Célirányosan szakképzett emberekre van szükség a Székelyföld fejlődése érdekében, a legtöbb munkaadó menedzsereket, illetve különböző mérnököket keres, ennek ellenére csak technológiai és infrastrukturális fejlesztéseket terveznek – derül ki a székelyudvarhelyi Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (MÜTF) Oktatási Központ által végzett kutatásból.
2015. január 15., 20:012015. január 15., 20:01
„Fontosnak éreztük, hogy belefogjunk a magyarországi Nemzeti Kiválóság Program által finanszírozott kutatásba, hiszen a statisztikai hivatal több adatsorából is kiderül, a Székelyföld jóval lassabban fejlődik az országos átlaghoz képest, ráadásul évről évre egyre rosszabbul teljesít. Például az egy lakosra jutó hazai össztermék (GDP) esetében 2008-ban régiónk az országos átlag 83 százalékán állt, azonban 2014-re ez a szám 79 százalékra csökkent. Ezenkívül a nettó fizetések terén is nagy a lemaradás” – fejtette ki érdeklődésünkre Geréb László, az Oktatási Központ ügyvezető igazgatója.
Mint fogalmazott, a kialakult helyzet egyik oka a humánerőforrásban keresendő, hiszen a munkavállalók jelentős része külföldre vándorol, az itthon maradók pedig sok esetben nem rendelkeznek megfelelő képzettségi szinttel. „A gazdasági fejlődés mértéke az emberek munkája révén hozzáadott értéktől függ. Ezt pedig a hozzáértésük határozza meg. Azt tapasztaltuk, hogy sok, nagy tudással rendelkező fiatal elvándorol, utánpótlás viszont nincs” – magyarázta.
Menedzserekre is szükség van
A megoldások keresése érdekében Kovászna, Maros és Hargita megyei fejlesztési stratégiákat vizsgáltak: azt, hogy milyen szaktudású humántőkére van szükség ezek megvalósításához. „Fontos, hogy célirányos képzéseket indítsunk – amilyenekre az itteni gazdaságnak szüksége van –, különben a frissen végzettek nem találnak itthon munkát, ezért elvándorolnak. Hiába tanul valaki például atomfizikát, hiszen itt nincsenek kutatóintézetek, ahol dolgozni tudna, így ha meg akar élni, biztos, hogy elhagyja a Székelyföldet” – fejtette ki Geréb László.
Az elemzett dokumentumokból egyebek mellett kitűnt, hogy a legtöbb esetben menedzserre van szükség, annak ellenére, hogy rengeteg közgazdász diplomázik minden évben, akik nem találnak munkahelyet. A megoldás a specializálódás, vagyis szakosodni kell, mivel konkrét pályázatírókat, pénzügyi szakembereket stb. keresnek. Ezenkívül orvosokból, nyelvtanárokból, újságírókból, grafikusokból, webfejlesztőkből, illetve mérnökökből is hiány van a Székelyföldön.
Munkaerő-piaci gondjaikkal kapcsolatban például közel hatvan udvarhelyszéki kis-, közép- és nagyvállalkozót kérdeztek, akiknek döntő többsége a szakképzett emberek hiányát jelölte meg legnagyobb problémaként. Ennek ellenére nagyon kis százalékuk tervezi alkalmazottai képzését, inkább technológiai és infrastrukturális fejlesztésekben gondolkodnak. Ugyanakkor több vállalkozó a tekintetben is kiemelte a szakmunkások képzésének szükségességét, hogy a cégek gerincét adó alkalmazottak elöregedtek vagy elvándoroltak.
Gyakorlati megvalósítások
„A MÜTF Oktatási Központ már a kutatás eredményeire alapozta képzésszervezési stratégiáját. Az indított képzésekkel épp a kutatásokból is kitűnő szakemberhiányt próbálják lefedni. A jól levont következtetéseket igazolja az is, hogy tavaly túljelentkezés volt az újonnan elindított könnyűipari mérnöki szakokra” – fejtette ki Geréb László.
Mint mondta, emellett elindították a Lámpásprogramot is, amelynek részeként nemcsak a munkavállalókat, hanem a munkaadókat is képzik. „Jól átgondolt, célirányos képzésekkel elérhető, hogy a végzettek ne hagyják itt a Székelyföldet, hanem épp ellenkezőleg, az itt kifejtett munkájukkal a régió fejlődését szolgálják” – összegezte a kutatás legfontosabb mondanivalóját Geréb.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!