Árliberalizáció után. Akár 20–25 százalékkal is többet fi zethetnek a mulasztók a földgázért
Fotó: Veres Nándor
Nem csak a villanyáram piaci árliberalizációjára kell figyelniük az elkövetkező időszakban a lakossági fogyasztóknak, hanem a földgázéra is. Azok a fogyasztók ugyanis, akik a tavaly nyár óta nem kötöttek szabadpiaci szerződést addigi szolgáltatójukkal vagy egy újjal, akár 25 százalékkal is többet fizethetnek július elsejétől, amikor is lejár a standard árra megkötött szerződésük.
2021. május 19., 12:342021. május 19., 12:34
2021. szeptember 10., 12:202021. szeptember 10., 12:20
Nemcsak a villamos energia, hanem most már a földgáz esetében is érdemes megkötni a szabadpiaci szerződést, ellenkező esetben július 1-től akár 20–25 százalékkal többet fizethetünk.
– összegezte megkeresésünkre Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke.
Az Engie, a legnagyobb hazai lakossági gázszolgáltató már elkezdte kiküldeni a tájékoztatókat azoknak az ügyfeleinek, akik nem kötöttek szabadpiaci szerződést, és a régi meghosszabbított szerződésük június végén lejár.
A tájékoztatóban a július 1-től alkalmazott standard árat közlik, ami 25 százalékkal magasabb, mint az eddigi. Ez a növekedés nagyon sok fogyasztót érint, hiszen az ANRE márciusi adatai szerint a háztartási fogyasztók mindössze 28 százaléka kötött tavaly szabadpiaci szerződést az addigival vagy egy új földgázszolgáltatóval.
Fotó: Pixabay
„Pontosan ugyanaz történik a földgáz esetében, mint a villamos energiával: aki nem írt alá új szerződést tavaly július 1-ig, annak folytatódott a földgázszolgáltatás azon az áron, amit az előző két hónapban, tehát tavaly május és júniusban a szolgáltatója kiközölt” – részletezte Nagy-Bege Zoltán.
Rámutatott, annyi volt a különbség, hogy a földgáz esetében tavaly nem volt áremelkedés, sőt látványosan csökkentek az árak a nagykereskedelmi piacon. Ezért a tavalyi árliberalizáció nem járt áremelkedéssel a háztartási fogyasztók számára, nem is kavart port, egyáltalán nem volt visszhangja. Nem úgy, mint a villamos energia idei árliberalizációja esetében, ahol az egyetemes szolgáltatói ár magasabb lett, és érzékenyen érintette azokat, akik az év végéig nem kötöttek új szerződést, ezért volt szükség a haladékra, kedvezményre.
Összehasonlítva: tavaly májusban az európai piacokon 6–7 euró körüli volt a földgáz megawattórája, a romániai árak is 30–40 lej körül mozogtak. Most viszont Európában az árszint meghaladja a 20 eurót, 25– 27 eurós szerződések is vannak, ez lecsapódik a hazai piacon. Így az a szolgáltató, amely a nagykereskedelmi piacon most köt a téli szezonra szerződést, már a 150 lejt „karcoló” áron kapja.
Tavaly egy évvel meghosszabbították azoknak a passzív ügyfeleknek a szerződését, akik nem kértek árajánlatot, nem kötöttek új szerződést, ebben pedig az az ár szerepelt, amit tavaly május–júniusban közöltek ki. Most szintén május–júniusban a szolgáltatók kötelesek kiküldeni az új tájékoztatót azoknak az ügyfeleiknek, akik nem választottak a teljes piacon elérhető ajánlatok közül, nem kötöttek új szabadpiaci szerződést akár a korábbi, akár más szolgáltatóval. Érkeznek lassan ezek az értesítések, és ezekben már 20–25 százalékkal magasabb az ár, mint a jelenleg alkalmazott.
A villamos energia és a földgáz esetében is hasonló a helyzet, az a fogyasztó, aki érdeklődik, tájékozódik az ANRE ár-összehasonlító oldalán, találhat 120 lej körüli ajánlatot is, azoknak viszont, akik nem tesznek semmit, július 1-jétől már minden valószínűség szerint a 140–150 lejes árat alkalmazza a szolgáltatójuk.
– szögezte le Nagy-Bege Zoltán.
Arra is kitért, nyilván a nyári hónapokban alacsonyabb a fogyasztás, sok háztartási fogyasztó mellett „elmegy” a hír, a tájékoztatás, nem érdeklődnek, mi történik a nyár folyamán a földgáz árával, viszont amikor a fűtésszezon beköszöntével az októberi fogyasztásra kiszámolt számla novemberben megérkezik, akkor bizony „fájdalmas” lesz.
Fotó: Facebook/Engie
A hatóság alelnöke ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy nincs határidő sem a földgáz, sem a villamos energia esetében, bárki bármikor eldöntheti, hogy marad a régi szolgáltatójánál, vagy keres újat, új szabadpiaci szerződést köt, vagy marad a régi szolgáltatójánál szerződés nélkül, és azzal tulajdonképpen elfogadja azt az árat, amit kiküldenek neki.
„Vannak helyzetek, amikor az energia, a földgáz esetében még a drasztikus 20-25 százalékos drágulás sem érinti annyira fájón a fogyasztót. Például, aki a gázt csak a konyhában sütés-főzésre használja, mert amúgy távhővel fűt, annak a 20–25 százalékos áremelkedés nem jelent nagy pluszkiadást. De még ilyen esetben is megéri megkeresni a kedvezőbb ajánlatot, hiszen a sok apró lej összegyűlik az évek során. Odafigyeléssel és érdeklődéssel lehet takarékoskodni” – összegzett Nagy-Bege Zoltán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!