2009. szeptember 28., 17:182009. szeptember 28., 17:18
A JANAF már júliusban értesítette a projektben részt vevő partnereket, a döntést azonban csak most hozta nyilvánosságra. Horvátország, Románia, Szerbia, Szlovénia és Olaszország 2007-ben állapodott meg a PEOP megépítéséről a Kaszpi-tenger térségéből származó olaj szállítására a romániai Constanta kikötőből az olaszországi Triesztbe. Az eredeti tervek szerint a vezeték 2012-ben kezdte volna meg az olaj szállítását, a határidőt azonban később 2015-re módosították.
„A horvát olajvezeték üzemeltető vállalat (JANAF) éveken keresztül igyekezett - partnereivel együtt – befektetőket és a szállítandó olajra vásárlókat toborozni a projekthez, erőfeszítései azonban nem jártak sikerrel” –írja a JANAF Reuters hírügynökséghez eljutatott írásbeli nyilatkozata. „Olasz vállalatok aktív részvétele nélkül a projekt nem lehet eredményes, mivel Olaszország kulcsfontosságú szerepet játszik a szállítandó olajnak az uniós piacra való eljuttatásában. Részvétele nélkül a vezetékre nincs szükség” – írja a közlemény. Szlovénia kihátrálása megnövelné a költségeket, mivel az ország megkerülésével a tenger alatt kellene lefektetni a vezetéket.
„Számos konkurens projekt kivitelezése már megkezdődött, például a Burgasz-Alekszandropolisz vezeték építése” – írja továbbá a közlemény, a Balkan Oil Pipeline projektre utalva. „Mindezek figyelembe vételével átgondoltuk a PEOP projekt megvalósítását és felfüggesztettünk minden további ezzel kapcsolatos tevékenységet mindaddig, amíg a kormány az új helyzet ismeretében ki nem alakítja álláspontját” – szögezi le a közlemény.
Az 1400 kilométeres PEOP vezeték tervezett napi szállítási kapacitása 1,2-1,8 millió hordó lett volna 2,0-3,5 milliárd dolláros becsült kivitelezési költséggel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok