2010. április 16., 15:382010. április 16., 15:38
Mint elmondta, az új megállapodásnak figyelembe kell vennie a Fidesz gazdaságélénkítő céljait. „Tartanunk kell magunkat az alapvető szabályokhoz és körülményekhez, de természetesen ésszerűen kell tárgyalnunk, és figyelmet kell fordítanunk a növekedés beindítására, a lehetséges gazdaságösztönzésre, amelyre végső soron szükségünk van, és egyidejűleg megfelelő figyelmet kell fordítanunk a reformokra” – idézte a hírügynökség Martonyi Jánost.
„Úgy gondoljuk, hogy amilyen gyorsan csak lehet, le kell ülnünk tárgyalni (az IMF-fel és az EU-val). Beszélnünk kell a jelenlegi megállapodásról és a megállapodással kapcsolatos pontos helyzetről. Mivel a jelenlegi egyezmény októberben lejár, tárgyalnunk kell a lehetséges kiterjesztésről, esetleg módosított feltételek szerint, vagy egy új megállapodás létrehozásáról. Teljesen nyitottak vagyunk” – hangsúlyozta Martonyi János. Az új kormány energiapolitikájáról szólva kijelentette, hogy Magyarországnak szüksége van mind az EU által támogatott Nabucco gázvezetékre, amely nem orosz gázt szállítana Európába, mind pedig a Déli Áramlatra, amely új útvonalon, Ukrajnát megkerülve, orosz gázzal látná el Európát.
Martonyi reményét fejezte ki, hogy a MOL Nyrt. és az orosz Surgut (Szurgutnyeftyegaz) képes lesz rendezni a nézeteltérést a Surgut által tavaly vásárolt 21 százalékos MOL-részvénypakett körül, ami kiváltotta mind a MOL, mind a szocialista kormány ellenérzését. Kijelentette azt is, hogy az új kormány meg fogja akadályozni az olyan vállalatok, mint a Mol átvételét bármely külföldi, nemcsak orosz vállalatok által. „Van néhány olyan nagyvállalat, úgymond magyarországi központú, regionális multinacionális vállalat..., amelynél meg kell őrizni a magyar vezetést és az irányításra gyakorolt magyar befolyást” – idézte Martonyi Jánost a Reuters.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.