
Fotó: Rompres
2008. január 30., 00:002008. január 30., 00:00
Jérome Kervielt ugyanakkor feltételesen szabadon engedték a rendőrségi őrizetből. A bróker védőügyvédje szerint korábban az ügyészség csalás és hamisítás ügyében kért vádemelést, e két pontban azonban a vizsgálóbírók nem emeltek vádat.
A 31 éves Jérome Kerviel, aki nyolc éve dolgozik Franciaország második legnagyobb bankjaként számontartott intézetnél, fiktív kliensszámlákat kreálva egymásra épülő hosszú pozíciókat vett fel, vagyis azonnali vételi és határidős eladási ügyletek láncolatát kötötte arra játszva, hogy januárban a piacok emelkedni fognak – ám a nemzetközi tőzsdemutatók e hónap második felében meredeken zuhantak. Az ügyészség szerint a bróker szombat óta tartó kihallgatásán beismerte, hogy két éven át teljesen egyedül „kalandor és spekulatív módon” csalárd pozíciókat épített fel, és ezeket elrejtette, ami iránt a bank „bizonyos toleranciát” tanúsított. Ugyanis miután a bank biztonsági rendszere többször riasztotta a megfelelő szinteket, Kervielt felettesei rendszeresen felelősségre vonták azért, mert túllépte az engedélyezett összegeket, de a brókernek minden esetben sikerült hamis dokumentumokkal igazolnia azt, hogy tevékenysége semmilyen kockázattal nem jár a bank számára. Kerviel ugyanis két portfóliót épített ki, azt a látszatot keltve, hogy a második portfólió kiegyenlíti az első kockázatait, azonban a második portfólió tartalma nem volt valóságos.
A főügyész szerint egyelőre semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy más alkusz is hasonlóan cselekedett volna, ahogy azt a védelem állítja. Kerviel beismerte, hogy felettesei által nem engedélyezett tranzakciókat hajtott végre 2005 vége óta, de azt állítja, kisebb tételekben más alkuszok hozzá hasonlóan cselekedtek. A csalásból Kervielnek semmilyen személyes és közvetlen haszna nem származott, és nem is a Société Générale tönkretételére játszott – fogalmazott az ügyész. Az ambiciózus fiatalember azt remélte, hogy kivételes brókernek fog tűnni, és a bank magas bevételének köszönhetően akár 300 ezer eurós prémiumot is kaphat 2007-re. A francia pénzügyi piacokat felügyelő hatóság (AMF) hétfőn közölte: Robert A. Day, a Société Générale egyik amerikai igazgatótanácsi tagja 85,7 millió euró értékben adott el a bank részvényeiből január 9-én, két héttel azelőtt, hogy a bank közel ötmilliárd eurós veszteségét nyilvánosságra hozta. A bank száz részvényese ezért ismeretlen tettes ellen bennfentes kereskedés és árfolyam-manipulálás gyanúja miatt feljelentést tett a párizsi ügyészségen. Az AMF szerint az igazgatótanácsi taghoz köthető két alapítvány január 10-én pedig 8,63 millió és 959 ezer euró értékben adta el a Société Générale részvényeit, amelyek január 9-én és 10-én záráskor összesen több mint 22 százalékot veszítettek értékükből.
A bank körül kirobbant botrány tovább gyengíti a Société Générale pozícióit: tegnap a Lehman Brothers amerikai befektetési bank 130 euróról 95 euróra csökkentette a SocGen részvényének a célárát. A Lehnam egyidejűleg közölte: nem lát okot arra, hogy vételre ajánlja a SocGen részvényeket.
Az egyik vezető francia szakszervezet szerint félő, hogy a brókercsalástól pénzügyileg még inkább megingott SocGent most mások be akarják majd kebelezni, ami többek között nagy elbocsátásokhoz vezethet. Ezrek sorsa válik bizonytalanná a jelenleg világméretekben 120 ezres állományból. S ami még ront a helyzeten: a francia bankszektor egészében egyre gyengébb a pénzpiaci válság miatt, így az állásukat vesztők a szektorban nemigen tudnak majd elhelyezkedni. A saját banki részvényekkel rendelkező SocGen-dolgozók helyzete máskülönben is romlott, hiszen a részvény árfolyama nagyot esett. A bank eddigi veszteségeit az ügy kapcsán 4,9 milliárd euróra becsülik. A részvényárveszteségek miatt a bank kapitalizációja már csak 34 milliárd euró. A bank a múlt héten bejelentett ezen felül egy további 2 milliárd eurós veszteségleírást, ezt még a nem elsőrendű jelzálog-hitelezési válság kapcsán. Egyes elemzők szerint azonban még vagy 6,6 milliárd euró értékben lesz szükség leírásokra a banknál, az viszont egyelőre 4,3 milliárd eurót említ.
Hírösszefoglaló
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.