Óriási válságot okozna a bankrendszerben, több pénzintézet pedig csődbe menne, ha a bankokat a deviza alapú jelzáloghitelek nemzeti valutára való átváltására köteleznék – reagált Nicolae Cinteză, a Román Nemzeti Bank (BNR) felügyeleti igazgatóságának vezetője az RMDSZ által is kezdeményezett, a nehéz helyzetben lévő hitelesek segítését célzó törvénytervezetre.
2014. február 19., 16:382014. február 19., 16:38
A nemrég Cseke Attila parlamenti képviselő által ismertetett tervezet alapján úgy módosítanák a magánszemélyekkel megkötött hitelszerződésekre vonatkozó kormányrendeletet, hogy a bankok kötelesek lennének bizonyos feltételek mellett nemzeti valutára váltani a hiteleket, éspedig a hitelszerződés megkötésének hónapjában érvényben lévő valutaárfolyam alapján, nem pedig az átváltás napján érvényben lévő árfolyam szerint.
A kezdeményezést kedden tárgyalta a szenátus költségvetésért felelős bizottsága, amelynek ülésén Cinteză a központi jegybank álláspontját ismertette a tervezetről. „Több elemzést is készítettem, amelyekből azt a következtetést vontam le, hogy az intézkedés általános krízist okozna a rendszerben: a bankok egy része már másnap csődöt jelentene” – fogalmazott az igazgató.
Hozzátette: eddig egyetlen EU-s tagállamban, Horvátországban fordult eddig elő, hogy egy pénzintézetet a nemzeti valutára való átváltásra kötelezték a szerződés megkötésekor érvényben lévő árfolyam alapján, „a bank pedig azóta kivonult az országból.”
A szenátus különbizottsága ugyanakkor rámutatott: noha több országban is működik a magáncsőd intézménye, ezt Romániában nem lehet bevezetni. A bizottság így elutasította az RMDSZ által is kezdeményezett tervezetet, hozzátéve, hogy a továbbiakban a BNR és a bankok országos szövetségének illetékeseivel keresnek megoldást a bajbajutott hitelesek megsegítésére.
Mint ismeretes, az RMDSZ a kormány azon javaslata nyomán nyújtotta be a parlamentbe a tervezetet, miszerint a fogyasztás felpörgetése érdekében két évig megfeleztetnék a kisjövedelműek havi banki törlesztőrészletét.
A javaslatról nemrég Victor Ponta miniszterelnök számolt be: elmondása szerint a kedvezménnyel csak azok az adósok élhetnének, akik az 1610 lejes átlagbérnél kevesebbet keresnek, s akiknek nincs három hónapnál nagyobb elmaradásuk a törlesztésben. Számukra a futamidő kétéves meghosszabbításából adódó kamatkülönbözetet adókedvezménnyel fedezné az állam. A kabinet számításai szerint az intézkedés 900 ezer embert érinthet.
Az elképzelést azonban többen is bírálták: Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója például a Krónikának nemrég úgy nyilatkozott, hogy az intézkedés nem segítene az adósokon, s a fogyasztást sem serkentené a várt mértékben. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es polgármestere kommunikációs lufinak nevezte az elképzelést, amely szerinte populista és gazdaságellenes.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!