Fotó: Krónika
A szakember elhamarkodottnak és megalapozatlannak ítélte azokat a vélekedéseket, miszerint általában Romániában, ezen belül pedig Bukarest után a második legnagyobb kolozsvári ingatlanpiacon összeomlás várható. Mint mondta, a piac bizonyos részein legfeljebb az árak állandósulására lehet számítani, visszaesésre, főleg általános árzuhanásra semmiképp. Ellenkezőleg: a felmérés azt mutatja, hogy a lakások ára idén is a 2007-ben tapasztalt 10–15 százalékkal emelkedik majd. Dan Lupeanu érvelése szerint ugyanis Romániában az egy főre eső lakófelület alig haladja meg a 14 négyzetmétert, ehhez képest például az európai viszonylatban élen járó Dániában az átlag meghaladja az 52 négyzetmétert. Ugyanakkor – tette hozzá – Romániában és Kolozsváron a lakások átlagos felülete alig 38 négyzetmétert tesz ki, ami messze elmarad például a magyarországi 75, illetve az európai éllovasnak számító luxemburgi 125 négyzetméteres átlagtól. „Hamarosan 30 emeletesnél magasabb felhőkarcolók épülnek Kolozsváron, vízszintes irányban pedig mindenekelőtt Szászfenes, Apahida, Kisbács, Nemeszsuk és Kajántó irányában terjeszkedik a város, ez az irány a továbbiakban is megmarad. Emellett pedig a Kerekdomb, a Lomb és az Ifjúsági negyed felé várható jelentős terjeszkedés” – vázolta a piaci igények hatását Dan Lupeanu. A szakember szerint a kolozsvári ingatlanpiacot alapvetően meghatározza az is, hogy a városban évente közel százezer egyetemista tanul, és alig 10–15 százalékuknak biztosítanak szállást az egyetemek bentlakásaiban. A többiek bérlakásokban laknak, ez pedig folyamatosan magas szinten tartja a bérleti díjakat. „Tapasztalataink szerint a lakbérek évente legtöbb 15 százalékot emelkedtek, más kérdés, hogy a piacnak erre a szeletére milyen hatással lesz majd a készülő lakástörvény” – mondta a szakember. Diana Calfa, a Casa Real Estate tröszt ügyvezető igazgatója szerint Kolozsváron évente 2000–2500 lakás készül, az igényt jelzi, hogy csak a szomszédos községben, Szászfenesen az utóbbi években közel 4000 lakás épült. Adatai szerint az elkövetkező 2–4 évben a Kolozsvárhoz legközelebb eső helységek, illetve területek iránt tovább fog nőni az érdeklődés, néhány kilométeres körzetben máris alakulnak az új lakónegyedek. „A 15–20 kilométerre eső területek bekebelezése egyelőre nem várható” – válaszolta a Krónika érdeklődésére Diana Calfa.
Kolozsváron az ipari-kereskedelmi célú építkezés is felfelé ível – derül ki a Grup de Lux felméréséből. Míg 2006-ban a városban 25 000 négyzetméternyi irodafelület volt, 2007-ben ez a szám 30 000-re nőtt, a kihasználtság pedig 80 százalékos. Az előrejelzés szerint 2008-ban a kolozsvári irodafelület 50 000 négyzetméterre, 2009-ben pedig 80 000-re nő, a pillanatnyi négyzetméterenkénti 1,5 eurós bér pedig legtöbb 10 százalékkal fog emelkedni 2008-ban. A kereskedelmi felület terén a jelenlegi több mint 250 000 négyzetméter 64 ezerrel fog bővülni, miközben a négyzetméterenkénti 2–6 eurós bérleti díjak várhatóan szinten maradnak. Az ipari felületek is bővülnek, a jelenlegi 200 ezer négyzetméter további 150 ezerrel egészül ki, a bővítés pedig elsősorban Kolozsvár Dés, illetve Nagyvárad felőli ki-, bejáratát érinti. Dan Lupeanu szerint azokban a városrészekben, ahol már vannak ipari beruházások, a telekárak 2008-ban várhatóan 10 százalékkal nőnek, viszont a még teljesen „szűz” területek ára akár 200 százalékkal is emelkedhet.
„Mindez azt jelzi, hogy a befektetéseknek és az építkezéseknek a piaca egyelőre biztosított Romániában” – összegezett a szakember. „Bár a romániai, ezen belül a kolozsvári ingatlanpiacra káosz jellemző, az ágazat igen vonzó, ami azzal is magyarázható, hogy a banki betéti kamatok alacsonyabb nyereséggel kecsegtetnek, mint az ingatlanpiaci befektetések. Utóbbiak ugyanis átlagosan 30–40 százalékos nyereséget biztosítanak” – magyarázta Diana Calfa.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Látogatottsági adatok