2009. szeptember 28., 17:182009. szeptember 28., 17:18
A JANAF már júliusban értesítette a projektben részt vevő partnereket, a döntést azonban csak most hozta nyilvánosságra. Horvátország, Románia, Szerbia, Szlovénia és Olaszország 2007-ben állapodott meg a PEOP megépítéséről a Kaszpi-tenger térségéből származó olaj szállítására a romániai Constanta kikötőből az olaszországi Triesztbe. Az eredeti tervek szerint a vezeték 2012-ben kezdte volna meg az olaj szállítását, a határidőt azonban később 2015-re módosították.
„A horvát olajvezeték üzemeltető vállalat (JANAF) éveken keresztül igyekezett - partnereivel együtt – befektetőket és a szállítandó olajra vásárlókat toborozni a projekthez, erőfeszítései azonban nem jártak sikerrel” –írja a JANAF Reuters hírügynökséghez eljutatott írásbeli nyilatkozata. „Olasz vállalatok aktív részvétele nélkül a projekt nem lehet eredményes, mivel Olaszország kulcsfontosságú szerepet játszik a szállítandó olajnak az uniós piacra való eljuttatásában. Részvétele nélkül a vezetékre nincs szükség” – írja a közlemény. Szlovénia kihátrálása megnövelné a költségeket, mivel az ország megkerülésével a tenger alatt kellene lefektetni a vezetéket.
„Számos konkurens projekt kivitelezése már megkezdődött, például a Burgasz-Alekszandropolisz vezeték építése” – írja továbbá a közlemény, a Balkan Oil Pipeline projektre utalva. „Mindezek figyelembe vételével átgondoltuk a PEOP projekt megvalósítását és felfüggesztettünk minden további ezzel kapcsolatos tevékenységet mindaddig, amíg a kormány az új helyzet ismeretében ki nem alakítja álláspontját” – szögezi le a közlemény.
Az 1400 kilométeres PEOP vezeték tervezett napi szállítási kapacitása 1,2-1,8 millió hordó lett volna 2,0-3,5 milliárd dolláros becsült kivitelezési költséggel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok