek óvatosabban hiteleznek, kevesebb tőkét mozgatnak meg, és ez nem tesz jót a gazdaságnak sem. Diósi azt mondja, a tapasztalatok szerint három-négy hónapnál tovább nem tart a visszaesés, ezért abban bízik, hogy október–novemberre helyreáll a helyzet.
„Ehhez azonban feltétlenül kiszámítható politikára van szükség, olyanra, amit a külföldi befektetők, a nemzetközi gazdasági élet szereplői is elhisznek” – szögezte le a pénzpiaci szakember. Diósi rámutatott, ha párhuzamosan vizsgáljuk a devizák mozgását, azt látjuk, hogy a lengyel zloty, a magyar forint és a román lej is időnként gyengül a többihez képest, ám most a forint visszaerősödött, a lej pedig a politikai bizonytalanság miatt meggyengült. „Amíg nincs kiszámítható politikai-gazdasági környezet, a befektetők kivárnak” – vallja Diósi, aki szerint ezeket a mozgásokat ellensúlyozza, hogy az infláció az elmúlt húsz évben nem volt annyira alacsony, mint most, „amikor a gazdaság rendkívül jól teljesít”.
A szakember meglátásában azonban Románia különleges helyzetben van amiatt, hogy sok árat euróban szabnak meg, például a telefon, az albérlet díjszabását, tehát nemcsak a hiteltörlesztők, hanem az egyszerű fogyasztók is azonnal érzik az árfolyam-ingadozást, míg az csak akkor gyűrűzik be például a magyarországi fogyasztókhoz, ha megérződik az üzemanyag árán. „Az exportnak jót tenne a lej gyengülése, de a válság miatt annyira telítődtek a piacok, hogy nagyobb kivitelre már nem lehet számítani” – fogalmazott Diósi László.
A vezérigazgató azonban optimista, szerinte kiszámítható politikával a lej vissza tud erősödni. Hasonlóképpen bizakodó Bordás Attila, az OTP Bank Románia területi igazgatója, aki elmondta, a nyári hónapokat mindenki könnyebben átvészeli, hiszen olcsóbban hozzá lehet jutni az élelemhez, és a fenntartási költségek sem olyan magasak, mint télen. „Nyáron nem olyan nagy a pénztől való függőség, ezért nagyon fontos, hogy a következő hónapokban stabilizálódjon a politikai helyzet, hogy ne romoljon tovább a hitelportfólió minősége” – összegzett Bordás Attila.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.