
2012. augusztus 29., 08:122012. augusztus 29., 08:12
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter francia kollégájával, Pierre Moscovicival folytatott tárgyalását követően elmondta: a napokon belül felálló stáb feladata, hogy összehangolja Berlin és Párizs álláspontját mindenekelőtt a tervezett bankunióval, a költségvetési és valutaunió elmélyítésével, valamint a Görögországgal kapcsolatban várható döntésekkel öszszefüggésben.
„A csoport készíti elő például mindazokat a lépéseket, amelyekről Angela Merkel német kancellár és François Hollande francia elnök tárgyalt Antonisz Szamarasz görög kormányfővel” – ecsetelte Schäuble. Hozzátette: az együttműködés kiterjed a spanyol bankválság és az euróövezeti gazdaság beindításának kérdéseire is. A spanyol bankrendszer tőkehelyzetének megerősítését célzó program végrehajtásáról a két miniszter személyesen egyeztet a madridi kormánnyal. Pierre Moscovici elmondta: a francia–német együttműködés döntő fontosságú, hiszen a küszöbön álló döntéseken múlik az euróövezet egysége, fenntarthatósága és stabilitása.
Megfigyelők szerint a májusban hivatalba lépett új francia elnök és Angela Merkel között kezdetben nem volt meg az az összhang, amely Hollande elődje, Nicolas Sarkozy és Merkel kapcsolatát jellemezte. A fiskális paktummal kapcsolatban például Merkel rendszerint a fegyelmezett államháztartási politikát emelte ki, míg Hollande arról beszélt, hogy a paktumot ki kell egészíteni a gazdasági növekedést ösztönző elemekkel.
A görög válság kezelésével kapcsolatban a napokban megmutatkozott, hogy Berlin és Párizs egyaránt hatékony együttműködés kialakítására törekszik. Angela Merkel és François Hollande az előző héten először munkavacsorán egyeztetett a görög válság kezeléséről, majd külön-külön találkoztak az athéni kormány vezetőjével.
A találkozók után a német kancellár és a francia elnök is azt hangsúlyozta, hogy Görögországnak az euróövezetben kell maradnia, a tagság megtartásának feltétele pedig a nemzetközi hitelprogramokban szereplő reformok végrehajtása. Kiemelték, hogy konkrét döntéseket csak a hitelezői trojka jelentésének elkészülte után lehet hozni.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.