Fotó: Ilusztráció
2012. július 06., 09:542012. július 06., 09:54
A legnagyobb átlagfizetést a földgáz- és kőolaj-kitermelő vállalatok alkalmazottai vihették haza, itt az átlagbér elérte a 4325 lejt. Az ellenkező póluson a vendéglátó-ipari egységek – szállodák és vendéglők – dolgozói állnak, itt az átlagkereset alig 845 lej.
A statisztikai hivatal ugyanakkor arról is beszámolt, hogy az az idei év első negyedében nominális szinten a háztartások átlagosan 2480 lejből gazdálkodhattak, egy főre pedig 862 lej jutott. Azonban a befolyó összegek 90,5 százaléka a kiadási oldalon is szerepel, ugyanis a háztartások havonta átlagban 2245 lejt költöttek el, így igen minimális a megtakarítás. Egyébként a családok bevételének egy része nem anyagi természetű, a háztartások pénzbeni jövedelme ugyanis csak 1976 lej volt, ami fejenként 687 lejt jelent. A fennmaradó összegek a természetbeni juttatásokból jönnek ki. Akárcsak korábban, a városon élők lényegesen többet keresnek, mint a vidékiek, bevételeik az idei első negyedévben 24,2 százalékkal voltak magasabbak. Városon egyébként a háztartások bevételeinek 62,6 százaléka fizetésből származott, 23 százalék szociális juttatásból, míg mindössze 9,1 százalékot tettek ki a természetbeni juttatások. Ehhez képest a vidéki háztartások jövedelmének 41,7 százaléka a mezőgazdasági termelésből származott – igaz, nem anyagi juttatásként, hanem az összegből 36,8 százalékpontot a saját fogyasztásra megtermelt zöldségek, gyümölcsök, saját háztartásban nevelt állatokból származó élelmiszerek tették ki, s mindössze 4,9 százalék volt pénzbeni jövedelem. Vidéken a fizetés 26,8 százalékban járult hozzá a családok költségvetéséhez, 24 százalékot pedig a különféle szociális juttatások tették ki.
A háztartások kiadásainak a zöme a statisztikai adatok értelmében a fogyasztásra – élelmiszerek, nem élelmiszer jellegű termékek vásárlására, szolgáltatások kifizetésére, helyi adókra, illetékekre, társadalombiztosítási hozzájárulásokra – megy el. A beruházásokra, egyebek mellett lakásvásárlásra vagy ingatlanépítésre, telekvásárlásra, illetve a terület megműveléséhez szükséges eszközök beszerzésére, részvényvásárlásra az ország valamennyi háztartásának átlagát véve is alig 0,3 százalék jut.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Látogatottsági adatok