Hirdetés

Felkapott a diákmunka, riasztó a bürokrácia

Népszerű a diákmunka, ám a cégeket elriasztja a bürokrácia, és nem minden esetben veszik igénybe a havi 250 lejes állami támogatást, inkább zsebből kifizetik a vakációban munkát vállaló fiatalokat.

Bíró Blanka

2016. július 27., 13:452016. július 27., 13:45

Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség igazgatója elmondta, eddig 85 fiatalt alkalmaztak Háromszéken, közülük egy egyetemista, a többiek középiskolások, hét cég ajánlott nekik munkát a termelésben, a kereskedelemben és a szolgáltatások terén.

Mint ismeretes, a vakáció alatt a cégek állami támogatást kapnak, hogy diákokat foglalkoztassanak. A 16 és 18 év közti fiatalokat legtöbb hatvan napra lehet alkalmazni, de legkésőbb az iskolakezdésig dolgozhatnak. A kiskorúak szülői beleegyezéssel vállalhatnak nyári munkát, legtöbb napi hat órára köthetnek szerződést a munkaadóval, a felnőttkorúak, tehát akik már betöltötték a 18 évet, nyolcórás munkaidőt is vállalhatnak.

A diákokat foglalkoztató cégeknek meg kell adniuk a minimálbért, természetesen nagyobb fizetést is ajánlhatnak a fiataloknak, az állam a munkaerő-elhelyező ügynökségen keresztül mindenképpen havi 250 lejt pótol a bérbe. Kelemen Tibor elmondta, ha igénybe veszik az állami támogatást, akkor több igazolást is be kell szerezni, például az iskolák titkárságáról, így gyakran a munkaadók lemondanak a szubvencióról, és egyszerűen meghatározott időre felveszik a diákokat.

Az ifjúsági szervezetek szerint ugyanakkor a diákmunka ennél népszerűbb is lehetne, ám a fiatalok általában két-három hetet dolgoznának, hogy meglegyen a pénzük a nyaralásra, a fesztiválokra, hosszabb időre nem szívesen kötik le magukat, ám a cégeknek már nem éri meg ilyen rövid időre betanítani őket.

Mindenki jól jár

Az igazgató úgy tudja, a konfekciógyárak, a gépkocsialkatrész-gyárak is foglalkoztatnak a vakációban fiatalokat, sok esetben az alkalmazottak gyerekei közül toboroznak. Kelemen szerint ezzel mindenki jól jár, hiszen a vállalkozó pluszsegítséghez jut, el tudja küldeni az alkalmazottait szabadságra, a fiatalok pedig zsebpénzt és tapasztalatot szerezhetnek. A szakember szerint a diákmunka arra is jó, hogy a fiatalok megszokják a rendszeres munkát, kapcsolatokat építhetnek ki, amit az iskola elvégzése után a munkahelykeresésben hasznosíthatnak. Az is gyakori, hogy a diákok a vakációban ott vállalnak munkát, ahol a kötelező iskolai gyakorlatot végzik.

A kereskedelmi kamara is segít

A diákmunka iránt érdeklődő fiatalok Kovászna megyében például a kereskedelmi és iparkamaránál is leadhatják önéletrajzukat, a tagság körében próbálnak ideiglenes munkát találni nekik. Édler András kamaraelnök kedden a Krónika megkeresésére elmondta, elsősorban a kapcsolatépítés szempontjából lehet fontos az idénymunka, a diákok ugyanakkor betekintést nyerhetnek a különböző szakmákba, ami segíti őket a pályaválasztásban, de akár vállalkozhatnak is, amikor befejezik a tanulmányaikat. A munkaadók pedig potenciális munkatársat láthatnak a megbízható, jól teljesítő fiatalokban, és mivel egyre inkább munkaerőhiány van, hosszú távú szerződést is ajánlhatnak. Édler ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a fiatalok ne csak szalagmunkát végezzenek a vakációban, hanem olyan területeken is kipróbálják magukat, ahol kreativitásra, rugalmasságra van szükség.

