2009. október 12., 10:232009. október 12., 10:23
Radu Berceanu közlekedési miniszter szerint „nem volt normális állapot”, hogy egy fővárosban két egymástól rendkívül kis távolságra fekvő repülőtér működjön, ráadásul egymás konkurenciájaként. A kormányrendelet éppen a nagy nyugati fővárosokat – Párizst, Londont, Washingtont – említi példaként, amelyekben a repülőterek egységes irányítás alatt állnak.
A Bukaresti Repülőterek Országos Társaságán belül a két nagy létesítmény ellenőrzése 80 százalékban a közlekedési minisztérium kezében lesz, 20 százalékban pedig a Fondul Proprietatea elnevezésű (állami többségű, de nem költségvetési pénzekből gazdálkodó) pénzügyi alap részesedik.
Az újonnan megalakuló cégnek kell majd biztosítania, hogy „hasznosuljon” a fúzió, ami elsősorban a működtetési költségek leszorítását, a két repülőtér egységes szakmai irányítását és pénzügyi kezelését jelenti, ezenkívül ki kell dolgoznia a repülőtéri infrastruktúra fejlesztésének és korszerűsítésének egységes stratégiáját. A fúziónak az is a célja, hogy előkészítsék a majdani privatizációt.
Az új társaság saját bevételeiből, állami költségvetési pénzekből, banki hitelekből, külső alapokból és magánforrásokból készül finanszírozni tevékenységét. A társaság 143,7 millió lejes kezdőtőkével rendelkezik, székhelye Otopeni-ben lesz. A fúzió azonban nem feltétlenül jelenti a băneasai létesítmény felszámolását, legalábbis hivatalosan nincs szó erről.
Más kérdés, hogy sokan úgy vélik: a kisebbik bukaresti légikikötő elsorvad majd. A közlekedési tárca egyik volt államtitkára ugyanakkor már két évvel ezelőtt leszögezte: a băneasai repülőteret soha nem fogják bezárni, a két repülőtér egyesítése is csak a tevékenység hatékonyabbá tételét célozza.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.