
Fotó: Krónika
A szakember elhamarkodottnak és megalapozatlannak ítélte azokat a vélekedéseket, miszerint általában Romániában, ezen belül pedig Bukarest után a második legnagyobb kolozsvári ingatlanpiacon összeomlás várható. Mint mondta, a piac bizonyos részein legfeljebb az árak állandósulására lehet számítani, visszaesésre, főleg általános árzuhanásra semmiképp. Ellenkezőleg: a felmérés azt mutatja, hogy a lakások ára idén is a 2007-ben tapasztalt 10–15 százalékkal emelkedik majd. Dan Lupeanu érvelése szerint ugyanis Romániában az egy főre eső lakófelület alig haladja meg a 14 négyzetmétert, ehhez képest például az európai viszonylatban élen járó Dániában az átlag meghaladja az 52 négyzetmétert. Ugyanakkor – tette hozzá – Romániában és Kolozsváron a lakások átlagos felülete alig 38 négyzetmétert tesz ki, ami messze elmarad például a magyarországi 75, illetve az európai éllovasnak számító luxemburgi 125 négyzetméteres átlagtól. „Hamarosan 30 emeletesnél magasabb felhőkarcolók épülnek Kolozsváron, vízszintes irányban pedig mindenekelőtt Szászfenes, Apahida, Kisbács, Nemeszsuk és Kajántó irányában terjeszkedik a város, ez az irány a továbbiakban is megmarad. Emellett pedig a Kerekdomb, a Lomb és az Ifjúsági negyed felé várható jelentős terjeszkedés” – vázolta a piaci igények hatását Dan Lupeanu. A szakember szerint a kolozsvári ingatlanpiacot alapvetően meghatározza az is, hogy a városban évente közel százezer egyetemista tanul, és alig 10–15 százalékuknak biztosítanak szállást az egyetemek bentlakásaiban. A többiek bérlakásokban laknak, ez pedig folyamatosan magas szinten tartja a bérleti díjakat. „Tapasztalataink szerint a lakbérek évente legtöbb 15 százalékot emelkedtek, más kérdés, hogy a piacnak erre a szeletére milyen hatással lesz majd a készülő lakástörvény” – mondta a szakember. Diana Calfa, a Casa Real Estate tröszt ügyvezető igazgatója szerint Kolozsváron évente 2000–2500 lakás készül, az igényt jelzi, hogy csak a szomszédos községben, Szászfenesen az utóbbi években közel 4000 lakás épült. Adatai szerint az elkövetkező 2–4 évben a Kolozsvárhoz legközelebb eső helységek, illetve területek iránt tovább fog nőni az érdeklődés, néhány kilométeres körzetben máris alakulnak az új lakónegyedek. „A 15–20 kilométerre eső területek bekebelezése egyelőre nem várható” – válaszolta a Krónika érdeklődésére Diana Calfa.
Kolozsváron az ipari-kereskedelmi célú építkezés is felfelé ível – derül ki a Grup de Lux felméréséből. Míg 2006-ban a városban 25 000 négyzetméternyi irodafelület volt, 2007-ben ez a szám 30 000-re nőtt, a kihasználtság pedig 80 százalékos. Az előrejelzés szerint 2008-ban a kolozsvári irodafelület 50 000 négyzetméterre, 2009-ben pedig 80 000-re nő, a pillanatnyi négyzetméterenkénti 1,5 eurós bér pedig legtöbb 10 százalékkal fog emelkedni 2008-ban. A kereskedelmi felület terén a jelenlegi több mint 250 000 négyzetméter 64 ezerrel fog bővülni, miközben a négyzetméterenkénti 2–6 eurós bérleti díjak várhatóan szinten maradnak. Az ipari felületek is bővülnek, a jelenlegi 200 ezer négyzetméter további 150 ezerrel egészül ki, a bővítés pedig elsősorban Kolozsvár Dés, illetve Nagyvárad felőli ki-, bejáratát érinti. Dan Lupeanu szerint azokban a városrészekben, ahol már vannak ipari beruházások, a telekárak 2008-ban várhatóan 10 százalékkal nőnek, viszont a még teljesen „szűz” területek ára akár 200 százalékkal is emelkedhet.
„Mindez azt jelzi, hogy a befektetéseknek és az építkezéseknek a piaca egyelőre biztosított Romániában” – összegezett a szakember. „Bár a romániai, ezen belül a kolozsvári ingatlanpiacra káosz jellemző, az ágazat igen vonzó, ami azzal is magyarázható, hogy a banki betéti kamatok alacsonyabb nyereséggel kecsegtetnek, mint az ingatlanpiaci befektetések. Utóbbiak ugyanis átlagosan 30–40 százalékos nyereséget biztosítanak” – magyarázta Diana Calfa.
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.