Segély a frissen végzetteknek

Augusztus másodikáig jelentkezhetnek a frissen végzett fiatalok, hogy álláskeresőként nyilvántartásba vegyék őket a megyei munkaerő-elhelyező ügynökségeknél (AJOFM). Ha nem tartják be a határidőt, elveszítik a jogot, hogy fél évig állami segélyben részesülhessenek. Kovászna megyében egyébként idén mostanáig kevesebb pályakezdő regisztrált, bár a hivatal munkatársai a tanintézetekben tájékoztatták őket a lehetőségről.
Kelemen Tibor igazgató szerint ennek az lehet a magyarázata, hogy sokan már találtak munkát külföldön vagy az országban, aki pedig egyetemen folytatja a tanulmányait, amúgy is csak októberig jogosult a támogatásra. A szakember azt sem tartja kizártnak, hogy a frissen végzettek nem találják vonzónak a havi 250 lejes segélyt, ennyi pénzért nem vállalják az ügyintézés bonyodalmait. A pályakezdők a személyi igazolványukkal, a születési bizonyítványukkal és ezek másolatával, pénzügyi bizonyítvánnyal, a munkaképességüket igazoló háziorvosi bizonylattal és a tanulmányaik elvégzéséről kiállított igazolással jelentkezhetnek az ügynökségeknél.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 30., péntek

Lesz pénz a nyugdíjakra? A munkaügyi miniszter elmondta, kell-e aggódni

A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.

Lesz pénz a nyugdíjakra? A munkaügyi miniszter elmondta, kell-e aggódni
Hirdetés
2026. október 29., csütörtök

Kolozsváron csillagászati ár, Zilahon is egyre drágább – Mennyibe kerülnek a lakások Erdély nagyobb városaiban?

Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.

Kolozsváron csillagászati ár, Zilahon is egyre drágább – Mennyibe kerülnek a lakások Erdély nagyobb városaiban?
2026. október 29., csütörtök

Eladták a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt

A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.

Eladták a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt
2026. október 29., csütörtök

Elkezdődtek a ROBOR-perek: bíróságon támadják a bankok a rájuk rótt rekordbírságokat

A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.

Elkezdődtek a ROBOR-perek: bíróságon támadják a bankok a rájuk rótt rekordbírságokat
Hirdetés
2026. október 29., csütörtök

Marad a veszélyhelyzet és a drágább áram, a cernavodai erőmű decemberig nem indulhat újra

Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.

Marad a veszélyhelyzet és a drágább áram, a cernavodai erőmű decemberig nem indulhat újra
2026. október 27., kedd

Nem luxus, csak tisztességes megélhetés: közel 12 ezer lejre lenne szüksége havonta egy négytagú családnak

Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.

Nem luxus, csak tisztességes megélhetés: közel 12 ezer lejre lenne szüksége havonta egy négytagú családnak
2026. október 27., kedd

Kevesebb pazarlás, több beruházás? Felvázolta prioritásait a pénzügyminiszter

Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Kevesebb pazarlás, több beruházás? Felvázolta prioritásait a pénzügyminiszter
Hirdetés
2026. október 26., hétfő

Üzemanyagárak: a féken tartaná lábát a kormány

Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.

Üzemanyagárak: a féken tartaná lábát a kormány
2026. október 26., hétfő

Grindeanu azt ígéri, nem emelnek adót 2027-ben; a piaci alapú ingatlanadó is lekerül a napirendről

A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.

Grindeanu azt ígéri, nem emelnek adót 2027-ben; a piaci alapú ingatlanadó is lekerül a napirendről
2026. október 26., hétfő

Gyengélkedő lej, döcögő gazdaság: így látják a következő évet az elemzők

A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.

Gyengélkedő lej, döcögő gazdaság: így látják a következő évet az elemzők
Hirdetés
Hirdetés