Csak a második félévben indult be gőzerővel a turistaszezon Kovászna városában, a többhónapos késést minden fürdővárosi vállalkozó a saját bőrén érezte meg – fejtette ki érdkelődésünkre Thiesz János polgármester, aki abban bízik, hogy az év végéig pótolni tudják a kieséseket.
2014. július 22., 17:572014. július 22., 17:57
2014. július 22., 18:582014. július 22., 18:58
Amint arról beszámoltunk, az egyik ajánlattevő megfellebbezte az Országos Nyugdíjpénztár ingyenes és ártámogatott gyógyüdülési beutalók kiosztására vonatkozó licitjét, ezért újra kellett szervezni a tendert, ami miatt késett a szezonnyitás. Most azonban már telt ház van a kovásznai szállodákban, a megmaradt beutalókat pedig újraosztják a szállodák között, így elképzelhető, hogy az év végéig összességében nem fog csökkenni a kedvezménnyel Kovásznára látogató turisták száma.
„Nemcsak a vendéglátókra, hanem minden szolgáltatóra lesújtott a szezonnyitás eltolódása, még a borbély is arra panaszkodott, hogy az év első hónapjaiban, a korábbinak a felére esett vissza a forgalom. A város is érzi a vendégek elmaradását, hiszen azokban a hónapokban nem fizették a turisztikai illetéket” – részletezte az elöljáró.
Thiesz felidézte, tavaly 400 ezer lej turisztikai illeték folyt be a városkasszába, ezt az összeget az idegenforgalom fellendítésére fordítják, folyamatosan parkosítanak, játszótereket építenek, népszerűsítik a látnivalókat,a szolgáltatásokat, és szórakoztató, művelődési programokat szerveznek, például a nyár folyamán a központban és a Tündérvölgyben is szabadtéri fúvóskoncertek szórakoztatják a járókelőket. Szintén ebből a pénzből építették ki a Tündérvölgyben a sétányokat, padokat, piknikező- helyeket.
A polgármester elmondta, összesen 21 millió euró értékben vannak folyamatban európai uniós pályázataik, a víz- és csatornarendszer kiépítésére, utak, járdák korszerűsítésére. „A projektek kivitelezése jövő év végéig fejeződik be, akkor teljesen kiépül az infrastruktúra Kovásznán, abban bízunk, hogy ez befektetőket is vonz majd a városba, jobban működik majd az idegenforgalom, újabb szállodák és szolgáltatók telepszenek meg” – fejtette ki az elöljáró.
Kovásznán évek óta az önkormányzat és a szakmai szervezetek is szorgalmazzák, hogy a turisztikai cégek ne elégedjenek meg a beutalókkal érkező vendégekkel, hanem dolgozzanak ki stratégiát a turisták vonzására, ám eddig nem jártak sikerrel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!