Az offshore-on a sor. Minél tovább késik az offshore törvény, annál később indul a földgáz kitermelése
Kisebb csoda kellene, hogy már az idén a Fekete-tenger kontinentális talapzatából felszínre hozott gáz is gazdagítsa a romániai ellátórendszert. A befektetők egyik fontos elvárása, az offshore-törvény módosítása továbbra is késik, és ennek okára nincs érdemi magyarázat.
2021. szeptember 12., 11:482021. szeptember 12., 11:48
Bár az idén elkezdődik a fekete-tengeri nyílt vízi gázkitermelés egy kisebb lelőhelyen, az amerikai befektető, a Black Sea Oil and Gas (BSOG) nevű vállalat közölte: 2021-ben innen még nem kerül gáz a romániai ellátórendszerbe. A BSOG képviselői újabb határidőt sem jelöltek meg az energiahordozó felhasználásának startjára vonatkozóan. Ez a kitermelés különben
Az Ana és a Doina lelőhelyek kiaknázását már 2019 második félévében el kellett volna kezdeni. Előbbiből hat-, utóbbiból pedig kétmilliárd köbméter földgázt terveznek kitermelni. A kitermelt gázt az Engie francia energetikai cég veszi át, erről tíz évre szóló szerződést kötöttek.
A területtől keletre fekszik a jóval nagyobb lelőhely, a Neptun Deep, amelyre az amerikai Exxonnak és az OMV Petromnak van koncessziója, de késik a kitermelés megkezdése.
Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke korábban lapunknak azt nyilatkozta: ha két-három éven belül nem kezdődik meg a gázkitermelés a Fekete-tenger Neptun kontinentális talapzatából, aligha valósul meg a projekt. Arra emlékeztetett, hogy az Európai Unióban átfogó energetikai átszervezési terv megvalósítása van folyamatban, amelynek célkitűzése a karbonsemleges gazdaság elérése 2050-re.
– fogalmazott Nagy-Bege Zoltán.
Ugyanerre a problémára hívta fel a figyelmet egy minapi konferencián Sorin Călin Gal, az Ásványi Erőforrások Országos Ügynökségének vezérigazgatója, az idő szorítása miatt szintén sürgetve a gázkitermelés elkezdését. Májusban egyébként a fogyasztás harminchárom százalékát az importból származó földgáz fedezte Romániában. Az energiahordozó nagy része Bulgáriából érkezett, ahova a Török Áramlat vezetéken jut el az orosz gáz. Az import egy másik része Magyarországról érkezik.
Virgil Popescu energiaügyi miniszter már hónapok óta azt az úgynevezett offshore-törvény módosítását ígéri, amely közvetlenül érinti az energetikai erőforrásokkal kapcsolatos befektetéseket.
A fekete-tengeri kitermelésben érdekelt vállalatok az offshore-törvény módosítását várják olyan formában, hogy a szabályozás ösztönözze a befektetőket. Az OMV Petrom olajvállalat lesz a Neptun Deep tengeri gázmező operátora abban az esetben, ha a projektből kiszálló amerikai ExxonMobil a Romgaz román gázvállalatnak adja el az 50 százalékos részesedését. Az állami cég március végén tett kötelező vételi ajánlatot az amerikai olajvállalatnak, a tárgyalások még folynak. A többi 50 százalék az OMV Petrom tulajdonában van. A földgázmezőben 42-84 milliárd köbméterre becsült gázmennyiség rejlik.
Antal Lóránt, a szenátus energiaügyi és altalajkincsekért felelős bizottságának elnöke a Krónika megkeresésére elmondta, minél többet késnek az offshore-törvény módosításával, annál később indul el a fekete-tengeri kitermelés.
Az RMDSZ politikusa megjegyezte, az offshore-törvény kiigazítására vonatkozó kezdeményezés az energiaügyi minisztérium részéről kell érkezzen.
Felvetésünkre, hogy miért késik a változtatás, a Hargita megyei szenátor emlékeztetett: volt egyfajta kivárás, amikor az Exxon részesedésének eladása felmerült, s a Romgaz lépett elő fő érdeklődőként. Hozzátette ugyanakkor, azóta eltelt már néhány hónap. „Nagyon remélem, hogy még ebben az évben megkezdődik a fekete-tengeri gázkitermelés” – hangsúlyozta Antal Lóránt, aki azért is különösen fontosnak tartja a projekt elindulását, mert a napokban elfogadott Saligny-terv része a földgázhálózatok fejlesztése is, amely akkor fog igazán működőképes lenni, ha a kitermelés is megindul.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az idei második negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 0,5 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,918 millióra emelkedett – jelentette be pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A román gazdaság a költségvetési konszolidáció körülményei között várhatóan fokozatosan növekedni fog, az infláció pedig átmenetileg magas marad 2026 végéig, amikor a jegybanki célsávba kerül – állapította meg pénteken az IMF küldöttsége.
Az idei első félévben 24 609 lakást adtak használatba Romániában, 1327-tel kevesebbet, mint 2024 első hat hónapjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Júliusban 22 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5517 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában júniushoz képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Figyelemfelkeltő elemzést tett közzé a román mezőgazdaság súlyos helyzetéről Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A tanulmány rámutat, hogy minimális a mezőgazdasági támogatási rendszer hatékonysága.
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
Az év végéig 250 lejes élelmiszer-utalványokban részesülnek az alacsony jövedelmű személyek és 500 lejes szociális utalványokban a hátrányos helyzetű iskolások – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru.
Várhatóan a jövő héten indul az idei roncsautóprogram – jelentette be Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Idén augusztusban 15 043 új személyautót helyeztek forgalomba Romániában, 52,6 százalékkal többet, mint a tavalyi nyolcadik hónapban – közölte a Gépkocsigyártók és -importőrök Egyesülete (APIA).
Az elmúlt egy évben az elektromos energia, a friss gyümölcsök, valamint a higiéniai és kozmetikai szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közölt adatai szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!