Nőhet az egységes adókulcs, amennyiben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság nem bólint rá arra, hogy a 2014-es állami költségvetés a korábban tervezettnél nagyobb legyen, lehetővé téve így a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak emelését, főként olyan körülmények között, hogy az idei év első kilenc hónapjában a vártnál jóval alacsonyabb szinten maradtak a büdzsé bevételei – nyilatkozták meg nem nevezett hivatalos források a Mediafax hírügynökségnek.
2013. október 24., 18:092013. október 24., 18:09
Mint elmondták, szeptember végéig 6 milliárd lejjel kevesebb folyt be az állami költségvetésbe, ennek fő oka, hogy a bankszektor teljesítménye nem hozta a várt szintet, de tulajdonítható az adórendszer változásainak, az egyebek mellett az adóhatóság átszervezéséből adódó gyenge adóbehajtásnak, továbbá annak is, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) profitja is a vártnál kevesebb lett.
20 vagy 22 százalékot rebesgetnek
A Szociálliberális Unióból (USL) kiszivárgott információk szerint a kormánypártok azt tervezik, hogy egy szintre hozzák a jelenleg 16 százalékos egységes adókulcsot a most 24 százalékos általános forgalmi adóval (áfa/TVA). Erről beszámolójuk szerint az USL múlt pénteki ülésének végén került szó, amikor a felek éppen arról egyeztettek, hogyan fog összeállni a jövő évi büdzsé, s felmerült egyebek mellett, hogy plusz pénzforrásokra lesz szükség. Ebben a kontextusban állhat elő Victor Ponta miniszterelnök az ötlettel, hogy emeljék az egységes adókulcs szintjét, s ezzel párhuzamosan csökkenjen az áfa, az egyik forgatókönyv pedig az volt, hogy ezek kerüljenek egy szintre. A források szerint 20 vagy 22 százalékos szint merült fel a beszélgetések során. Szerintük, ha mindkét adó 22 százalékos lenne, akkor ez lehetővé tenni a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentését, miközben ha az egységes adókulcs 20 százalékos lenne, az áfa pedig 22 százalékos, akkor a plusz költségvetési bevételek mindössze a bérek és nyugdíjak emelésére lenne elég, ezekre ugyanis 3 milliárd lejre lenne szükség.
Antonescu: kizárt az adóemelés
Crin Antonescu, az USL nemzeti liberális párti társelnöke szerda este egy tévéműsorban elismerte ugyan, hogy szóba került az egységes adókulcs emelésének ötlete, azonban a beszélgetést informálisnak és hipotetikusnak nevezte. „Szóba került, de nem a kormányfő vagy más javaslata volt az, hogy emeljük az egységes adókulcsot, szóba került, de inkább egy beszélgetés kezdete volt a jövő évi költségvetésről, amelynek során több variáns is elhangzott plusz bevételekre. Ezek között a teljesen elméleti ötletek között hangzott el ez is” – fejtette ki a kisebbik kormánypárt elnöke. Hozzátette: jelen pillanatban, ismerve Daniel Chiţoiu pénzügyminiszter véleményét, arról biztosíthatja a közvéleményt, hogy végül nem az egységes adókulcs emelésére fog esni a választás. Antonescu ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy Victor Ponta amerikai látogatása során is emlegette a 16 százalékos adókulcsot, mint befektetőbarát intézkedést.
A liberális pártelnök leszögezte, alakulata, amíg kormányon van, semmi szín alatt nem fogja elfogadni az egységes adókulcs emelését. Egyébként az USL 2013-2016-os kormányprogramjában is legtöbb 16 százalékos egységes adókulcs szerepel, továbbá azt szeretnék, ha amint az ország gazdasági helyzete ezt lehetővé teszik, differenciált, 8, 12, valamint 16 százalékos adók legyenek a jövedelmek méretének függvényében.
Az RMDSZ sem ért egyet az egységes adókulcs emelésével, mivel a jelenlegi szint jól működik – jelentette ki csütörtöki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján Borbély László, a szövetség politikai alelnöke. Az áfacsökkentés kapcsán viszont csak annyit jegyzett meg, hogy az egy „összetettebb kérdés”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!