
Népszerű a diákmunka, ám a cégeket elriasztja a bürokrácia, és nem minden esetben veszik igénybe a havi 250 lejes állami támogatást, inkább zsebből kifizetik a vakációban munkát vállaló fiatalokat.
2016. július 27., 13:452016. július 27., 13:45
Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség igazgatója elmondta, eddig 85 fiatalt alkalmaztak Háromszéken, közülük egy egyetemista, a többiek középiskolások, hét cég ajánlott nekik munkát a termelésben, a kereskedelemben és a szolgáltatások terén.
Mint ismeretes, a vakáció alatt a cégek állami támogatást kapnak, hogy diákokat foglalkoztassanak. A 16 és 18 év közti fiatalokat legtöbb hatvan napra lehet alkalmazni, de legkésőbb az iskolakezdésig dolgozhatnak. A kiskorúak szülői beleegyezéssel vállalhatnak nyári munkát, legtöbb napi hat órára köthetnek szerződést a munkaadóval, a felnőttkorúak, tehát akik már betöltötték a 18 évet, nyolcórás munkaidőt is vállalhatnak.
A diákokat foglalkoztató cégeknek meg kell adniuk a minimálbért, természetesen nagyobb fizetést is ajánlhatnak a fiataloknak, az állam a munkaerő-elhelyező ügynökségen keresztül mindenképpen havi 250 lejt pótol a bérbe. Kelemen Tibor elmondta, ha igénybe veszik az állami támogatást, akkor több igazolást is be kell szerezni, például az iskolák titkárságáról, így gyakran a munkaadók lemondanak a szubvencióról, és egyszerűen meghatározott időre felveszik a diákokat.
Az ifjúsági szervezetek szerint ugyanakkor a diákmunka ennél népszerűbb is lehetne, ám a fiatalok általában két-három hetet dolgoznának, hogy meglegyen a pénzük a nyaralásra, a fesztiválokra, hosszabb időre nem szívesen kötik le magukat, ám a cégeknek már nem éri meg ilyen rövid időre betanítani őket.
Mindenki jól jár
Az igazgató úgy tudja, a konfekciógyárak, a gépkocsialkatrész-gyárak is foglalkoztatnak a vakációban fiatalokat, sok esetben az alkalmazottak gyerekei közül toboroznak. Kelemen szerint ezzel mindenki jól jár, hiszen a vállalkozó pluszsegítséghez jut, el tudja küldeni az alkalmazottait szabadságra, a fiatalok pedig zsebpénzt és tapasztalatot szerezhetnek. A szakember szerint a diákmunka arra is jó, hogy a fiatalok megszokják a rendszeres munkát, kapcsolatokat építhetnek ki, amit az iskola elvégzése után a munkahelykeresésben hasznosíthatnak. Az is gyakori, hogy a diákok a vakációban ott vállalnak munkát, ahol a kötelező iskolai gyakorlatot végzik.
A kereskedelmi kamara is segít
A diákmunka iránt érdeklődő fiatalok Kovászna megyében például a kereskedelmi és iparkamaránál is leadhatják önéletrajzukat, a tagság körében próbálnak ideiglenes munkát találni nekik. Édler András kamaraelnök kedden a Krónika megkeresésére elmondta, elsősorban a kapcsolatépítés szempontjából lehet fontos az idénymunka, a diákok ugyanakkor betekintést nyerhetnek a különböző szakmákba, ami segíti őket a pályaválasztásban, de akár vállalkozhatnak is, amikor befejezik a tanulmányaikat. A munkaadók pedig potenciális munkatársat láthatnak a megbízható, jól teljesítő fiatalokban, és mivel egyre inkább munkaerőhiány van, hosszú távú szerződést is ajánlhatnak. Édler ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a fiatalok ne csak szalagmunkát végezzenek a vakációban, hanem olyan területeken is kipróbálják magukat, ahol kreativitásra, rugalmasságra van szükség.
Segély a frissen végzetteknek
Augusztus másodikáig jelentkezhetnek a frissen végzett fiatalok, hogy álláskeresőként nyilvántartásba vegyék őket a megyei munkaerő-elhelyező ügynökségeknél (AJOFM). Ha nem tartják be a határidőt, elveszítik a jogot, hogy fél évig állami segélyben részesülhessenek. Kovászna megyében egyébként idén mostanáig kevesebb pályakezdő regisztrált, bár a hivatal munkatársai a tanintézetekben tájékoztatták őket a lehetőségről.
Kelemen Tibor igazgató szerint ennek az lehet a magyarázata, hogy sokan már találtak munkát külföldön vagy az országban, aki pedig egyetemen folytatja a tanulmányait, amúgy is csak októberig jogosult a támogatásra. A szakember azt sem tartja kizártnak, hogy a frissen végzettek nem találják vonzónak a havi 250 lejes segélyt, ennyi pénzért nem vállalják az ügyintézés bonyodalmait. A pályakezdők a személyi igazolványukkal, a születési bizonyítványukkal és ezek másolatával, pénzügyi bizonyítvánnyal, a munkaképességüket igazoló háziorvosi bizonylattal és a tanulmányaik elvégzéséről kiállított igazolással jelentkezhetnek az ügynökségeknél.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
szóljon hozzá!