
Folytatná a kormány a Duna–Bukarest-csatorna építését, a projekthez azonban csak 16 év múlva kezdhetnének neki a rendkívül magas költségek miatt – nyilatkozta Marcel Boloş, a közlekedésügyi tárca által irányított Közlekedési Ágazati Operatív Program (POST) irányítója.
2014. október 14., 15:452014. október 14., 15:45
Boloş hétfőn a kormány hosszú távú infrastruktúrafejlesztési tervének (master plan) közvitáján vett részt a szaktárca székhelyén, ahol rámutatott: a Duna-csatorna megépítésének költségeit 1,5 milliárd euróra becsülik, így 2030 előtt legfeljebb kisebb munkálatokat tudnak majd végrehajtani.
Boloş kifejtette: az Európai Bizottsággal a témában folytatott megbeszéléseken is a kivitelezési és karbantartási költségekkel kapcsolatos fenntartások merültek fel többször is. A hosszú távú infrastruktúrafejlesztési terv egyébként a 2030-ig megvalósítandó közúti, vasúti, légi és hajózási beruházásokat tartalmazza, amelyekre a kormány a 2014-2020-as uniós költségvetési időszakban hívna le forrásokat.
A Duna–Bukarest-csatorna építéséhez 1968-ban láttak hozzá, a munkálatokat pedig 1989 után állították le. Cornel Marţincu, a legnagyobb hazai infrastrukturális tanácsadó cég, az IPTANA menedzsere rámutatott: nagyon régóta foglalkoztatja őket a projekt folytatása, az elmúlt években pedig több hatósággal is tárgyaltak az ügyben.
„Amikor a Duna-csatornáról beszélünk, tulajdonképpen a Dâmboviţa és az Argeş folyó teljes átalakítására, hajózhatóvá tételére, energetikai szempontból történő kiaknázásra, illetve szabályozására gondolunk” – magyarázta a szakértő.
Hozzátette: a csatorna kivitelezésére eddig fordított költségek már elérik az egymilliárd dollárt. Marţincu úgy vélekedett: egy ilyen nagyszabású projekttel „Romániában nem szabad viccelni”, hiszen a becsült 1,5 milliárd eurós költség felér a hazai autópályákra hét év alatt szánt összeggel.
A közvitán egyébként az is kiderült, hogy a hazai hajózási ágazatnak 2014 és 2030 között legalább 2,27 milliárd eurós finanszírozásra lenne szüksége, az összegnek azonban egyelőre csak fele áll a kormány rendelkezésére.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
szóljon hozzá!