Hiába a folyamatos politikusi ígéretek, kudarcba fulladt a Brassó–Comarnic autópálya megépítése. Miközben az információ csütörtök reggel még csak sajtóértesülés volt, a késő délutáni órákban az Országos Útügyi és Autópálya-társaság (CNADNR) hivatalosan is megerősítette, hogy a román állam harmadjára is lemond a koncessziós sztrádaépítésről.
2015. június 18., 19:232015. június 18., 19:23
Az 53 kilométeresre tervezett sztráda kivitelezési munkálatairól 2013 decemberében írtak alá szerződést az állam képviselői a Vinci–Aktor–Strabag-konzorciummal, ezt a kormány 2014. elején jóvá is hagyta. A közlekedési minisztérium 2015 februárjában hozta nyilvánosságra a megállapodás részleteit, kiderült, az állam 26 évre adta koncesszióba a cégcsoportnak a területeket, a sztráda megépítésért pedig kilométerenként 160 millió eurót ígértek a kivitelezőknek.
A master planban egyébként 1 milliárd euró körüli összegre becsülik az építési költségeket, a szükséges forrásként pedig a büdzsét és európai uniós forrásokat jelölnek meg. A Hotnews hírportál megkeresésére viszont kormányzati források még áprilisban úgy nyilatkoztak, hogy a korábban szerződésbe foglalt koncesszió kompromittálná a közlekedési stratégiát. Ugyanakkor – mutat rá a portál újságírója – a koncessziós verzióban 1,8 milliárd euró körüli összegbe kerülne az autópálya megépítése, miközben a master plan olcsóbb munkával számol.
Mint beszámoltunk, 2013 februárjában, a koncessziós ajánlatok borítékbontása előtt Victor Ponta miniszterelnök egy televíziós interjúban leszögezte, amennyiben a Brassó–Comarnic-sztráda 2016-ig nem épül meg, többé nem indul parlamenti választásokon.
Nem sokkal a borítékbontás után Dan Șova akkori közlekedésügyi miniszter – aki jelenleg bírói felügyelet alatt áll korrupció gyanúja miatt – arról beszélt, mindent megtesz annak érdekében, hogy a projekt sikerrel záruljon. „Sátorral kiköltözöm a comarnici autópályára, s akkor is befejezem” – szögezte le a volt tárcavezető.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!