Óriási válságot okozna a bankrendszerben, több pénzintézet pedig csődbe menne, ha a bankokat a deviza alapú jelzáloghitelek nemzeti valutára való átváltására köteleznék – reagált Nicolae Cinteză, a Román Nemzeti Bank (BNR) felügyeleti igazgatóságának vezetője az RMDSZ által is kezdeményezett, a nehéz helyzetben lévő hitelesek segítését célzó törvénytervezetre.
2014. február 19., 16:382014. február 19., 16:38
A nemrég Cseke Attila parlamenti képviselő által ismertetett tervezet alapján úgy módosítanák a magánszemélyekkel megkötött hitelszerződésekre vonatkozó kormányrendeletet, hogy a bankok kötelesek lennének bizonyos feltételek mellett nemzeti valutára váltani a hiteleket, éspedig a hitelszerződés megkötésének hónapjában érvényben lévő valutaárfolyam alapján, nem pedig az átváltás napján érvényben lévő árfolyam szerint.
A kezdeményezést kedden tárgyalta a szenátus költségvetésért felelős bizottsága, amelynek ülésén Cinteză a központi jegybank álláspontját ismertette a tervezetről. „Több elemzést is készítettem, amelyekből azt a következtetést vontam le, hogy az intézkedés általános krízist okozna a rendszerben: a bankok egy része már másnap csődöt jelentene” – fogalmazott az igazgató.
Hozzátette: eddig egyetlen EU-s tagállamban, Horvátországban fordult eddig elő, hogy egy pénzintézetet a nemzeti valutára való átváltásra kötelezték a szerződés megkötésekor érvényben lévő árfolyam alapján, „a bank pedig azóta kivonult az országból.”
A szenátus különbizottsága ugyanakkor rámutatott: noha több országban is működik a magáncsőd intézménye, ezt Romániában nem lehet bevezetni. A bizottság így elutasította az RMDSZ által is kezdeményezett tervezetet, hozzátéve, hogy a továbbiakban a BNR és a bankok országos szövetségének illetékeseivel keresnek megoldást a bajbajutott hitelesek megsegítésére.
Mint ismeretes, az RMDSZ a kormány azon javaslata nyomán nyújtotta be a parlamentbe a tervezetet, miszerint a fogyasztás felpörgetése érdekében két évig megfeleztetnék a kisjövedelműek havi banki törlesztőrészletét.
A javaslatról nemrég Victor Ponta miniszterelnök számolt be: elmondása szerint a kedvezménnyel csak azok az adósok élhetnének, akik az 1610 lejes átlagbérnél kevesebbet keresnek, s akiknek nincs három hónapnál nagyobb elmaradásuk a törlesztésben. Számukra a futamidő kétéves meghosszabbításából adódó kamatkülönbözetet adókedvezménnyel fedezné az állam. A kabinet számításai szerint az intézkedés 900 ezer embert érinthet.
Az elképzelést azonban többen is bírálták: Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója például a Krónikának nemrég úgy nyilatkozott, hogy az intézkedés nem segítene az adósokon, s a fogyasztást sem serkentené a várt mértékben. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es polgármestere kommunikációs lufinak nevezte az elképzelést, amely szerinte populista és gazdaságellenes.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!