Az offshore-on a sor. Minél tovább késik az offshore törvény, annál később indul a földgáz kitermelése
Kisebb csoda kellene, hogy már az idén a Fekete-tenger kontinentális talapzatából felszínre hozott gáz is gazdagítsa a romániai ellátórendszert. A befektetők egyik fontos elvárása, az offshore-törvény módosítása továbbra is késik, és ennek okára nincs érdemi magyarázat.
2021. szeptember 12., 11:482021. szeptember 12., 11:48
Bár az idén elkezdődik a fekete-tengeri nyílt vízi gázkitermelés egy kisebb lelőhelyen, az amerikai befektető, a Black Sea Oil and Gas (BSOG) nevű vállalat közölte: 2021-ben innen még nem kerül gáz a romániai ellátórendszerbe. A BSOG képviselői újabb határidőt sem jelöltek meg az energiahordozó felhasználásának startjára vonatkozóan. Ez a kitermelés különben
Az Ana és a Doina lelőhelyek kiaknázását már 2019 második félévében el kellett volna kezdeni. Előbbiből hat-, utóbbiból pedig kétmilliárd köbméter földgázt terveznek kitermelni. A kitermelt gázt az Engie francia energetikai cég veszi át, erről tíz évre szóló szerződést kötöttek.
A területtől keletre fekszik a jóval nagyobb lelőhely, a Neptun Deep, amelyre az amerikai Exxonnak és az OMV Petromnak van koncessziója, de késik a kitermelés megkezdése.
Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke korábban lapunknak azt nyilatkozta: ha két-három éven belül nem kezdődik meg a gázkitermelés a Fekete-tenger Neptun kontinentális talapzatából, aligha valósul meg a projekt. Arra emlékeztetett, hogy az Európai Unióban átfogó energetikai átszervezési terv megvalósítása van folyamatban, amelynek célkitűzése a karbonsemleges gazdaság elérése 2050-re.
– fogalmazott Nagy-Bege Zoltán.
Ugyanerre a problémára hívta fel a figyelmet egy minapi konferencián Sorin Călin Gal, az Ásványi Erőforrások Országos Ügynökségének vezérigazgatója, az idő szorítása miatt szintén sürgetve a gázkitermelés elkezdését. Májusban egyébként a fogyasztás harminchárom százalékát az importból származó földgáz fedezte Romániában. Az energiahordozó nagy része Bulgáriából érkezett, ahova a Török Áramlat vezetéken jut el az orosz gáz. Az import egy másik része Magyarországról érkezik.
Virgil Popescu energiaügyi miniszter már hónapok óta azt az úgynevezett offshore-törvény módosítását ígéri, amely közvetlenül érinti az energetikai erőforrásokkal kapcsolatos befektetéseket.
A fekete-tengeri kitermelésben érdekelt vállalatok az offshore-törvény módosítását várják olyan formában, hogy a szabályozás ösztönözze a befektetőket. Az OMV Petrom olajvállalat lesz a Neptun Deep tengeri gázmező operátora abban az esetben, ha a projektből kiszálló amerikai ExxonMobil a Romgaz román gázvállalatnak adja el az 50 százalékos részesedését. Az állami cég március végén tett kötelező vételi ajánlatot az amerikai olajvállalatnak, a tárgyalások még folynak. A többi 50 százalék az OMV Petrom tulajdonában van. A földgázmezőben 42-84 milliárd köbméterre becsült gázmennyiség rejlik.
Antal Lóránt, a szenátus energiaügyi és altalajkincsekért felelős bizottságának elnöke a Krónika megkeresésére elmondta, minél többet késnek az offshore-törvény módosításával, annál később indul el a fekete-tengeri kitermelés.
Az RMDSZ politikusa megjegyezte, az offshore-törvény kiigazítására vonatkozó kezdeményezés az energiaügyi minisztérium részéről kell érkezzen.
Felvetésünkre, hogy miért késik a változtatás, a Hargita megyei szenátor emlékeztetett: volt egyfajta kivárás, amikor az Exxon részesedésének eladása felmerült, s a Romgaz lépett elő fő érdeklődőként. Hozzátette ugyanakkor, azóta eltelt már néhány hónap. „Nagyon remélem, hogy még ebben az évben megkezdődik a fekete-tengeri gázkitermelés” – hangsúlyozta Antal Lóránt, aki azért is különösen fontosnak tartja a projekt elindulását, mert a napokban elfogadott Saligny-terv része a földgázhálózatok fejlesztése is, amely akkor fog igazán működőképes lenni, ha a kitermelés is megindul.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!