
Fotó: Krónika
A szakember elhamarkodottnak és megalapozatlannak ítélte azokat a vélekedéseket, miszerint általában Romániában, ezen belül pedig Bukarest után a második legnagyobb kolozsvári ingatlanpiacon összeomlás várható. Mint mondta, a piac bizonyos részein legfeljebb az árak állandósulására lehet számítani, visszaesésre, főleg általános árzuhanásra semmiképp. Ellenkezőleg: a felmérés azt mutatja, hogy a lakások ára idén is a 2007-ben tapasztalt 10–15 százalékkal emelkedik majd. Dan Lupeanu érvelése szerint ugyanis Romániában az egy főre eső lakófelület alig haladja meg a 14 négyzetmétert, ehhez képest például az európai viszonylatban élen járó Dániában az átlag meghaladja az 52 négyzetmétert. Ugyanakkor – tette hozzá – Romániában és Kolozsváron a lakások átlagos felülete alig 38 négyzetmétert tesz ki, ami messze elmarad például a magyarországi 75, illetve az európai éllovasnak számító luxemburgi 125 négyzetméteres átlagtól. „Hamarosan 30 emeletesnél magasabb felhőkarcolók épülnek Kolozsváron, vízszintes irányban pedig mindenekelőtt Szászfenes, Apahida, Kisbács, Nemeszsuk és Kajántó irányában terjeszkedik a város, ez az irány a továbbiakban is megmarad. Emellett pedig a Kerekdomb, a Lomb és az Ifjúsági negyed felé várható jelentős terjeszkedés” – vázolta a piaci igények hatását Dan Lupeanu. A szakember szerint a kolozsvári ingatlanpiacot alapvetően meghatározza az is, hogy a városban évente közel százezer egyetemista tanul, és alig 10–15 százalékuknak biztosítanak szállást az egyetemek bentlakásaiban. A többiek bérlakásokban laknak, ez pedig folyamatosan magas szinten tartja a bérleti díjakat. „Tapasztalataink szerint a lakbérek évente legtöbb 15 százalékot emelkedtek, más kérdés, hogy a piacnak erre a szeletére milyen hatással lesz majd a készülő lakástörvény” – mondta a szakember. Diana Calfa, a Casa Real Estate tröszt ügyvezető igazgatója szerint Kolozsváron évente 2000–2500 lakás készül, az igényt jelzi, hogy csak a szomszédos községben, Szászfenesen az utóbbi években közel 4000 lakás épült. Adatai szerint az elkövetkező 2–4 évben a Kolozsvárhoz legközelebb eső helységek, illetve területek iránt tovább fog nőni az érdeklődés, néhány kilométeres körzetben máris alakulnak az új lakónegyedek. „A 15–20 kilométerre eső területek bekebelezése egyelőre nem várható” – válaszolta a Krónika érdeklődésére Diana Calfa.
Kolozsváron az ipari-kereskedelmi célú építkezés is felfelé ível – derül ki a Grup de Lux felméréséből. Míg 2006-ban a városban 25 000 négyzetméternyi irodafelület volt, 2007-ben ez a szám 30 000-re nőtt, a kihasználtság pedig 80 százalékos. Az előrejelzés szerint 2008-ban a kolozsvári irodafelület 50 000 négyzetméterre, 2009-ben pedig 80 000-re nő, a pillanatnyi négyzetméterenkénti 1,5 eurós bér pedig legtöbb 10 százalékkal fog emelkedni 2008-ban. A kereskedelmi felület terén a jelenlegi több mint 250 000 négyzetméter 64 ezerrel fog bővülni, miközben a négyzetméterenkénti 2–6 eurós bérleti díjak várhatóan szinten maradnak. Az ipari felületek is bővülnek, a jelenlegi 200 ezer négyzetméter további 150 ezerrel egészül ki, a bővítés pedig elsősorban Kolozsvár Dés, illetve Nagyvárad felőli ki-, bejáratát érinti. Dan Lupeanu szerint azokban a városrészekben, ahol már vannak ipari beruházások, a telekárak 2008-ban várhatóan 10 százalékkal nőnek, viszont a még teljesen „szűz” területek ára akár 200 százalékkal is emelkedhet.
„Mindez azt jelzi, hogy a befektetéseknek és az építkezéseknek a piaca egyelőre biztosított Romániában” – összegezett a szakember. „Bár a romániai, ezen belül a kolozsvári ingatlanpiacra káosz jellemző, az ágazat igen vonzó, ami azzal is magyarázható, hogy a banki betéti kamatok alacsonyabb nyereséggel kecsegtetnek, mint az ingatlanpiaci befektetések. Utóbbiak ugyanis átlagosan 30–40 százalékos nyereséget biztosítanak” – magyarázta Diana Calfa.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?