Folytatná a kormány a Duna–Bukarest-csatorna építését, a projekthez azonban csak 16 év múlva kezdhetnének neki a rendkívül magas költségek miatt – nyilatkozta Marcel Boloş, a közlekedésügyi tárca által irányított Közlekedési Ágazati Operatív Program (POST) irányítója.
2014. október 14., 15:452014. október 14., 15:45
Boloş hétfőn a kormány hosszú távú infrastruktúrafejlesztési tervének (master plan) közvitáján vett részt a szaktárca székhelyén, ahol rámutatott: a Duna-csatorna megépítésének költségeit 1,5 milliárd euróra becsülik, így 2030 előtt legfeljebb kisebb munkálatokat tudnak majd végrehajtani.
Boloş kifejtette: az Európai Bizottsággal a témában folytatott megbeszéléseken is a kivitelezési és karbantartási költségekkel kapcsolatos fenntartások merültek fel többször is. A hosszú távú infrastruktúrafejlesztési terv egyébként a 2030-ig megvalósítandó közúti, vasúti, légi és hajózási beruházásokat tartalmazza, amelyekre a kormány a 2014-2020-as uniós költségvetési időszakban hívna le forrásokat.
A Duna–Bukarest-csatorna építéséhez 1968-ban láttak hozzá, a munkálatokat pedig 1989 után állították le. Cornel Marţincu, a legnagyobb hazai infrastrukturális tanácsadó cég, az IPTANA menedzsere rámutatott: nagyon régóta foglalkoztatja őket a projekt folytatása, az elmúlt években pedig több hatósággal is tárgyaltak az ügyben.
„Amikor a Duna-csatornáról beszélünk, tulajdonképpen a Dâmboviţa és az Argeş folyó teljes átalakítására, hajózhatóvá tételére, energetikai szempontból történő kiaknázásra, illetve szabályozására gondolunk” – magyarázta a szakértő.
Hozzátette: a csatorna kivitelezésére eddig fordított költségek már elérik az egymilliárd dollárt. Marţincu úgy vélekedett: egy ilyen nagyszabású projekttel „Romániában nem szabad viccelni”, hiszen a becsült 1,5 milliárd eurós költség felér a hazai autópályákra hét év alatt szánt összeggel.
A közvitán egyébként az is kiderült, hogy a hazai hajózási ágazatnak 2014 és 2030 között legalább 2,27 milliárd eurós finanszírozásra lenne szüksége, az összegnek azonban egyelőre csak fele áll a kormány rendelkezésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!