2012. január 10., 16:042012. január 10., 16:04
A legnagyobb európai hitelminősítő az euróövezet idei kilátásairól rendezett nagyszabású konferenciát Londonban több száz pénzügyi-gazdasági elemző részvételével.
A rendezvényen David Riley, a Fitch globális szuverén adósbesorolásokért felelős vezérigazgatója kijelentette: a cégnek továbbra sem alapeseti forgatókönyve az euróövezet szétesése.
A valutaunióra váró idei kihívásokkal kapcsolatban Riley ugyanakkor elmondta, hogy az euróövezeti kormányok hiteligénye a Fitch becslése szerint 2012-ben összesen mintegy kétezer milliárd euró (625 ezer milliárd forint) lesz, és ennek a hitelfelvételi igénynek több mint a fele olyan valutauniós államokra jut, amelyek adósbesorolásait leminősítési kockázat terheli.
Riley ezzel arra utalt, hogy a Fitch Ratings a múlt hónapban negatív előjelű megfigyelés alá vette az összes olyan, befektetési ajánlású osztályzattal ellátott euróövezeti szuverén adóst, amelyek besorolására addig leminősítés távlati lehetőségére utaló negatív kilátás volt érvényben. A lépés Belgiumot, Spanyolországot, Szlovéniát, Olaszországot, Írországot és Ciprust érintette.
Riley a keddi londoni Fitch-szemináriumon kiemelte, hogy ebből a csoportból egyedül Olaszország 440 milliárd eurós szuverén kötvénykibocsátást tervez az idén.
A Fitch által ezekre az országra bejelentett negatív kihatású megfigyelés a cég módszertana szerint azt jelenti, hogy az adott osztályzatok „aktív felülvizsgálat” alatt állnak, és megnövekedett annak az esélye, hogy az érintett országokat a Fitch Ratings rövid időn belül leminősíti.
A decemberi lépéshez fűzött indoklás szerint a hitelminősítő a néhány nappal korábbi EU-válságcsúcs nyomán arra a következtetésre jutott, hogy az euróövezeti adósságválság átfogó megoldása „technikailag és politikailag elérhetetlen”.
David Riley vezérigazgató a cég e véleményét a keddi londoni Fitch-szakszemináriumon megerősítette.
A hitelminősítő a konferenciára meghívott több száz gazdasági-pénzügyi szakértőt szavazásra kérte arról, hogy szerintük az idén az euróövezeti válság súlyosbodik-e, folytatódik-e úgy, ahogy eddig, illetve enyhül vagy megoldódik. A négy válaszlehetőség közül 35 százaléknyian arra szavaztak, hogy a valutauniós adósságválság 2012-ben súlyosbodik, 54 százalék szerint folytatódik, ahogy eddig, 8 százalék számított a válság enyhülésére, és mindössze 3 százalék valószínűsítette, hogy az idén sikerül megoldást lelni az euróválságra.
Más nagy londoni elemzőházak gyakorlatilag biztosra veszik az euróövezet valamilyen formájú szétesését.
Az egyik legtekintélyesebb citybeli gazdasági elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) 2012-re szóló, Londonban minap ismertetett globális előrejelzésében közölte, hogy jelenleg 60 százalékos esélyt lát „legalább egy, de valószínűleg inkább több” tagország távozására az euróövezetből az idei év végéig. A cég londoni elemzői közölték azt is, hogy az eddigi 80 százalék helyett most már 99 százalékos eséllyel jósolják az euróövezet teljes szétesését egy évtizeden belül.
Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja - januárra szóló havi világgazdasági előrejelzésében 40 százalékosra becsülte az euróövezet két éven belüli szétesésének kockázatát. Az EIU szerint egy ilyen fejlemény Európában gazdasági depressziót, és a világgazdaság egészében is súlyos recessziót okozna.
Egy másik nagy citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőcég, a Capital Economics előrejelzése szerint 2012 valószínűleg döntő év lesz a valutaunió számára, és ha az európai döntéshozók nem állnak elő a régóta ígért átütő erejű megoldási javaslatokkal, akkor az euróövezet „megszűnik létezni jelenlegi formájában”.
A ház londoni elemzői közölték: „legalábbis jelenleg” ez utóbbi fejleményt valószínűbbnek tartják, mint az euróválság megoldását, és azzal számolnak, hogy 2012-ben megkezdődik az euróövezet „korlátozott formájú” felbomlása. A Capital Economics e forgatókönyve alapján az idén Görögország távozik, és 2013-ban „további kis tagállamok követik”.
A Fitch Ratings keddi londoni rendezvényén a részvevőket megszavaztatták arról is, hogy véleményük szerint Olaszország - az európeriféria messze legnagyobb gazdasága - 2012-ben pénzügyi mentőcsomagra szorul-e. A válaszadók 15 százaléka jósolta azt, hogy igen, 44 százalék voksolt arra a válaszlehetőségre, hogy Olaszország mentőcsomagra szorulna ugyan, de ez túl drága lenne, ezért végül szükségessé válik az olasz államadósság átstrukturálása, 41 százalék szerint ugyanakkor Olaszországnak nem lesz szüksége külső pénzügyi segítségre.
Ez utóbbi véleményt osztotta a keddi Fitch-konferenciát vezető szakértői testület egyik tagja, Christopher Iggo, az AXA kötvényalapjának befektetési igazgatója, aki azzal érvelt, hogy Olaszország államháztartásának kamatfizetés előtt számolt elsődleges egyenlege többletben lesz, magas a hazai megtakarítási ráta, és az olasz szuverén adósságállomány jelentős részét hazai intézményi befektetők tartják.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.