Nőhet az egységes adókulcs, amennyiben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság nem bólint rá arra, hogy a 2014-es állami költségvetés a korábban tervezettnél nagyobb legyen, lehetővé téve így a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak emelését, főként olyan körülmények között, hogy az idei év első kilenc hónapjában a vártnál jóval alacsonyabb szinten maradtak a büdzsé bevételei – nyilatkozták meg nem nevezett hivatalos források a Mediafax hírügynökségnek.
2013. október 24., 18:092013. október 24., 18:09
Mint elmondták, szeptember végéig 6 milliárd lejjel kevesebb folyt be az állami költségvetésbe, ennek fő oka, hogy a bankszektor teljesítménye nem hozta a várt szintet, de tulajdonítható az adórendszer változásainak, az egyebek mellett az adóhatóság átszervezéséből adódó gyenge adóbehajtásnak, továbbá annak is, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) profitja is a vártnál kevesebb lett.
20 vagy 22 százalékot rebesgetnek
A Szociálliberális Unióból (USL) kiszivárgott információk szerint a kormánypártok azt tervezik, hogy egy szintre hozzák a jelenleg 16 százalékos egységes adókulcsot a most 24 százalékos általános forgalmi adóval (áfa/TVA). Erről beszámolójuk szerint az USL múlt pénteki ülésének végén került szó, amikor a felek éppen arról egyeztettek, hogyan fog összeállni a jövő évi büdzsé, s felmerült egyebek mellett, hogy plusz pénzforrásokra lesz szükség. Ebben a kontextusban állhat elő Victor Ponta miniszterelnök az ötlettel, hogy emeljék az egységes adókulcs szintjét, s ezzel párhuzamosan csökkenjen az áfa, az egyik forgatókönyv pedig az volt, hogy ezek kerüljenek egy szintre. A források szerint 20 vagy 22 százalékos szint merült fel a beszélgetések során. Szerintük, ha mindkét adó 22 százalékos lenne, akkor ez lehetővé tenni a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentését, miközben ha az egységes adókulcs 20 százalékos lenne, az áfa pedig 22 százalékos, akkor a plusz költségvetési bevételek mindössze a bérek és nyugdíjak emelésére lenne elég, ezekre ugyanis 3 milliárd lejre lenne szükség.
Antonescu: kizárt az adóemelés
Crin Antonescu, az USL nemzeti liberális párti társelnöke szerda este egy tévéműsorban elismerte ugyan, hogy szóba került az egységes adókulcs emelésének ötlete, azonban a beszélgetést informálisnak és hipotetikusnak nevezte. „Szóba került, de nem a kormányfő vagy más javaslata volt az, hogy emeljük az egységes adókulcsot, szóba került, de inkább egy beszélgetés kezdete volt a jövő évi költségvetésről, amelynek során több variáns is elhangzott plusz bevételekre. Ezek között a teljesen elméleti ötletek között hangzott el ez is” – fejtette ki a kisebbik kormánypárt elnöke. Hozzátette: jelen pillanatban, ismerve Daniel Chiţoiu pénzügyminiszter véleményét, arról biztosíthatja a közvéleményt, hogy végül nem az egységes adókulcs emelésére fog esni a választás. Antonescu ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy Victor Ponta amerikai látogatása során is emlegette a 16 százalékos adókulcsot, mint befektetőbarát intézkedést.
A liberális pártelnök leszögezte, alakulata, amíg kormányon van, semmi szín alatt nem fogja elfogadni az egységes adókulcs emelését. Egyébként az USL 2013-2016-os kormányprogramjában is legtöbb 16 százalékos egységes adókulcs szerepel, továbbá azt szeretnék, ha amint az ország gazdasági helyzete ezt lehetővé teszik, differenciált, 8, 12, valamint 16 százalékos adók legyenek a jövedelmek méretének függvényében.
Az RMDSZ sem ért egyet az egységes adókulcs emelésével, mivel a jelenlegi szint jól működik – jelentette ki csütörtöki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján Borbély László, a szövetség politikai alelnöke. Az áfacsökkentés kapcsán viszont csak annyit jegyzett meg, hogy az egy „összetettebb kérdés”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!