A Nemzetközi Valutaalap az egy hónappal ezelőtt közölt előrejelzésében 5 százalékos gazdasági visszaesést valószínűsített Romániában
Fotó: Pixabay
Nem túl kecsegtető előrejelzéssel rukkolt elő szerdán az Európai Bizottság: friss prognózisában Románia esetében 6 százalékos gazdasági visszaesést vetít előre idénre, és 4,2 százalékos növekedést vár jövőre, az államháztartási hiány pedig a GDP 9,2 százaléka lehet 2020-ban.
2020. május 07., 10:462020. május 07., 10:46
2020. május 07., 10:582020. május 07., 10:58
A brüsszeli testület tavaszi prognózisa szerint a jövő évi államháztartási hiány elérheti a GDP 11,4 százalékát, amennyiben a bukaresti kormány nem változtat a költségvetés jelenlegi szerkezetén. Ezt a hiányt főleg a szeptemberben esedékes, 40 százalékos nyugdíjemelés, 2021 őszére tervezett nyugdíj-újraszámolás, illetve a gyermekek után fizetendő családi pótlék megduplázása növelné.
A tavalyi téli jelentésében az Európai Bizottság még 3,8 százalékos román gazdasági növekedéssel számolt 2020-ra. A jelentős változást a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozásokkal magyarázzák.
A munkanélküliség a történelmi mélypontnak számító 3,9 százalékról az idén várhatóan 6,5 százalékra nő, miután a járvány miatt a vállalatok egy része bezár. A bizottság szerint a bérek mérsékelten fognak nőni az előző években jegyzett két számjegyű emelkedéshez képest, az infláció pedig 2,5 százalékra mérséklődik 2020-ban.
A romló mutatók láttán pedig nem csoda, hogy egyre gyakrabban kerül szóba, Románia kénytelen lesz kölcsönért folyamodni valamely nemzetközi hitelintézethez. Florin Cîțu pénzügyminiszter a témában kedd este azonban úgy nyilatkozott,
Közölte, hogy Románia jelenleg a helyi és a nemzetközi pénzpiacokról finanszírozza az állam működését. Csak ezek kimerítése után jöhet szóba harmadik finanszírozási lehetőségként a nemzetközi hitelintézetekkel kötött hitelmegállapodás. A pénzügyminiszter szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) esetében is ugyanezt az elvi álláspontot tekinti érvényesnek a bukaresti kormány.
A miniszter ismertette az áprilisi államháztartás helyzetét, és elmondta, hogy a negyedik hónapban a bevételek meghaladták a tavalyit, így várakozáson felül alakultak, de így sem elegendőek ahhoz, hogy fedezzék a megnövekedett kiadásokat, amelyek főleg az egészségügyben ugrottak meg jelentősen.
A miniszter újfent kijelentette, hogy továbbra sem számít hosszan elhúzódó gazdasági válságra. Mint ismeretes, kedden
Az elnök ennek egyik kulcsát a közberuházásokban látja, amelyeket növelnie kell a kormánynak.
Amint arról korábban beszámoltunk, a Nemzetközi Valutaalap az egy hónappal ezelőtt közölt előrejelzésében 5 százalékos gazdasági visszaesést valószínűsített Romániában. Bukarest a járvány kitörése után elfogadott költségvetés-kiigazítás alapján 1,9 százalékos GDP-csökkenéssel számol 2020-ban, így eddig messzemenően az Európai Bizottság előrejelzése a legpesszimistább Románia esetében. A román államháztartási hiány március végén elérte a bruttó hazai termék (GDP) 1,67 százalékát. Április végén a leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az eddigi stabilról Románia államadós-osztályzatának kilátásait a Moody’s Investors Service.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyáltalán nem elhanyagolható az az összeg, amivel a hagyományos fogyasztók villanyszámláját „terheli meg” a napelemes prosumerek számának robbanásszerű növekedése – állítja az energiaszolgáltatók szövetsége.
A deficitcsökkentő intézkedések terheit a következő időszakban teljes mértékben a közszférának kell viselnie, mégpedig a pazarlás visszaszorításával és szerkezeti reformokkal – jelentette ki Iancu Guda közgazdász, Ilie Bolojan tiszteletbeli tanácsadója.
Akárcsak hétfőn, kedden is gyengült a román fizetőeszköz több fontos devizához képest, Kolozsváron pedig olyan valutaváltó is akad, ahol 5,16 lejt kérnek egy euróért.
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly novemberben az előző havi 1116 milliárd lejről 1121 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Az áram ára a következő időszakban legalább 10–15 százalékkal csökkenhet, a magas tarifák egyik oka Romániában a kereskedelmi piac működése – jelentette be Bogdan Ivan.
A romániai engedélyezett sertés- és sertéshústermelők helyzete kritikus a felvásárlási árak gyors csökkenése miatt, miközben a tényleges termelési költségek emelkednek.
Az árnyomás továbbra is magas, és az infláció látványos lassulása csak az év második felében következhet be – így értékeltek közgazdászok.
Tavaly a bruttó belföldi villamosenergia-fogyasztás 0,9 százalékkal, a lakosság fogyasztása pedig 1 százalékkal mérséklődött 2024-hez képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közölt adatai szerint a villamos energia, a kávé és kakaó ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
Florin Barbu mezőgazdasági tárcavezető bejelentette: a héten törvényjavaslatot terjeszt be, amely 20 százalékra korlátozza az összes élelmiszertermék kereskedelmi árrését, ha az infláció meghaladja az 5 százalékot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!