2012. szeptember 04., 07:502012. szeptember 04., 07:50
A német szociáldemokrata politikus szerint az ötödik éve recesszióban lévő görög gazdaság beindításához úgynevezett különleges gazdasági övezetek kijelölésére van szükség. Erre készül a görög kormány is. Az EP elnökének javaslata abban különbözik a görög tervtől, hogy a zónákra a görög kormány az Európai Bizottság (EB) szakembereivel közösen felügyelne, és együtt választanának ki beruházásokat, amelyekhez aztán uniós forrásból szereznének támogatást.
Martin Schulz szerint az együttműködés intézményi formája egy fejlesztési ügynökség lehetne. Brüsszel az ügynökségen keresztül ugyan ellenőrizné a görög kormányt, de a megoldás a kölcsönös bizalom kialakításához is lehetőséget teremthet. Az athéni vezetésnek el kellene fogadni, hogy a bizottság munkatársai a helyszínen, Görögországban végeznek operatív munkát. A brüsszeli szakemberek azonban „nem ellenséges megszállók, hanem a reformok segítői lennének” – hangsúlyozta az EP elnöke.
Amint arról korábban beszámoltunk, Kosztasz Hadcidakisz görög gazdasági miniszter augusztus végén közölte, hogy a kormány különleges gazdasági övezetek kialakítására készül. Ezekben a zónákban könnyítenek majd az állami adminisztráción, és adókedvezményeket adnak a betelepülő cégeknek. Ugyanakkor a munkaköltség nem változna az övezeteken kívüli területekhez képest, mert a minimálbért már így is jelentősen csökkentették a válság miatt.
A német kereskedelmi és iparkamarák szövetségének (DIHK) legutóbbi elemzése szerint a versenyképesség egyik fokmérőjének számító egységnyi munkaköltség 15 százalékkal csökkent Görögországban 2010 óta. A versenyképesség javulását jelzi az is, hogy a görög export már elérte a válság előtti utolsó év, 2007 szintjét, holott a hazai össztermék (GDP) időközben 27 százalékkal csökkent. A görög GDP több mint öt éve folyamatosan csökken, de a visszaesés üteme már mérséklődik. Az idei második negyedévben a GDP 6,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbihoz képest, holott az elemzők 7 százalékos csökkenésre számítottak.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.