
Fotó: A szerző felvétele
2009. október 23., 09:192009. október 23., 09:19
Csütörtökön írta alá a Bihar megyei Váradszentmárton polgármestere a községhez tartozó üdülőhelyen, a Püspökfürdőben (Május 1.) található Vénusz strand adásvételi szerződését a Turism Felix Kereskedelmi Rt.-vel – mondta el a Krónika megkeresésére Lucian Popuş elöljáró.
Amint arról lapunkban beszámoltunk, a létesítmény árából az önkormányzat a megyeszékhellyel szinte teljesen egybenőtt község hatalmasra dagadt tartozását fizeti ki a Nagyváradi Hőerőmű Rt.-nek, illetve a Nagyváradi Vízműnek.
Szentmárton ugyanis évek óta halmozza adósságait a két nagyváradi közmű felé – két évvel ezelőtt a bíróság fizetésképtelenné is nyilvánította a községet. A polgármester az év elején jelentette be, hogy az elárverezett strand árából kívánja törleszteni a tartozást, ám mostanáig nem sikerült senkivel nyélbe ütni az üzletet. A vízmű felé összegyűlt adósság már akkor meghaladta az 5 millió lejt, és nagyjából ugyanennyi fizetnivalója volt és van a hőerőmű felé is a községnek.
Popuş csütörtökön közölte, hogy megkötötték az adásvételi szerződést a Turism Felix céggel, amely megvásárolta a püspökfürdői Vénusz strandot. A turisztikai vállalat 11,7 millió lejt fizet a fürdőhelyért. Ez pedig elég arra, hogy a község a teljes adósságát törlessze mindkét nagyváradi közmű felé. A szentmártoni polgármester elmondta: a szerződés alapján a cég harminc napon belül át is utalja a pénzt, de a vállalatvezetőkkel folytatott tárgyalásai alapján azt reméli, legkésőbb húsz nap múlva már a számláján lesz az összeg. Amint hozzájut a strand árához, azonnal ki is fizeti az összes tartozást – ígérte az elöljáró.
A most kapott összeg egyébként kifejezetten nagynak számít, hiszen az év elején még arra számított a szentmártoni községvezetőség, hogy nagyjából ennek a feléért sikerül elárverezni a Vénuszt.
Ellenben Nagyvárad polgármestere, Ilie Bolojan az ügy kapcsán szerdán még azt közölte, az október végi tanácsülésen arról is szavaz majd a közgyűlés, hogy három év múlva a hőerőmű így is megszakítja a község távhő- és melegvíz-szolgáltatását. Bolojan azzal indokolta felvetését, hogy a Szentmárton felé vezető cső annyira hosszú, hogy túlságosan nagy a hővesztesége, helyenként szivárog, illetve az adósságot sem sikerült törleszteni, hiszen a strand eladására irányuló kísérletek rendre meghiúsultak.
Nagyvárad Szentmárton felőli lakónegyedében, Szőllősben pedig amúgy is hamarosan teljes egészében termálvízzel fűtenek majd. Erről folyamatosan tárgyalnak a technológiát birtokló Transgex céggel, amely a város jó néhány tömbházát már el is látja termálvízből nyert hőenergiával. Nagyvárad hosszú távú távhőstratégiájában pedig a felsorolt okok miatt Szentmárton nem is szerepel. A Nagyváradi Hőerőmű Rt. azonban nemcsak Szentmárton lakosait, hanem a szintén a községhez tartozó Félixfürdő szállodáinak is szolgáltat hőenergiát és meleg vizet, így a szolgáltatás esetleges megszakításával a szállodák és strandok vendégei is fázhatnának.
A vízmű, bár nagyjából ugyanakkora összeggel tartozik neki a község, mint a hőerőműnek, nem gondolkodik hasonló lépésen. „A 2006/85-ös törvény 38-ik cikkelye alapján attól a fogyasztótól, amelyet hivatalosan fizetésképtelenné nyilvánított a bíróság, nem lehet megvonni a közműszolgáltatást” – üzente lapunk munkatársának szóvivőjén keresztül Ovidiu Gavra igazgató. Az ő számításai szerint egyébként csütörtökön a kirótt pénzbírságokkal, illetve a perköltséggel együtt 5 246 891,7 lejjel tartozott a közműnek Szentmárton.
Lucian Popuş szentmártoni polgármester a sajtóból értesült Bolojan tervéről. „Nagyon meglep, hogy a váradi elöljáró a szolgáltatás megszakításával fenyegetőzik, hiszen ilyesmit a törvény értelmében nem tehet” – szögezte le a Krónika kérdésére. Mint felidézte, az utóbbi időben a község különböző lépéseket tett helyzetének javítására, például a hozzá tartozó településeken korszerűsítette a teljes távhőhálózatot, úgy, hogy mostanra eljutott odáig, hogy veszteség nélkül működik a fűtés-, illetve a melegvíz-szolgáltatás a községben. Csak az adósságok maradtak, ám a Vénusz eladásával ezeket is törlesztik.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.