Folytatná a kormány a Duna–Bukarest-csatorna építését, a projekthez azonban csak 16 év múlva kezdhetnének neki a rendkívül magas költségek miatt – nyilatkozta Marcel Boloş, a közlekedésügyi tárca által irányított Közlekedési Ágazati Operatív Program (POST) irányítója.
2014. október 14., 15:452014. október 14., 15:45
Boloş hétfőn a kormány hosszú távú infrastruktúrafejlesztési tervének (master plan) közvitáján vett részt a szaktárca székhelyén, ahol rámutatott: a Duna-csatorna megépítésének költségeit 1,5 milliárd euróra becsülik, így 2030 előtt legfeljebb kisebb munkálatokat tudnak majd végrehajtani.
Boloş kifejtette: az Európai Bizottsággal a témában folytatott megbeszéléseken is a kivitelezési és karbantartási költségekkel kapcsolatos fenntartások merültek fel többször is. A hosszú távú infrastruktúrafejlesztési terv egyébként a 2030-ig megvalósítandó közúti, vasúti, légi és hajózási beruházásokat tartalmazza, amelyekre a kormány a 2014-2020-as uniós költségvetési időszakban hívna le forrásokat.
A Duna–Bukarest-csatorna építéséhez 1968-ban láttak hozzá, a munkálatokat pedig 1989 után állították le. Cornel Marţincu, a legnagyobb hazai infrastrukturális tanácsadó cég, az IPTANA menedzsere rámutatott: nagyon régóta foglalkoztatja őket a projekt folytatása, az elmúlt években pedig több hatósággal is tárgyaltak az ügyben.
„Amikor a Duna-csatornáról beszélünk, tulajdonképpen a Dâmboviţa és az Argeş folyó teljes átalakítására, hajózhatóvá tételére, energetikai szempontból történő kiaknázásra, illetve szabályozására gondolunk” – magyarázta a szakértő.
Hozzátette: a csatorna kivitelezésére eddig fordított költségek már elérik az egymilliárd dollárt. Marţincu úgy vélekedett: egy ilyen nagyszabású projekttel „Romániában nem szabad viccelni”, hiszen a becsült 1,5 milliárd eurós költség felér a hazai autópályákra hét év alatt szánt összeggel.
A közvitán egyébként az is kiderült, hogy a hazai hajózási ágazatnak 2014 és 2030 között legalább 2,27 milliárd eurós finanszírozásra lenne szüksége, az összegnek azonban egyelőre csak fele áll a kormány rendelkezésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!