
Az offshore-on a sor. Minél tovább késik az offshore törvény, annál később indul a földgáz kitermelése
Kisebb csoda kellene, hogy már az idén a Fekete-tenger kontinentális talapzatából felszínre hozott gáz is gazdagítsa a romániai ellátórendszert. A befektetők egyik fontos elvárása, az offshore-törvény módosítása továbbra is késik, és ennek okára nincs érdemi magyarázat.
2021. szeptember 12., 11:482021. szeptember 12., 11:48
Bár az idén elkezdődik a fekete-tengeri nyílt vízi gázkitermelés egy kisebb lelőhelyen, az amerikai befektető, a Black Sea Oil and Gas (BSOG) nevű vállalat közölte: 2021-ben innen még nem kerül gáz a romániai ellátórendszerbe. A BSOG képviselői újabb határidőt sem jelöltek meg az energiahordozó felhasználásának startjára vonatkozóan. Ez a kitermelés különben
Az Ana és a Doina lelőhelyek kiaknázását már 2019 második félévében el kellett volna kezdeni. Előbbiből hat-, utóbbiból pedig kétmilliárd köbméter földgázt terveznek kitermelni. A kitermelt gázt az Engie francia energetikai cég veszi át, erről tíz évre szóló szerződést kötöttek.
A területtől keletre fekszik a jóval nagyobb lelőhely, a Neptun Deep, amelyre az amerikai Exxonnak és az OMV Petromnak van koncessziója, de késik a kitermelés megkezdése.
Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke korábban lapunknak azt nyilatkozta: ha két-három éven belül nem kezdődik meg a gázkitermelés a Fekete-tenger Neptun kontinentális talapzatából, aligha valósul meg a projekt. Arra emlékeztetett, hogy az Európai Unióban átfogó energetikai átszervezési terv megvalósítása van folyamatban, amelynek célkitűzése a karbonsemleges gazdaság elérése 2050-re.
– fogalmazott Nagy-Bege Zoltán.
Ugyanerre a problémára hívta fel a figyelmet egy minapi konferencián Sorin Călin Gal, az Ásványi Erőforrások Országos Ügynökségének vezérigazgatója, az idő szorítása miatt szintén sürgetve a gázkitermelés elkezdését. Májusban egyébként a fogyasztás harminchárom százalékát az importból származó földgáz fedezte Romániában. Az energiahordozó nagy része Bulgáriából érkezett, ahova a Török Áramlat vezetéken jut el az orosz gáz. Az import egy másik része Magyarországról érkezik.
Virgil Popescu energiaügyi miniszter már hónapok óta azt az úgynevezett offshore-törvény módosítását ígéri, amely közvetlenül érinti az energetikai erőforrásokkal kapcsolatos befektetéseket.
A fekete-tengeri kitermelésben érdekelt vállalatok az offshore-törvény módosítását várják olyan formában, hogy a szabályozás ösztönözze a befektetőket. Az OMV Petrom olajvállalat lesz a Neptun Deep tengeri gázmező operátora abban az esetben, ha a projektből kiszálló amerikai ExxonMobil a Romgaz román gázvállalatnak adja el az 50 százalékos részesedését. Az állami cég március végén tett kötelező vételi ajánlatot az amerikai olajvállalatnak, a tárgyalások még folynak. A többi 50 százalék az OMV Petrom tulajdonában van. A földgázmezőben 42-84 milliárd köbméterre becsült gázmennyiség rejlik.
Antal Lóránt, a szenátus energiaügyi és altalajkincsekért felelős bizottságának elnöke a Krónika megkeresésére elmondta, minél többet késnek az offshore-törvény módosításával, annál később indul el a fekete-tengeri kitermelés.
Az RMDSZ politikusa megjegyezte, az offshore-törvény kiigazítására vonatkozó kezdeményezés az energiaügyi minisztérium részéről kell érkezzen.
Felvetésünkre, hogy miért késik a változtatás, a Hargita megyei szenátor emlékeztetett: volt egyfajta kivárás, amikor az Exxon részesedésének eladása felmerült, s a Romgaz lépett elő fő érdeklődőként. Hozzátette ugyanakkor, azóta eltelt már néhány hónap. „Nagyon remélem, hogy még ebben az évben megkezdődik a fekete-tengeri gázkitermelés” – hangsúlyozta Antal Lóránt, aki azért is különösen fontosnak tartja a projekt elindulását, mert a napokban elfogadott Saligny-terv része a földgázhálózatok fejlesztése is, amely akkor fog igazán működőképes lenni, ha a kitermelés is megindul.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
szóljon hozzá!