
A Nemzetközi Valutaalap az egy hónappal ezelőtt közölt előrejelzésében 5 százalékos gazdasági visszaesést valószínűsített Romániában
Fotó: Pixabay
Nem túl kecsegtető előrejelzéssel rukkolt elő szerdán az Európai Bizottság: friss prognózisában Románia esetében 6 százalékos gazdasági visszaesést vetít előre idénre, és 4,2 százalékos növekedést vár jövőre, az államháztartási hiány pedig a GDP 9,2 százaléka lehet 2020-ban.
2020. május 07., 10:462020. május 07., 10:46
2020. május 07., 10:582020. május 07., 10:58
A brüsszeli testület tavaszi prognózisa szerint a jövő évi államháztartási hiány elérheti a GDP 11,4 százalékát, amennyiben a bukaresti kormány nem változtat a költségvetés jelenlegi szerkezetén. Ezt a hiányt főleg a szeptemberben esedékes, 40 százalékos nyugdíjemelés, 2021 őszére tervezett nyugdíj-újraszámolás, illetve a gyermekek után fizetendő családi pótlék megduplázása növelné.
A tavalyi téli jelentésében az Európai Bizottság még 3,8 százalékos román gazdasági növekedéssel számolt 2020-ra. A jelentős változást a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozásokkal magyarázzák.
A munkanélküliség a történelmi mélypontnak számító 3,9 százalékról az idén várhatóan 6,5 százalékra nő, miután a járvány miatt a vállalatok egy része bezár. A bizottság szerint a bérek mérsékelten fognak nőni az előző években jegyzett két számjegyű emelkedéshez képest, az infláció pedig 2,5 százalékra mérséklődik 2020-ban.
A romló mutatók láttán pedig nem csoda, hogy egyre gyakrabban kerül szóba, Románia kénytelen lesz kölcsönért folyamodni valamely nemzetközi hitelintézethez. Florin Cîțu pénzügyminiszter a témában kedd este azonban úgy nyilatkozott,
Közölte, hogy Románia jelenleg a helyi és a nemzetközi pénzpiacokról finanszírozza az állam működését. Csak ezek kimerítése után jöhet szóba harmadik finanszírozási lehetőségként a nemzetközi hitelintézetekkel kötött hitelmegállapodás. A pénzügyminiszter szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) esetében is ugyanezt az elvi álláspontot tekinti érvényesnek a bukaresti kormány.
A miniszter ismertette az áprilisi államháztartás helyzetét, és elmondta, hogy a negyedik hónapban a bevételek meghaladták a tavalyit, így várakozáson felül alakultak, de így sem elegendőek ahhoz, hogy fedezzék a megnövekedett kiadásokat, amelyek főleg az egészségügyben ugrottak meg jelentősen.
A miniszter újfent kijelentette, hogy továbbra sem számít hosszan elhúzódó gazdasági válságra. Mint ismeretes, kedden
Az elnök ennek egyik kulcsát a közberuházásokban látja, amelyeket növelnie kell a kormánynak.
Amint arról korábban beszámoltunk, a Nemzetközi Valutaalap az egy hónappal ezelőtt közölt előrejelzésében 5 százalékos gazdasági visszaesést valószínűsített Romániában. Bukarest a járvány kitörése után elfogadott költségvetés-kiigazítás alapján 1,9 százalékos GDP-csökkenéssel számol 2020-ban, így eddig messzemenően az Európai Bizottság előrejelzése a legpesszimistább Románia esetében. A román államháztartási hiány március végén elérte a bruttó hazai termék (GDP) 1,67 százalékát. Április végén a leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az eddigi stabilról Románia államadós-osztályzatának kilátásait a Moody’s Investors Service.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
szóljon hozzá!