Székelyföldről is érkeztek szakszervezeti tagok a bukaresti tüntetésre
Fotó: Facebook/Fsli Romania
A kormány székhelye előtt tüntetnek szerdán a tanügyi szakszervezek.
2023. február 01., 14:072023. február 01., 14:07
A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI), a Spiru Haret Tanügyi Szakszervezeti Szövetség és az Alma Mater Országos Szakszervezeti Szövetség a tiltakozó megmozdulással azokra a problémákra akarja ráirányítani a figyelmet, amelyek a nem motiváló fizetésekből fakadnak. Ez elsősorban a tanügyi kisegítő személyzetet érinti, de a pedagógusok is hasonló problémákkal küzdenek.
Az Agerpres által idézett közleményükben a szakszervezetek rámutatnak arra is, hogy jelenleg a tanügyi kisegítő személyzet az egyetlen közalkalmazotti kategória, amely 2023-ban sem érte el a 2017/153-as kerettörvényben 2022-re megszabott alapfizetésszintet.
az infláció – amely 2022 decemberében 16,4 százalékos volt –, az alapélelmiszerek és a közművek drágulása pedig elmélyítette körükben az elszegényedést.
Tiszteletet, több pénzt követelnek
Fotó: Facebook/Fsli Romania
Felhívják a figyelmet, hogy az alacsony fizetések miatt a tanügyben nagy hiány van szakképzett pedagógusokból, mivel a fiatalok közül nagyon kevesek választják ezt a pályát, az idősebb generációk pedig igyekeznek minél előbb nyugdíjba vonulni.
Azt is felróják, hogy a tanügyi személyzet – sem a kisegítő, sem a didaktikai – nem részesül a munkakörülmények miatt járó bérpótlékokban; a túlórákat pedig, amiket a személyzethiány miatt kénytelenek végezni, nem fizetik ki nekik.
A tanügyi szakszervezetek felszólítják a kormányt, hogy minél előbb emelje a kisegítő személyzet alapbérét 2017/153-as kerettörvényben 2022-re előírt szintre, illetve biztosítsa a teljes tanügyi személyzet számára a munkakörülmények által indokolt bérpótlékokat. Véleményük szerint ugyanakkor törvénymódosításra van szükség, hogy a pedagógusok elfoglalják a méltó helyüket a közalkalmazottak bérezési hierarchiájában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Brüsszel beindította a rakétákat: az Európai Bizottság pénteken bemutatta monumentális elektrifikációs cselekvési tervét, amely a világ első, árammal hajtott kontinensévé tenné Európát. A tét hatalmas: évi 260 milliárd eurós megtakarítás.
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!