2009. október 12., 10:232009. október 12., 10:23
Radu Berceanu közlekedési miniszter szerint „nem volt normális állapot”, hogy egy fővárosban két egymástól rendkívül kis távolságra fekvő repülőtér működjön, ráadásul egymás konkurenciájaként. A kormányrendelet éppen a nagy nyugati fővárosokat – Párizst, Londont, Washingtont – említi példaként, amelyekben a repülőterek egységes irányítás alatt állnak.
A Bukaresti Repülőterek Országos Társaságán belül a két nagy létesítmény ellenőrzése 80 százalékban a közlekedési minisztérium kezében lesz, 20 százalékban pedig a Fondul Proprietatea elnevezésű (állami többségű, de nem költségvetési pénzekből gazdálkodó) pénzügyi alap részesedik.
Az újonnan megalakuló cégnek kell majd biztosítania, hogy „hasznosuljon” a fúzió, ami elsősorban a működtetési költségek leszorítását, a két repülőtér egységes szakmai irányítását és pénzügyi kezelését jelenti, ezenkívül ki kell dolgoznia a repülőtéri infrastruktúra fejlesztésének és korszerűsítésének egységes stratégiáját. A fúziónak az is a célja, hogy előkészítsék a majdani privatizációt.
Az új társaság saját bevételeiből, állami költségvetési pénzekből, banki hitelekből, külső alapokból és magánforrásokból készül finanszírozni tevékenységét. A társaság 143,7 millió lejes kezdőtőkével rendelkezik, székhelye Otopeni-ben lesz. A fúzió azonban nem feltétlenül jelenti a băneasai létesítmény felszámolását, legalábbis hivatalosan nincs szó erről.
Más kérdés, hogy sokan úgy vélik: a kisebbik bukaresti légikikötő elsorvad majd. A közlekedési tárca egyik volt államtitkára ugyanakkor már két évvel ezelőtt leszögezte: a băneasai repülőteret soha nem fogják bezárni, a két repülőtér egyesítése is csak a tevékenység hatékonyabbá tételét célozza.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.